A passzív jövedelemszerzés lehetőségei

A mindennapi életünkben nehéz tisztán elkülöníteni az aktív jövedelmeket a passzív jövedelmektől, de mégis érezzük a jelentős különbséget a kettő között. Hiszen teljesen másképp “éljük meg” azt, mikor hajnalban csörög az ébresztőóra és indulni kell a munkahelyünkre, ahol a munkánkért a hónap végén megkapjuk a fizetésünket (aktív jövedelem) illetve azt, mikor hónap végén a szomszédunk átad nekünk 20.000 Ft-ért, mert átengedtük neki a pincénk használatát, melyben a használt bútorait tárolja évek óta (passzív jövedelem).

Ugye érzékelhető a kettő közötti jelentős különbség?

Bár általában a felnőtt lakosság nem ismeri egyértelműen a passzív jövedelem fogalmát, ám ha elmagyarázzuk nekik, hogy mire is gondolunk, máris számos olyan példát tudnak említeni a mindennapi életükből, melyet a passzív jövedelem kategóriájába sorolhatunk.

Miért is jó, ha van passzív jövedelmünk?

A gazdaságban gyakran használt fogalom a diverzifikáció, melyet talán a legegyszerűbben úgy lehetne közérthetően lefordítani, mint “több lábon állás”. A diverzifikáció alapvetően egy kockázatcsökkentési módszerként is felfogható, hiszen azáltal, hogy több lábon áll valaki, nagyobb biztonságot élvez, hiszen elporlasztja a kitettségét, így nem függ csak egy dologtól.

Talán a pénzügyi befektetésekből hozhatunk erre könnyen érthető példát, hiszen ha van pl. 10 millió Ft-unk, akkor célszerű azt úgy befektetni, hogy ne csak egy dolog (befektetési termék) hozamától (és kockázatától) függjünk. Ilyenkor egy diverzifikációs stratégia lehet, ha pénzünket különböző típusú és kockázatú eszközök között osztjuk meg, így egyszerre befektethetünk államkötvénybe, bankbetétbe, részvénybe és aranyba vagy akár kriptodevizába is.

A passzív jövedelem is felfogható egyfajta diverzifikációs tevékenységnek, hiszen előnyös számunkra az, ha a bevételeink nem csupán a munkabérünkből adódik, melynek jelentős kockázata, hogy kirúgnak az állásunkból és elveszítjük az egyetlen jövedelemforrásunkat. Így egy (vagy akár több) passzív jövedelemforrás nagyobb anyagi biztonságot jelenthet számunkra.

A passzív jövedelemmel rendelkezők emberek motivációja nagyban különböző. Azok, akik valamilyen passzív jövedelemszerzési mód mellett döntenek sokan több szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, míg többen rugalmasabb időbeosztást, vannak azonban sokan, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító tevékenységében.

Mik a legismertebb passzív jövedelemszerzési formák?

A lakosság körében legismertebb passzív jövedelemszerzési módok:

- Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

- Osztalékból, pénzügyi befektetésből származó jövedelem

- Online kaszinók révén elért jövedelem

- Internetes vállalkozásból származó jövedelem

- MLM (multi level marketing) tevékenységből származó jövedelem

- Szellemi jogokból származó jövedelem

- Peer to peer landing startup-ok esetén

Cikkünkben most a két legismertebb passzív jövedelemszerzési móddal foglalkozunk részletesebben.

Ingatlan bérbeadás mint passzív jövedelem

Az ingatlan bérbeadása talán a legismertebb passzív jövedelemszerzési forma jelenleg, melyhez bár szükséges, hogy legyen egy indulótőkénk, melyből ingatlant (lakást, garázst, nyaralót stb.) tudunk vásárolni, melynek kiadásából rendszeres jövedelmünk származhat.

Az ingatlan kiadásából származó passzív jövedelmet elérhetjük akár úgy is, hogy az ingatlant hitelből (vagy önerő felhasználásával részben hitelből) finanszírozzuk és a hitel visszafizetéséig a hitel törlesztését oldjuk meg a passzív jövedelmünkből (azaz a bérleti díjból). Ha az ingatlan már 100%-ban a saját tulajdonunk lesz, akkor az abból származó bérleti díjbevétel tisztán a saját jövedelmünkké válik.

Osztalék jövedelem, mint passzív bevétel

A pénzügyi piacokon az egyik legismertebb tipikusan passzív jövedelemnek tekinthető pénzforrás az un. osztalékjövedelem. Az osztalék nem más, mint (rész)tulajdonosai vagyunk egy gazdasági társaságnak, melynek nyereségéből részesedünk évről évre. Ennek a legtipikusabb megjelenési formája a tőzsdei részvények vásárlásán keresztül elérhető osztalékhozam. Aki nyitott erre, annak semmi dolga nincsen, mint megtakarításaiból részvényeket vásárolni a tőzsdén, melyeket értékpapír számlán tartva évről évre osztalék-kifizetéseket kaphatunk (persze amennyiben a társaság nyereséges és osztalék kifizetését szavazza meg a közgyűlés).

Az osztalék jövedelem elérése érdekében célszerű tipikusan un. “osztalékrészvényeket” vásárolni. A Budapesti Értéktőzsdén ilyen részvénynek tekinthető pl. a Zwack, a GraphisoftPark vagy éppen az ANY Biztonsági Nyomda részvénye. A részvénybefektetések esetén azért célszerű figyelembe venni azt a kockázatot, mely a részvények árfolyamveszteségéből adódhat, így mielőtt belevágunk egy ilyen kockázatosabb ügyletbe célszerű kikérni szakember segítségét.