A Perzsa-öböl energiainfrastruktúráját érintő támadások újabb energiaársokkot okoztak
A reggeli óráktól kezdve negatív hangulat volt a piacokon, miután a közel-keleti konfliktus kiterjedt a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrákra is: Irán katari, szaúdi, kuvaiti, iraki és egyesült arab emírségekbeli energiainfrastruktúrákat támadott meg a Közel-Keleten, miután Izrael csapást mért a jelentős South Pars gázmezőre. A gázmezőket és terminálokat ért támadások hírére a piacokon már reggel sokkhullám futott végig: a földgáz ára 68 euróra ugrott, míg a Brent kőolaj ára meredeken emelkedve megközelítette a 120 dolláros hordónkénti szintet, zárásra jött némi megnyugvás, de a Brent így is 108 dollár felett, a TTF 60 euró felett zárt.
Ebben a feszült légkörben a jegybankok döntései sem hoztak érdemi megnyugvást. Bár mind az Európai Központi Bank, mind a Bank of England a várakozásoknak megfelelően tartotta az irányadó kamatszinteket, Christine Lagarde kommentárja inkább óvatosságra intette a befektetőket. Az EKB rontotta a növekedési kilátásokat (0,9%-ra a korábbi 1,2%-ról), miközben az inflációs várakozását 2,6%-ra emelte (a korábbi 1,9%-ról) 2026-ra, ami felerősítette a stagflációval kapcsolatos félelmeket. Megszellőztetett hírek szerint az EKB már áprilisban tárgyalhat kamatemelésről, és júniusban akár szigoríthat is.
A vezető indexek teljesítménye jól tükrözte a befektetői pesszimizmust. A STOXX és a FTSEMIB 2,3 a DAX 2,8, a CAC40 2,0%-os mínuszban zárt, amit elsősorban az energiaigényes iparvállalatok gyengélkedése okozott, de igazából az energiaszektoron kívül minden szektor pirosban fejezte be a napot. A bányászati vállalatok 4,3%-ot estek, mivel aranyárak folytatták a lejtmenetet. Európa volatilitási mutatója, a V2TX index, egymást követő második alkalommal erősödött.
A közép-európai tőzsdék többsége követte a nyugat-európai negatív trendet. A regionális CETOP index mintegy 1,5%-ot esett, ami jól mutatta az általános befektetői bizalmatlanságot. A varsói tőzsde (-1,8%) és a prágai parkett (-1,7%) is jelentős nyomás alá került, mivel a befektetők elkezdték kivonni a tőkét a feltörekvő piacokról a biztonságosabbnak ítélt eszközök felé. Ebben a környezetben a BUX kifejezetten felülteljesítőnek számított a 0,4%-os mínusszal. A hazai piacot a Mol húzta (+1,3%), az egekbe szökő olaj- és gázárak közvetlen kedvezően hatottak a papír árazására. Az OTP viszonylag jól állta a sarat a nemzetközi bankeladási hullám közepette, és bár0,6%-os mínuszban zárt, esése elmaradt az európai szektortársakétól (-3,1%). A Richter és az MTelekom szenvedte el a legnagyobb veszteséget, 1,6 és 0,7%-os mínusszal.
forrás: OTP Ébresztő
