A tavalyi megtorpanás után idén hasít a lakáspiac
A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés az előző év hasonló időszakához viszonyítva országosan 11%-os drágulást mutat. A KSH adatai szerint az első negyedévben 17%-os, míg a második három hónapban egyharmados forgalomnövekedés látszik most, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve. A megyei jogú városok és a kisebb városok Budapestnél ismét jobban, 12%-kal, illetve 15%-kal drágultak, míg a fővárosban 5%-os volt az áremelkedés üteme.
„Az elmúlt nyolc év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 164%-os értéknövekedésen ment keresztül, valamivel meghaladva az egyéb társasházi lakások 151%-os drágulási ütemét. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja a 380 ezer, míg Budapesten az 555 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A megyék közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. A rangsor élén, 38%-os drágulással Tolna megye áll, amely már tavaly is dobogós volt, részben vélhetően a Paks2 projekt előkészületeinek köszönhetően. Idén emellett több újlakás-projekt magas ára is növelte a megyei árszintet. Húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt az átlagár emellett Nógrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Budapesttel (678 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva immár második éve Somogy a legdrágább megyénk (457 ezer Ft/m2), s a korábban élen álló Győr-Moson-Sopront már Pest és Hajdú-Bihar is megelőzi. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 137 ezer Ft/m2 átlagárral. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 468 ezer – Budapesttel nem számolva 331 ezer – forint volt négyzetméterenként.
Az idei első három negyedévben a továbbra is legolcsóbb nagyvárosunk, Salgótarján drágult legnagyobb ütemben, 32%-kal. Nógrád megye székhelye ráadásul az elmúlt két évben is dobogós volt, így itt két és fél év alatt 84%-kal nőtt az átlagár. A salgótarjáni drágulási ütem mindössze felét elérve, 15-16%-kal emelkedett három északkeleti megyeszékhelyünk, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc lakóingatlan átlagára. A legdrágább Debrecen mellett (488 ezer Ft/m2) mostanra Székesfehérvár és Győr is átlépték a 450 ezres szintet.
Budapesten idén eddig az I. kerületben nőtt legjobban (17%-kal) az átlagár, amelyet Pest külvárosi kerületei (XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV.) követnek 12-14% közötti mutatóval. „Bár a tavalyi évközi elemzésünkben két kerület, az I. és az V. árcsökkenéssel álltak a lista végén, az év végéig beérkező tranzakciókkal kiegészült egész éves kimutatásban ezek már csekély mértékű, de pozitív árváltozást mutattak. Az idei előzetes adatokból pedig egyenesen úgy tűnik, hogy a két kerület gyorsan kiheverte a koronavírus elsősorban központi városrészeket sújtó negatív hatását” – elemezte az adatokat Valkó Dávid. Az árrangsort továbbra is a főváros V. kerülete vezeti 1,014 millió forintos átlagos négyzetméterárral, először átlépve a hétszámjegyű határt. Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára 110 ezer forinttal marad el. A 800 ezres limit fölé még a II., XII. és a VI. kerületek jutottak. A lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók. A XX. és XXI. – valamint kis számú forgalmi adata miatt csak valószínűsíthetően a XXIII. – kerületben az átlagár szintje 500 ezer Ft/m2 alatt marad.
A XXIII. kerület nélkül, mivel ott nem volt legalább tíz értékelhető adattartalmú eladás 2021 első kilenc hónapjában.
Egy év alatt 25%-kal drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1013-as körzet, azaz az I. kerületi Tabán és Krisztinaváros egy része. Ettől csak egy-két százalékponttal lemaradva a 1016-os és 1052-es körzetek következnek, ami – noha egyelőre csak évközi adatok az értintett területek hagyományosan csekély forgalma alapján – újabb jele annak, hogy a belvárosi körzetek tavalyi visszaesése csak ideiglenes lehetett. A százas nagyságrendű forgalmat elérő városrészek közül a 1082-es körzet (VIII. kerület, Corvin-negyed) drágult legjobban, 20%-kal. Öt, jellemzően kis forgalmú körzetben (1052, 1056, 1022, 1051 és 1016) lépi át az egymilliós szintet az átlagos négyzetméterár. A 1052-es körzet (Belváros északi része) a legdrágább, 1,21 millió forinttal. A százas nagyságrendet elérő forgalmú irányítószám-körzetek közül az árnövekedésben ugyancsak élen álló 1082-es körzet a legdrágább, ahol a 857 ezer forintos átlagár részben több új projekt lakáseladásainak hatására alakulhatott ki.
Miért száguld a lakáspiac immár nyolcadik éve, és vajon meddig tarthat mindez?
2020-ban, bár sokkoló volt a lakáspiac rövid, március-áprilisi befagyása, összességében inkább csak megtorpant a már amúgy is lassuló növekedés, hogy aztán idén – döntően állami ösztönzők hatására – új erőre kapva meglóduljon. A koronavírus hatására – bár kezdetben ezek a jóslatok voltak hangsúlyosak – nem alakult ki valódi válsághelyzet a lakáspiacon, inkább a vevői preferenciák változtak meg látványosan, miközben a magyar gazdaság meglepően jól átvészelte a kizökkenést, és a hitelpiac is kifejezetten jól teljesít továbbra is. Az idén bevezetett számtalan támogatási forma fennmaradásáig, de akár 2022 végéig nem is azonosítható olyan jelentős kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat. A járvány hatására egyrészt sokan újragondolják lakhatásuk minőségét, vagy módosítanak elvárásaikon, illetve megtakarításaik elköltésekor az otthonteremtés került első helyre, s ezek mind a keresletet élénkítik. Emellett a most erősödő inflációs félelmek, és az elindult kamatemelés mellett is még olcsó hitelek szintén lakásvásárlásra ösztönöznek. Mindezek hatására nagyon valószínű, hogy a tavalyi mérséklődés után idén, a teljes évet tekintve, ismét kétszámjegyű árnövekedést láthatunk majd – noha meglehet, hogy csak nominálértéken. Mindeközben a forgalom – a 2020-as 15%-os csökkenéssel nagyjából megegyező mértékű bővülést követően, a 2019-es szintet megközelítve – meghaladhatja a 155 ezret.
Az, hogy hét év folyamatos, európai szinten is egyedülállóan meredek – és tavaly is épp csak hogy egyszámjegyűre lassuló – áremelkedés után idén tovább száguld a lakáspiac, sokakat elbizonytalaníthat a vételtől, noha a jelenlegi támogatások és kamatkörnyezet vonzereje igen nagy lehet. Nehéz előre jelezni, hogy vajon meddig tarthat még az emelkedő trend, és hogy ha ez megszakad, milyen mértékű és milyen hosszúságú visszaeséssel kell számolni. Akit a túl hosszúnak vélt drágulási periódus tart vissza, azt az eddigi historikus adatok némiképp megnyugtathatják. Nyilván keveseknek jutott például eszébe akár csak három éve is, az akkor már ötödik éve tartó áremelkedés után – amikor az ingatlanos közbeszédet már rég „egekben lévő árak” és „hamarosan kipukkanó buborék” uralták –, hogy mindenüket pénzzé téve lakás(ok)ba fektessenek Budapest IV., XVI., XIX., vagy a pesti oldal bármelyik, városhatárral szomszédos kerületében. Ha volt is ilyen, ő 36 hónap alatt 40%-ot meghaladó mértékben növelhette vagyonát. Vagy a még vakmerőbbek ugyanezen az időtávon tatabányai, szolnoki vagy miskolci befektetéssel 60%-os, netán salgótarjáni vásárlással 80%-os nyereséget könyvelhettek el! Ebből az analógiából kiindulva, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 3-5 év múlva sokan azon fognak sajnálkozni, hogy nem 2021-ben vettek például új lakást a legnépszerűbb budapesti kerületekben, elcsípve az utolsó hatszámjegyű négyzetméterárakat.
