A magyar választók nem akarnak előrehozott választást
2025. 01. 13. 05:00
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon és 2024 tavaszához képest még csökkent is azok száma, akik ezt akarják - közölte a Nézőpont Intézet szombaton az MTI-vel.
A közleményben azt írták, az intézet legfrissebb, január második hetében lefolytatott közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a választók jelentős többsége nem ért egyet Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének újévi beszédében megfogalmazott követelésével, vagyis az előrehozott országgyűlési választások kiírásával.
Az aktív szavazók 61 százaléka szerint meg kell várni a rendes, 2026-ban esedékes választásokat, míg csupán egyharmadnyi (33 százalék) azok aránya, akik szerint szükség lenne az előrehozott voksolásra.
Hozzátették, Magyar Péter korábban is követelte már az előrehozott választások megtartását.
A Nézőpont Intézet szerint figyelemre méltó, hogy tavaly áprilishoz képest még csökkent is azok aránya, akik egyetértenek a párt elnökének követelésével. 2024 áprilisában ugyanígy kisebbségben, de még valamivel többen voltak (37 százalék) azok, akik támogatták volna az előrehozott választásokat.
A kutatásból az is kiderül, hogy tízből négy Tisza-szavazó nem támogatja Magyar Péter követelését, közel egyharmaduk (32 százalék) szerint meg kellene várni a 2026-os választást, 7 százalékuk nem tudta vagy akarta megválaszolni a kérdést, és csupán 61 százalékuk áll a párt elnökének kezdeményezése mögött.
A Nézőpont Intézet közleményében úgy fogalmazott, ezek alapján feltételezhető, hogy a Tisza-szavazók 40 százaléka nem hisz abban, hogy egy előrehozott választást pártjuk megnyerne, máskülönben aligha elleneznék annak megtartását. Szerintük az állítólagos Tisza-előnyről szóló felmérések láthatóan még a Tisza-szavazókat sem győzték meg teljesen.
Brit digitális eszközstratégia: a Lordok Háza megszavazta
A brit Lordok Háza 194–138 arányban megszavazta azt a módosítást, amely előírná a pénzügyminisztérium számára egy átfogó nemzeti digitális eszközstratégia kidolgozását. Ha a rendelkezés a törvényhozás következő szakaszait is túléli, a Treasurynek a törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül kellene bemutatnia, hogyan kívánja az Egyesült Királyság egységes keretbe foglalni a kriptoeszközök, stabilcoinok, tokenizált értékpapírok és digitális elszámolási rendszerek szabályozását.
Lelassult a magyar lakáspiac – Most kell merészen alkudni az árakból?
Továbbra is jellemző a lakáspiacra, hogy a kereslet csökkenése mellett egyre nagyobb az árengedmények tere, vagyis a vevők vannak könnyebb helyzetben. Az OTP Ingatlanpont friss adatai szerint utoljára majdnem két éve lehetett annyit alkudni a vételárból, mint idén nyáron. Ugyanakkor most is vannak extrém példák, amikor akár az irányárnál lényegesen drágábban keltek el ingatlanok.
Augusztusban tovább lassultaz albérletárak emelkedése
Lassuló drágulással zárta a nyarat az albérletpiac, amire a napokban véget ért albérletszezon is jóval kisebb hatást gyakorolt mint a korábbi években. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban országosan 0,7 százalékkal, Budapesten pedig 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek júliushoz képest. Éves összevetésben országosan 5, a fővárosban 5,2 százalékos volt az emelkedés. A hosszabb távú folyamatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábbi gyors drágulás kifulladóban van, tavaly ősz óta a bérleti díjak a gyakorlatban nem vagy csak alig tudnak emelkedni.
Nem az a kérdés, jön-e a NAV, hanem hogy mire lesz kíváncsi
Augusztus 31-én lépett hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adóhatósági átvilágítását. Az érintettek ezúttal nem azt találgatják, sorra kerülnek-e: a vizsgálat biztosan megérkezik, a kérdés csak az, hogyan készüljenek fel a NAV ellenőrzésre.
Újra lendületet vett a magyar gazdaság - mutatjuk ábrákon
A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A pénzromlás üteme a következő hónapokban várhatóan fokozatosan emelkedik, az éves átlagos infláció azonban még így is alacsonyabb lehet idén és jövőre is, mint 2025-ben. Még idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, de a felfelé mutató kamatkockázatok erősödtek az elmúlt hetekben.
2026-ban már a második kamatemelését hajtotta végre az EKB
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 2,50%-ra emelte a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,90%-ra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,65%-ra emelkedett.
A készpénzt és annak meglétét vizsgálja a NAV
Az adóhatóság ebben az évben egy speciális, algoritmikus elemzésre épülő ellenőrzési programot indított. A vizsgálatok elsődleges célja annak megállapítása, hogy a vállalkozások mérlegében feltüntetett készpénz valóban rendelkezésre áll-e, illetve szabályszerűek és indokolhatók-e a házipénztárhoz kötődő pénzmozgások.
Miért Astoria az Astoria? – Agytorna a metróban 1. rész
Szeptember az Alzheimer-világhónap, szeptember 21. pedig Alzheimer-világnap. Ilyenkor sok szó esik betegségről, kockázatokról, de legalább ilyen fontos arról is beszélni, hogyan adhatunk rendszeres munkát az agyunknak a hétköznapokban. A Zeniiith erre mutat egy szokatlanul egyszerű példát: metrózzunk.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko - írja az economica.net portál a vállalat közleménye alapján.
Új stratégiával segítené az EU külső régióit az Európai Bizottság
Új stratégiát mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön, jövőképet vázolva fel az EU külső régiói - Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint-Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek - számára azzal a céllal, hogy segítse versenyképességük és ellenálló képességük javítását.
Már nem az inflációtól tartanak leginkább a magyarok
Már nem az inflációtól tartanak leginkább az emberek Magyarországon a pénzügyi helyzetük alakulását veszélyeztető tényezők közül, a nyugdíjkilátások és a munkahely elvesztése is megelőzte azt - közölte a Provident Pénzügyi Zrt. csütörtökön az MTI-vel országos felmérése alapján.
