A túlsúllyal élők ismerik a kockázatokat, de még nem fordulnak orvoshoz
A Szinapszis 18–65 éves felnőttek elhízással kapcsolatos érintettségét feltérképező, 2000 fő bevonásával végzett felmérése szerint a magyarok súlytöbblete mögött komplex okok állnak. A válaszadók leggyakrabban a rendszeres mozgás hiányát (43%) és a helytelen étkezést (40%) nevezték meg, de minden negyedik érintett a stresszt is okként említette. Ez is jól mutatja, hogy a súlyproblémák mögött nemcsak a mozgáshiány vagy a helytelen étkezés állhat, hanem a rohanó életmód és a feszültség is. Sokan gyermekkorból hozott mintákról számoltak be, ami azt mutatja, hogy a súlykontroll kialakításánál a viselkedési és környezeti tényezők kezelése is elengedhetetlen. A minimum két fős háztartásokban élő válaszadók közel 60%-val él legalább még egy súlyproblémával küzdő személy. A közös szokások, bevásárlási rutinok és napi ritmus egyszerre jelenthetnek támogatást és akadályt a változtatásban.
Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója szerint – „a megkérdezett elhízással élők 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos cél a fogyás, ugyanakkor csak egyharmaduk tartja ezt igazán fontosnak. A motivációk többtényezősek: a külső megjelenés, a jobb fizikai teljesítmény mellett az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése együtt alakíthatják a súlycsökkentésre irányuló döntéseket.”
Bár a megkérdezett fogyni vágyók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőbeli betegségek elkerülése motiválja őket a fogyásra és saját bevallásuk szerint a túlsúllyal élők 83 százaléka találkozik háziorvosával, mindössze 53 százalékuk számolt be arról, hogy a vizitek során szóba került a testsúly kezelése. Ez komoly kiaknázatlan lehetőséget jelent, mert a leghatékonyabb támogatást a súlymenedzsmentben az orvos tudja biztosítani, mivel az elhízás kezelésében nem kizárólag a fogyás a cél, hanem mindenekelőtt a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.
„Az elhízás egyik legsúlyosabb hosszú távú következménye a kardiovaszkuláris betegségek köre (CVD). Ennek több oka is van. A BMI növekedésével párhuzamosan emelkedik a vérnyomás, romlik a lipidprofil, mindez pedig szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Az epicardiális (a szív felszínén lévő) zsírszövet pedig közvetlenül hat a koszorúerekre, elősegítve az érelmeszesedést és hozzájárulva a pitvarfibrilláció kialakulásához. A cél tehát túlmutat a kilókon: a hosszú távú egészség és életminőség megőrzése kerül előtérbe” – magyarázza Prof. Dr. Torzsa Péter egyetemi docens, háziorvos- és foglakozás-egészségügyi szakorvos.
A vizsgálat rávilágított arra is, hogy az aktív korú (18-65) túlsúllyal élők körében már jelenleg is magas a társbetegségek előfordulása. Közel minden második érintett találkozott már magas vérnyomással, harmadánál fordul elő magas koleszterinszint vagy krónikus mozgásszervi panasz és csaknem ötödüknél cukorbetegség.
Ezek a számok jól mutatják, hogy a súlytöbblet nemcsak az egyéni életminőséget rontja, hanem komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is.
Az elhízás globális népegészségügyi kihívás
Az elhízás és szövődményeinek megelőzése és kezelése globális szinten sürgető feladat. 2030-ra a világ felnőtt lakosságának közel fele – mintegy 3 milliárd ember – élhet túlsúllyal vagy elhízással – derül ki az Elhízástudományi Világszövetség által publikált World Obesity Atlas 2025 (WOA 2025) eredményeiből. A WOA 2025 eredmények szerint évente mintegy 44 millió évnyi betegségben eltöltött életév írható a magas BMI számlájára. A legnagyobb terhet a diabétesz (21,8 millió év) és a sztrók (1,1 millió év) okozza. A halálozási adatok sem kevésbé riasztóak: a magas BMI a 2-es típusú diabétesz miatti korai halálozások 55 százalékáért felelős, míg az iszkémiás szívbetegségeknél 16 százalékban, a sztróknál 7 százalékban, a daganatos kórképeknél pedig 9 százalékban játszik szerepet. Az „egyéb” betegségek – például a máj- vagy vesekórképek – esetében pedig a korai halálozások 16 százalékáért felelős a túlsúly.
