A területi egyenlőtlenséget csökkenteni kell

Az ÁSZ elemzése egyrészt értékeli a beruházások szerkezetének alakulását, így az ágazati, anyagi-műszaki összetétel, területi, és szektorok szerinti megoszlását. Másrészt azt is bemutatja, hogy miként alakultak a beruházásokhoz kapcsolódó, a fenntarthatósági célok érvényesülését szolgáló támogatások, pályázati lehetőségek, kitér az ezeket befolyásoló stratégiákra, szabályozó eszközökre, a direkt és indirekt támogatási formákra. Emellett azonosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését nehezítő kockázatokat, és felvázolja azok csökkentésének lehetséges irányait.

Az elemzés megállapítja, hogy a beruházásokra továbbra is a koncentráltság a jellemző, amely szoros összefüggésben van a felsőoktatási K+F központok elhelyezkedésével. Különösen Budapest és Pest megye előnye maradt jelentős, a területi kiegyenlítés elmaradása pedig szembe megy a kohéziós fejlesztési célokkal, miszerint a forrásokat a felzárkóztatás érdekében az elmaradottabb térségek irányába kell terelni.

Az elemzésben szereplő információkkal az Állami Számvevőszék segítséget nyújt az egyes nemzetgazdasági, régiós, megyei és térségi stratégiák tervezéséhez. A tervezés során ugyanis figyelembe kell venni a térség gazdasági fejlettségét, a megvalósult és megvalósítandó fejlesztéseket, a helyben rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és képzettségét, továbbá a földrajzi és egyéb, például természeti adottságokat. Az ÁSZ elemzése hangsúlyozza, hogy ösztönözni szükséges a közép- és felsőfokú szakképzés tekintetében a minél szorosabb együttműködést a vállalatok és a felsőoktatási intézmények, valamint a középfokú, szakképző iskolák között. Ennél is hangsúlyosabb, hogy a beruházások állami forrásallokációja során az elmaradottabb megyéknek, térségeknek a jelenleginél magasabb arányú beruházási támogatása indokolt, és ennek a munkaerő képzésének és képességeinek fejlesztését támogató környezet kialakításával együtt kell, mert csak így lehet megvalósulnia.