A várakozásoknak megfelelően alakult a külkereskedelmi hiány
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kifejtette: a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlása várható, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második fél évben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt az idén hiánnyal zárhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Mindez összességében jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget - hangsúlyozta Suppan Gergely.
Az exportpiaci kilátásokat az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja - tette hozzá az elemző.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője a külkereskedelmi egyenleg romlásának okai közül azt emelte ki, hogy a járműgyártás gyengélkedése visszafogja az export bővülését, míg az erőteljes fogyasztás, illetve a beruházások bővülése az import növekedésének irányába hatnak.
Ugyanakkor az egyenleg romlásában nemcsak a mennyiségek változása, de az árak módosulása is szerepet játszik: az importárak emelkedése a világpiaci energiaár-robbanás miatt meghaladja az exportárak növekedését, ami így a cserearány romlását és az egyenleg kedvezőtlenebbé válását jelenti - tette hozzá. Ennek megfelelően a második negyedévben az áruk külkereskedelme ismét lassíthatja a gazdasági növekedést, ezt a hatást azonban a szolgáltatás-külkereskedelem kedvező alakulása tompíthatja. A gazdaságpolitika számára fontos feladat a külkereskedelmi egyenleg javítása, hiszen ez tudja elősegíteni a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását is. Ezt segítheti elő az export fokozása, a belső kereslet lassabb bővülése, illetve a cserearány kedvezőbbé válása - hangsúlyozta Regős Gábor.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában úgy fogalmazott: az alacsony tavaly áprilisi bázis itt is támogatta az éves változást, ugyanakkor márciushoz képest jelentős visszaesés volt tapasztalható. Rövid távon negatív havi egyenlegek várhatók az áruk külkereskedelmében. Amíg az autóipar nehézségei nem enyhülnek tartósan, az áruexport nem tud dinamikusan növekedni - tette hozzá.
Negatív kockázatnak nevezte, ha az utóbbi időben megnövekedett energiaszámla tartósnak bizonyul, és a korábbinál sokkal magasabb, fix költséget jelenthet, mint a járvány előtti időkben, az jelentősen erodálja az egyenleget. 2022 második felétől a globális konjunktúra felélénkülése és a már bejelentett hatalmas kapacitásbővítések révén az export dinamikája várhatóan ismét jobban felzárkózik az importhoz - írta az Erste Bank elemzője.
