Amerikai képviselőházi elnök: nem számítok katonai intervencióra Grönlandon
Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
"Veszélyes világban, veszélyes időkben élünk, és nincs abban semmi újdonság, hogy Donald Trump elnök ezt felismerte, az ügy egészen Truman elnökig visszanyúlik, aki először beszélt az ügy stratégiai fontosságáról" - fogalmazott az amerikai Kongresszus alsóházának republikánus vezetője a vasárnapi BBC-interjúban.
Johnson ezzel arra utalt, hogy az évtizedekkel később nyilvánosságra került, annak idején titkosított iratok szerint Harry Truman amerikai elnök kormánya 1946-ban 100 millió dollárnak megfelelő arany ellenében megvásárolta volna Grönlandot Dániától.
Az amerikai képviselőház elnöke a BBC interjúműsorában - arra a felvetésre, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikája akár amerikai katonai akciót is előrevetíthet - kijelentette: nem számít arra, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót hajt végre "a csekély népességű" Grönlandon.
Mike Johnson hozzátette: meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.
Trump a Truth Social nevű közösségi portálon előző nap közzétett nyilatkozatában ugyanakkor bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönlandról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.
Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek.
Trump a bejegyzésben ugyanakkor arra utalt, hogy elsősorban a vita üzleti jellegű megoldására törekszik. Úgy fogalmazott: ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" Grönlandot.
Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és "Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni", mivel a dán kormány védelem gyanánt "jelenleg csak két kutyaszánt állomásoztat" Grönlandon.
A képviselőház elnöke a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: Trump "az erő pozíciójából törekszik a béke elérésére", és ennek érdekében "néha harcias megnyilvánulásokra" ragadtatja magát, ez személyiségének része, de az amerikai nép erős személyiségű elnökre szavazott.
John Bolton, aki Trump első hivatali időszakában egy ideig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója volt, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében mindazonáltal úgy fogalmazott: az, hogy Trump vámokkal fenyegeti a Dánia mellett kiálló NATO-szövetségeseket, az elnöki tisztségben eltöltött eddigi öt évének legveszélyesebb és legrombolóbb hatású megnyilvánulása.
"A történelmi ismeretek hiányától és a közösségi médiában megjelent bejegyzésének zagyvaságától eltekintve is" kiszámíthatatlan, hogy mindez milyen következményekkel járhat a NATO szövetségi rendszerére, valamint arra a hitelességre és bizalomra, amelynek elnyerésére az Egyesült Államok évtizedeket áldozott - fogalmaz írásában az egykori fehér házi tanácsadó.
Bolton szerint a sarkvidéki orosz és kínai befolyásszerzés kockázatát a NATO-szövetségesek közötti tárgyalásokkal kell kezelni, nincs szükség arra, hogy Grönland amerikai felségterületté váljon, sem arra, hogy Amerika katonai erőt vagy kényszerítő erejű gazdasági eszközöket alkalmazzon.
Hozzátette: az elnökkel szembeni ellenállás a Kongresszus republikánus köreiben is markánsan erősödött az utóbbi három hónapban, és ha Trump megpróbálja érvényesíteni vámemelési fenyegetéseit, az jelentős kiterjedésű republikánus lázadáshoz vezetne.
