A nyugdíj összege a minimálbértől is függ, de miért kell ezt tudni?
A minimálbér 2026-ban havi 322 800 forintra emelkedik, míg 2025-ben még 290 800 forint volt.
A nyugellátások körében a minimálbér változása három területen bír jelentőséggel: a megállapodás útján történő szolgálati idő szerzésnél, a szolgálati idő számításának szabályainál, valamint a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó kereseti korlátnál.
Ezeken a területeken a minimálbér emelkedése automatikusan maga után vonja az alkalmazandó határértékek módosulását is.
Megállapodás kötése
A nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából kiemelt szerepe van a megszerzett szolgálati idő hosszának.
Szolgálati idő nemcsak munkaviszony révén, hanem megállapodás megkötésével is szerezhető.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és az ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 48. §-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél megállapodás köthető az alábbi célok érdekében:
– nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése akkor, ha nincs fennálló biztosítási jogviszony, vagy az szünetel,
– felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként való elismerése, beleértve a doktori képzést is,
– az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz hiányzó, legfeljebb öt évnyi szolgálati idő pótlása,
– az 1998. évben folyósított gyermekgondozási segéllyel megegyező időtartamú otthoni gondozás szolgálati időként történő beszámítása.
Megállapodást az a belföldi, nagykorú személy köthet, aki nem saját jogú nyugdíjas, nem áll biztosítással járó jogviszonyban, nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, vagy akinek a biztosítása szünetel, és szolgálati időt, illetve nyugdíjalapot képező jövedelmet kíván szerezni.
A megállapodás nemcsak a jogosult, hanem annak javára más személy vagy szervezet által is megköthető, a járulékfizetés átvállalásával. A fentieken túl a jogszabály további három esetben is lehetőséget ad megállapodás útján történő szolgálati idő szerzésére. A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke egységesen 22 százalék.
Amennyiben a megállapodás célja szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése, a járulékot legalább a minimálbér összege után kell megfizetni, ugyanakkor választható ennél magasabb alap is.
Nyugdíj kalkulátorunk ITT található
2026-ban fizetendő összeg a 322 800 forintos minimálbér alapján
A 2026-os minimálbér-emelés következtében a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék minimuma a 322 800 forintos összeg után számított 22 százalék lesz a Tbj. 48. § (3) bekezdése szerint.
Ha a megállapodás ennél magasabb összegre szól, akkor a nyugdíj alapjául is ez a magasabb jövedelem kerül figyelembevételre. Kizárólag a minimálbér alapulvételével köthető megállapodás azok számára, akik a felsőoktatási nappali képzés idejét, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időt kívánják elismertetni.
Fontos változás, hogy 1998. január 1-je előtt a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok automatikusan szolgálati időnek minősültek, ezt követően azonban az öregségi nyugdíj szempontjából már nem számítanak annak. Ezek az időszakok kizárólag megállapodás útján ismerhetők el.
Szintén megállapodás köthető szolgálati idő szerzésére az 1998. évre vonatkozóan, a gyermekgondozási segély időtartamával megegyező otthoni gondozás idejére. Ebben az esetben a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni, amelyet a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
Arányos szolgálati idő, itt is meghatározó a minimálbér
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakori, hogy a kereset nem éri el a teljes munkaidőre vonatkozó minimálbér összegét, hanem a munkaidő arányában alakul. Ilyen esetben a társadalombiztosítási járulék is alacsonyabb összegű, ami a szolgálati idő elszámolására is hatással van.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-a alapján a nyugdíj összegének megállapításakor a szolgálati időt arányosítani kell a tényleges jövedelem és a minimálbér viszonya szerint. Ez azt jelenti, hogy a jogosultság szempontjából az érintett időszak teljes szolgálati időnek minősül, a nyugdíj összegének kiszámításakor azonban csak részarányosan vehető figyelembe.
Kereseti korlát korhatár előtti ellátás mellett végzett munka esetén
A korhatár előtti ellátásban részesülők számára a munkavégzés csak meghatározott jövedelmi határig megengedett.
A 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerint, ha a társadalombiztosítási járulék alapját képező kereset meghaladja a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Amennyiben a túllépés december hónapban történik, az ellátás nem kerül szüneteltetésre, viszont a decemberi összeget vissza kell fizetni.
2026-ban érvényes kereseti határ a 322 800 forintos minimálbér alapján
A 2026-os minimálbér figyelembevételével a korhatár előtti ellátás melletti éves kereseti korlát 5 810 400 forint lesz.
Fontos megjegyezni, hogy a korhatár előtti ellátás nem minősül nyugellátásnak, ezért erre az esetre nem alkalmazható a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó járulékmentesség.
