A német fékek: válaszúton a biztonság és haladás között

A német szövetségi alkotmánybíróság megakadályozta a kormány fejlesztési és beruházási terveit. A döntés várhatóan gátolja Németország versenyképességének javulását és az EU költségvetési szabályainak reformját is befolyásolhatja - olvashatjuk a Ludovika.hu blogjában.

A német fékek: válaszúton a biztonság és haladás között

Az elmúlt napokban rendkívül sok figyelem irányult a német szövetségi alkotmánybíróság egyik döntésére. A testület szerint alkotmányellenes volt az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány azon döntése, amelynek értelmében a koronavírus-járvány leküzdésére megszavazott hitelek közül 60 milliárd eurót a klímavédelmi alapba csoportosított át.

A kormány ebből az összegből tervezete finanszírozni a magas energiaárak leszorításához szükséges intézkedéseket, valamint egyéb, a zöld és digitális átállási programot vagy a fűtés-korszerűsítési és vasútbővítési projekteket. Az alkotmánybíróság döntése lényeges fejlesztési beruházásokhoz szükséges források felhasználását akadályozta meg, és milliárdos költségvetési hiányt hagy a kormány kasszájában, amelynek így a jövő évi költségtervezetet is újra kell számolni.

A szövetségi alkotmánybíróság döntése egy 2009-es törvény értelmében született, amely egy úgynevezett adósságféket vezetett be. A jogszabályt a 2008-as gazdasági válság után fogadták el és az volt a célja, hogy megakadályozza a szövetségi kormány eladósodását. A törvény megtiltotta a tartományok kormányai számára a hitelfelvételt, és előírta, hogy a szövetségi költségvetés legfeljebb a GDP 0,35 százaléka alatti mértékű adósságot halmozhat fel évente. A szóban forgó 60 milliárdos euró kölcsön ezt a küszöböt lényegesen meghaladja, de a pandémia miatti válság hatásainak kezelése érdekében a német kormány lazított a hitelfelvételi szabályokon. Hasonlóan lazítottak a szabályokon, amikor az orosz-ukrán háború fényében a német haderő modernizálása céljából átcsoportosították a költségvetési tételeket. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban nem minősül rendkívüli esetnek, így az adósságfék szabályát ismét alkalmazni kell.

Vagyis, egy gazdasági válság időszakában elfogadott törvény miatt Németország nem halmozhat fel adósságot – ami alapvetően tekinthető pozitívumnak. Jelenleg az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alig lépi túl a 60 százalékot, ami alacsonyabb, mint az euróövezet 90 százalékos átlaga Sokkal megnyugtatóbb, mint a belga, portugál, spanyol, francia 110 százalékot meghaladó államadóssági ráta vagy az olasz és görög 140, illetve 160 százalék fölötti arány. Csakhogy az olcsó orosz energiahordozóktól való „függetlenedés” miatt a hagyományosan nagy energiaigényű német ipar, és így az EU legnagyobb gazdasága jelenleg gondban van.
Németország gazdasága az év első három hónapjában stagnált, majd a második negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben a 0,1 százalékkal csökkent a második negyedévéhez képest, az árakkal, a szezonális és a naptári változásokkal kiigazítva. Az iparnak és a gazdaságnak égető szüksége van a befektetésekre, ám az eladósodottságtól való (némileg jogos) aggodalom miatt, a szükséges modernizációs folyamatokat jelenleg Németország nem tudja véghez vinni. Ez viszont ismét napirendre tűzi azt a kérdést, hogy mikor és mennyi államadósság az ideális konstrukció.

A gondos tervezés és szigorú államháztartási szabályok hosszútávon általában kiszámítható gazdasági környezetet eredményeznek. Vannak viszont olyan időszakok, amikor szükség van kritikus jellegű beruházásokra ahhoz, hogy egy adott ország gazdasága fenn tudja tartani versenyképességét. Az orosz energiahozókkal való szakítás után a német ipar a 22-es csapdájában találta magát: a jelenlegi energiaárak mellett gazdasága nem tud versenyképes lenni, az eladósodottságtól való félelem miatt viszont nem készült fel egy energiahordozó váltásra és jelenleg úgy néz ki, egyhamar nem is fog. Ez viszont versenyképességének további csökkenéséhez fog vezetni. Európa vezető gazdaságának versenyképességi romlása nemcsak a németországi lakosoknak fájna, hanem bizony nekünk is, hiszen az elmúlt évtizedekben Németország volt a legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

Az egyes országok – elsősorban gazdasági – versenyképességét számos mutató komplex számításával lehet mérni. A nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (International Institute for Management Development, IMD) által kidolgozott rangsort széles körben elismerik. Az intézet egy ország versenyképességét több dimenzió mentén vizsgálja, így a gazdaság, az üzleti szféra, a kormányzat hatékonysága, valamint az infrastruktúra szempontjából elemzi. Egyes dimenziókhoz több komplex mutatót dolgoztak ki, így például a gazdaság versenyképességnél a fogyasztói árakat, az üzleti szféra esetében az adózási környezetet, vagy az infrastruktúránál a lakosság egészségi állapotát is figyelembe veszik. Összesen több, mint 330 szempont vizsgálatával és azok súlyozásával alakul ki egy mérőszám, majd ezek alapján rangsorolják az országokat.

A 2023-as ranglista első helyezettjei Dánia, Írország és Svájc, amelyeket Szingapúr követ. Németország a nem túl hízelgő 22-ik helyet foglalja el és olyan országok előzik meg, mint például Csehország vagy Katar. Az uniós első helyezettel, illetve a legjobb ázsiai ellenféllel összehasonlítva úgy tűnik, hogy Németország különösen az alapvető, illetve a technológiai infrastruktúra tekintetében van lemaradva, hiába vezet a tudományos infrastruktúra területén. Mindezekből levonhatnánk azt a következtetést, hogy egy kölcsön felvételével Németország viszonylag könnyedén tudná orvosolni lemaradását, ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

Ha csak ennyin múlna, könnyen függhetne a versenyképesség attól, hogy az egyes országok mennyi kölcsönt hajlandóak felvenni, hogy a legújabb technológiába fektethessenek – annak reményében, hogy az előbb-utóbb megtérülne. Ezen logika alapján Németország is lazíthatna az adósságfék szabályán és könnyedén megoldhatná gazdasági és versenyképességi kérdéseit. Csakhogy a dobogós helyen szereplő Írország, Dánia de még az ötödik helyezett Hollandia is alacsonyabb államadóssági rátát halmozott fel, mint a rendkívül takarékos Németország.

Úgy tűnik, a jellemzően kisebb országok rugalmasabb intézményei gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogyan azt Németország az utóbbi időben tette. Emellett nyilván az is lényeges szempont, hogy milyen egy adott ország gazdasági szerkezete: inkább szolgáltatások vagy termékek terén rendelkezik komparatív előnnyel. Végezetül az is érdemes figyelembe venni, hogy a fejlett gazdaságok esetében egy magas államadósság lassíthatja a gazdasági növekedést, így Németország esetében sem garantálható a gazdasági növekedés. Vagyis, egyáltalán nem biztos, hogy a német gazdasági modell a közeljövőben továbbra is annyira sikeres lehet, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alaposan átírja a versenyképesség eddigi szabályait és valószínű, hogy egy ipari gyártásra berendezkedett ország ennek nem lesz nagy nyertese. Ettől függetlenül, a jó minőségű termékekre szükség lesz, így korai lenne a német – és így a magyar gazdaságot különösebben félteni.

Ezzel ellentétben több aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi helyzetben a német kormány esetleg hajlamosabb lehet az uniós fiskális politikákat szabályozó keretrendszer nagyobb rugalmasságát támogatni. A pandémia okozta súlyos gazdasági károk enyhítése érdekében a tagállamok ideiglenesen felfüggesztették a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) szabályait, azonban a mentességi záradéka 2024-ben megszűnik és az új szabályok elfogadása és bevezetése 2023 végére várható. A SNP-t nagyon sok kritika érte, amelyek leginkább a jelenlegi németországi helyzethez hasonló esetek orvoslását nehezítik meg – vagyis azt, hogy egy-egy tagállam infrastruktúrákba való beruházás céljából nagyméretű kölcsönt vehessen fel. Bár várható, hogy az Európai Bizottság szigorúan ellenőrizné a költségvetési tervezeteket, mégis fennáll a veszély, hogy egyes esetekben a tervezett befektetések mégsem térülnének meg, vagy nem a tervezett időszak alatt. Ez viszont azzal járna, hogy az EU számos tagállama magas államadósságot halmozna fel, amelyet viszont nem tudna fenntarthatóan finanszírozni. Az EU néhány tagállamának jelenleg is kiugróan magas államadóssági rátája van, ám ezek nem jól megfontolt és célzott beruházások finanszírozása miatt keletkeztek – sokkal inkább egy kényelmes életmód fenntartása érdekében, amelynek számos veszélye van. Egy túlságosan rugalmas SNP szabály tovább nehezítené az EU gazdasági helyzetét és több veszélynek is kitenné.

Az idősebb magyar olvasók számára talán ismerős lehet egy hasonló eset saját történelmünkből, és annak részletes értékelése a „pizsamás interjúból.” Ugyan más a politikai és gazdasági környezet, de ha egy ország nem termeli meg azokat a gazdasági javakat, amelyeket viszont elkölt, annak mindig drága ára van. Az Európai Unió túlzott mértékű, valamint téves irányú és célú eladósodása sokkal nagyobb társadalmi és gazdasági károkat okozhat, mint a harminchárom évvel ezelőtti taxis blokád okozott Magyarországon. Éppen ezért fontos lenne, hogy a SNP új szabályai ne tegyék lehetővé a túlzott mértékű államdosság felhalomzását.

A cikk szerzője: Máthé Réka Zsuzsánnatudományos munkatárs NKE Európa Stratégia Kutatóintézet

A SZÉP-kártya jelentős segítség a magyar családoknak – áprilisban 14%-kal többet költöttek a kártyabirtokosok mint egy évvel korábban

A kormány azon dolgozik, hogy a magyar családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak költeni akár utazásra, kikapcsolódásra is. A családok gondtalan pihenését a kormány a SZÉP-kártyával is kiemelten támogatja, amely a hazai turizmus teljesítményéhez is érdemben hozzájárul.
2025. 05. 31. 15:00
Megosztás:

A kőolaj árfolyama csökkent, szombaton lesz a sorsdöntő OPEC ülés

A kőolaj ára esett, miután a globális nyersolaj piacon erős a félelem az OPEC szombati döntése miatt.
2025. 05. 31. 14:00
Megosztás:

Jamie Dimon újra beleszállt a Bitcoinba: "Tartalékoljunk tankokat, ne kriptót!"

Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója ismét nem finomkodott, amikor a Bitcoin jövőjéről kérdezték. Bár bankja most már lehetővé teszi ügyfeleinek a BTC-vásárlást, Dimon saját álláspontját nem rejtette véka alá: szerinte Amerikának nem digitális eszközökbe, hanem fegyverekbe és nyersanyagokba kellene fektetnie, ha valóban a nemzetbiztonság érdekli.
2025. 05. 31. 13:00
Megosztás:

Belerokkan az USA a magas kamatú államadósságba?

Gyakorlatilag már jó ideje az év eleji árfolyam környékén oszcillál az S&P500 index, azaz öt hónap után – jó nagy kilengések közepette – visszajutottunk oda, ahol kezdtünk.
2025. 05. 31. 12:00
Megosztás:

Zsarolóvírus-háború a digitális alvilágban – A DragonForce mindent visz?

Új király születik a kiberbűnözők világában? A DragonForce nevű csoport nem csak cégeket támad, de rivális zsarolóvírus-bűnbandákkal is háborúzik a digitális trónért.
2025. 05. 31. 11:00
Megosztás:

Milyen lesz a világ 1000 év múlva? Kiderül az időkapszulából

Milyennek képzeled a világot 1000 év múlva? Milyen érzés a jövővel kommunikálni? Mi a leglényegesebb tennivalóink az emberiség fennmaradása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre adott válaszok kerültek abba az 1000 év múlva felbontandó időkapszulába, amelyet a Szépművészeti Múzeumban vasárnap záró Agnes Denes-kiállítás záróprogramjaként helyeztek el pénteken a Városligetben.
2025. 05. 31. 09:00
Megosztás:

Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat.
2025. 05. 31. 08:00
Megosztás:

Stabil növekedési pályán a 4ig: erős első negyedéves számokat publikált a cégcsoport

A 4iG Csoport kedvező első negyedéves eredményekről számolt be ma közzétett gyorsjelentésében, amelyet a transzformációs programból származó szinergiák és a távközlési, valamint az informatikai üzletágak jelentős eredményei és javuló működési hatékonysága támogattak.
2025. 05. 31. 07:00
Megosztás:

Többet kerestek az amerikaiak, de a költekezés visszafogott maradt

Az Egyesült Államokban a személyi jövedelmek áprilisban 0,8%-kal nőttek az előző hónaphoz képest, ami meghaladta a piac 0,3%-os várakozását.
2025. 05. 31. 06:00
Megosztás:

Trumpnak elgurult a gyógyszere: Kínának támad

Az amerikai elnök a közösségi oldalán azzal vádolta meg Kínát, hogy megsértette a május elején kötött megállapodást, ami 145%-ról 30%-ra csökkentette a kínai termékekre kivetett amerikai importvámot.
2025. 05. 31. 05:00
Megosztás:

A bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét - közölte a bankszövetség pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 31. 04:05
Megosztás:

Balatoni büfét vennél még a nyár előtt? - mutatjuk mi a kínálat!

Jobban járhat az, aki idén akarna belevágni egy étteremvásárlásba vagy büfébérlésbe, legalábbis ami a bérleti vagy eladási árakat illeti.
2025. 05. 31. 03:00
Megosztás:

Mikor vegyük meg az EURÓT a nyaraláshoz? Árfolyam előrejelzés

Az EKB várhatóan 2025. június 5-én 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, 2,00%-ra, ami a hetedik egymást követő kamatcsökkentés lenne egy év alatt. Ugyanakkor a júliusi ülésen valószínűleg szünetet tartanak a kamatcsökkentési ciklusban, mivel az infláció csak kissé haladja meg a 2%-os célt, és az alapkamat közelít a semleges szinthez.
2025. 05. 31. 02:00
Megosztás:

Ön melyik évben lett nyugdíjas? Annál szegényebb, minél régebben, mutatjuk miért

Minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nehezebb anyagi helyzetbe kerül. MASZSZ: A választások előtti egyszeri támogatás helyett rendszerszintű nyugdíjreformra van szükség!
2025. 05. 31. 01:00
Megosztás:

Pakisztán Bitcoin tartalékot tervez – Mely kriptók érdemesek most a befektetésre?

A Las Vegasban megrendezett Bitcoin 2025 konferencián a pakisztáni kriptotanács vezetője, Bilal Bin Saqib alátámasztotta, hogy Pakisztán fővárosa, Iszlámábád stratégiai Bitcoin-tartalékot fog létrehozni.
2025. 05. 31. 00:01
Megosztás:

Több mint 15 milliárd forint osztalékot fizet a Telekom macedón leányvállalata

A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD– Skopje pénteki közgyűlésén a 2024. üzleti év után 2,38 milliárd macedón dénár (2025. május 29-i árfolyamon számolva mintegy 15,65 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott - közölte a cég a tőzsde honlapján pénteken.
2025. 05. 30. 23:00
Megosztás:

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj idei nyertese az UBM Csoport és a K&H Csoport

2025-ben az UBM Csoport és a K&H Csoport nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. Ez a díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.
2025. 05. 30. 22:00
Megosztás:

Beszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.
2025. 05. 30. 21:00
Megosztás:

Stratégiai cél, hogy Magyarország a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljon

Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián pénteken az AM pénteki közleménye szerint.
2025. 05. 30. 20:00
Megosztás:

Kezdő vállalkozások támogató központ nyílt Erdélyben

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
2025. 05. 30. 19:30
Megosztás: