A NAV egyik legerősebb fegyvere térhet vissza: újra jöhetnek a vagyonosodási vizsgálatok

A NAV 2026-os ellenőrzési terve egyértelműen a célzott, kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések erősítéséről, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozás kiterjesztéséről szól. Az online számlaadatok, nemzetközi információcseréből származó adatok, pénzügyi információk és egyéb digitális adatforrások összekapcsolása olyan ellenőrzési kapacitást teremt, amely korábban nem állt az adóhatóság rendelkezésére. 

„Egy esetleges új rendszerben a figyelem középpontjába kerülhetnek a nagy értékű ingatlanszerzések, a luxusfogyasztás, a külföldi vagyonelemek, a kriptoeszközök, az összetett tulajdonosi struktúrák, valamint azok az esetek, amikor a magánszemély életvitele láthatóan nincs összhangban a bevallott jövedelmével” – hangsúlyozta Dr. Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának és a közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője.

A vagyonosodási vizsgálatok gyakorlatilag 20 éve változatlan, jelenlegi szabályozása – a korábbi tapasztalatok szerint – rendkívül hatékonnyá teszi ezt a fajta ellenőrzést, így alappal várható, hogy az új pénzügyi kormányzat sem fog ehhez nyúlni. Ami változott, hogy 2016-tól a NAV elveszítette önálló vizsgálati hatáskörét, mivel ilyen ellenőrzést csupán a nyomozóhatóság által közölt gyanú esetén rendelhetett el. A vagyonosodási vizsgálatok számának drasztikus visszaesése, gyakorlatilag eltűnése erre az intézkedésre vezethető vissza. Elemzésünkben tehát azt elevenítjük fel, mi várható, ha ezt a korlátozást eltörlik.

Miért tarthatnak sokan a vagyonosodási vizsgálatoktól?

A vagyonosodási vizsgálat az adóhatóság egyik leghatékonyabb eszköze, mert működési logikája jelentősen eltér a klasszikus adóellenőrzésektől.

Miközben a hagyományos ellenőrzések során jellemzően a NAV bizonyítja az adóhiányt, a vagyonosodási vizsgálatoknál a hangsúly részben az adózóra helyeződik át.

Ha az adóhatóság kimutatja, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel nem fedezhető a bevallott és igazolt jövedelmekből, az érintettnek kell hitelt érdemlően igazolnia a forrásokat (kimentő bizonyítás). A gyakorlatban ez sokszor évekre, akár évtizedekre visszanyúló dokumentáció előterjesztését teszi szükségessé.

Azonban még az sem mindegy, hogy milyen az a dokumentáció, ami rendelkezésre áll. A szabályozás ugyanis él a kötött bizonyítás eszközével, azaz elévülésen túli időszakból kizárólag közhiteles nyilvántartás adatai, jogerős bírósági vagy hatósági határozatok, korábban keletkezett közokiratok, illetve az adóhatóságnál már rendelkezésre álló bevallási és pénzügyi adatok fogadhatók el. Ennek következtében önmagában egy utólag tett nyilatkozat egy kölcsönről vagy egy nehezen ellenőrizhető magánokirat egy magánbefektetésről gyakran nem elegendő a vagyoni források igazolására. A gyakorlatban ez a szabály tovább növeli a vagyonosodási vizsgálatok bizonyítási erejét és az adóhatóság pozícióját az eljárások során.

A módszer további sajátossága, hogy a vagyonszerzés időpontjánál sokszor fontosabbá válik az a kérdés, mikor jelent meg a felhalmozott vagyon az adózó életvitelében vagy költéseiben. A kronologikus vagyonmérleg alkalmazásával az adóhatóság a folyó évi kiadások és vagyongyarapodás fedezetét vizsgálja, így a feltételezett illegális eredetű jövedelemszerzés nem évül el az idő múlásával, mert annak elköltésének időszakát vizsgálják. 

„A vagyonosodási vizsgálatok hatékonyságát tovább növeli, hogy a 2016. évet megelőző másfél évtizedben az akkori vizsgálati dömpingnek köszönhetően rendkívül kiterjedt és kiforrott bírói gyakorlat alakult ki ezen ügyekben, amelynek ismerete most is kulcsfontosságú lehet. A bíróságok számos kérdésben részletes iránymutatást adtak, ami a kezdeti bizonytalanságok felszámolásával kiszámíthatóbbá és eredményesebbé tette az ilyen eljárásokat az adóhatóság számára” – emelte ki Dr. Bajusz Dániel, az EY adóellenőrzésekkel és adóperekkel foglalkozó csapatának senior szakértője.

A bírói gyakorlatban forrott ki például az, hogy egy értéknövelő beruházást a NAV szakértővel is bizonyíthat. Az is, hogy egy puszta bejelentkezés a hagyatéki eljárásban nem elegendő a kimentéshez, mint ahogy a szerencsejátékból vagy tagikölcsön-visszafizetésből származó forrás elfogadtatása is rendkívül nehézkes. De az is, hogy bár adott esetben a forrás elévülési időn túli megszerzése csak meghatározott eszközökkel bizonyítható, annak (szintén az adózó által bizonyítandó) rendelkezésre állása már bármilyen alkalmas módon. Az elévülési időn belül hivatkozott kölcsön megtörténtét pedig kapcsolódó vizsgálattal kell tisztázni.

Új korszak kezdődhet az adóellenőrzésekben

„Amennyiben a jogalkotó ténylegesen visszatér a 2016 előtti szabályozási modellhez, a vagyonosodási vizsgálatok újból a NAV ellenőrzési eszköztárának egyik legfontosabb elemévé válhatnak. A célzott kiválasztás, a fejlett adatfeldolgozási képességek, a bizonyítási sajátosságok és a kiforrott bírói gyakorlat együtt olyan kombinációt alkotnak, amely jelentősen növelheti az adóhatóság fellépésének eredményességét” – tette hozzá Dr. Séra Gergely.

A NAV tehát képes feltárni a bevallott jövedelmek és a tényleges életvitel közötti különbségeket. A jövőben az is eldől, hogy ha a szabályozási korlátok ismét leomlanak, milyen széles körben és milyen intenzitással kíván élni ezzel a lehetőséggel.