Adóhatósági bírságot kockáztat a cég, ha nem frissíti a számviteli szabályzatait!

2023.01.01.-el a számviteli törvényt (2000. évi C. tv.) és az egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletet (479/2016. (XII.28.) több mint 40 helyen módosították és egészítették ki az előző szabályzatfrissítés óta.

A vállalkozásoknak a törvényi változásokat követően 90 napjuk van számviteli szabályzataikat frissíteni. Nem érdemes kockáztatni, mivel a hibás, vagy elmaradt szabályzatok az Adóhatóság által kiszabott 500 ezer forintos mulasztási bírságot vonhatnak maguk után.  Továbbá a szabályzatok megfelelőségét az éves könyvvizsgálat során is ellenőrzik, tehát annak elhanyagolása nem csak egy adóhatósági vizsgálat során, de ugyanakkor megfelelő minősítésű jelentés kiállításánál is kockázati tényezőt jelenthet – hívja fel a figyelmet Pető-Szűcs Anett, az ICT Business Advisory Zrt. számviteli tanácsadója.

Melyek a számviteli politikát értintő legfontosabb változások?

-      A kiválással létrejött gazdasági társaság esetében is a jogelőd nélkül alakult vállalkozásra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani a beszámoló formáját (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám).

-      Egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is, még ha az nem is a törvény szerinti tulajdoni részesedés.

-      Aktív időbeli elhatárolásként csak a támogatásnak azt a még el nem számolt részét lehet kimutatni, ami a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos. (Korábban a még el nem számolt teljes támogatás elhatárolható volt.)

-       A hosszúlejáratú lízingkötelezettségként kimutatott összeg nem tartalmazhatja a következő évben esedékes törlesztések összegét. Így a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízingtartozás mérleg fordulónapját követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét is – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

-       Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások bizonyos esetekben eltérhetnek a kiegészítő melléklet tartalmának törvény által előírt tételes előírásaitól – ezesetben a gazdálkodó köteles a mellékletben bemutatni minden eltérést, és azok hatásait.

-      Új jelentési kötelezettség az IFRS szerinti beszámolót készítő vállalkozásoknál: A gazdálkodónak nem csak a beszámolót, de a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést (összevont jelentést) és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéseket is közzé kell tenni, és letétbe kell helyezni.

-      A pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztették a „vállalkozó” -ra. Így a gazdasági társaságokon kívül pl. a szövetkezetekre is vonatkozik.

-      Gazdálkodó fogalma kibővül, így már nem csak a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az egészségügyi és oktatási intézmények minősülnek gazdálkodónak, de a kulturális intézmények is.

-      Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlegénél az eredménytartalékban kell kimutatni az átalakulás miatti adókra képzett tartalékot, illetve a korábbi pótbefizetés elengedést.

-      Létszámdefiníció: Az egyszerűsített átlagos létszám alatt átlagos statisztikai létszámot kell érteni.

-      A könyvvizsgálói jelentésben információt kell adni arról is, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a társaságiadó-információkról szóló jelentésről is nyilatkozni kell.