Arcfelismerő alkalmazásoktól a munkaeszközök nyomon követéséig

A new york-i tech-tanácsadó cég, az ABI Research szerint az IoT területén belül a legfejlettebb technológiákon – mint az AI és a gépi tanulás – alapuló szolgáltatások piaca évente 40 százalékot nő majd a következő esztendőkben, és a terület forgalma 2026-ra elérheti a 3,6 milliárd dollárt.

Azt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) szerepe mennyire fontos, jól mutatja az Európai Unió törekvése: évente összesen több mint 20 milliárd euró összegű beruházást valósítana meg ezen a területen. Európa vezető szerepet szán magának az MI projektekben, és a 2030-ig tartó időszakot „digitális évtizeddé” akarja tenni.

Algoritmusok irányítják az életünket

Milyen fejlesztések határozzák meg az életünket? „Az MI és a gépi tanulás kapcsán még sokan azt gondolják, hogy ez egy kiforratlan, a jövőben megvalósuló technológia, ami még évekig nem befolyásolja a mindennapjainkat – ez azonban tévedés. E pillanatban, e sorok olvasása közben is folyamatosan befolyásolja az olvasót az MI és a gépi tanulás: a közösségi média vagy a Google kereső algoritmusa már hosszú ideje elemzi a felhasználót, éppen ez alapján döntötte el, hogy ezt a témát, ezt a cikket nagy valószínűséggel érdekesnek fogja találni” – fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.

Egy másik példát is említ a közösségi média világából: ha az okostelefonunkkal fényképezünk, akkor az általunk készített képet a háttérben egy mesterséges intelligencia a másodpercek törtrésze alatt elemezte és javította ki annak érdekében, hogy minél jobb minőségű legyen a végeredmény.

Negyedik generációs technológiák az üzleti életben

A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek – hangsúlyozza a technológiák üzleti alkalmazásában jelentős hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező INSPYRE.

A cég például nemrégiben egy magyarországi összeszerelő üzemben a képfelismerés és képfeldolgozás adta lehetőségeket kihasználva olyan alkalmazást fejlesztett, amely nyomon követi, hogy az üzem több tíz hektáros területén hol találhatók éppen az egyes termékek vagy munkaeszközök, és azok éppen milyen munkaszakaszban érintettek.

Nemcsak az elemzésben járnak elől ezek a technológiák, hanem a következtetésekben is – ez pedig a kreatív szakmában történő alkalmazásra is számos lehetőséget ad.

A tényellenőrzésre és -felderítésre szolgáló WeVerify például olyan beépülő online modulokat kínál, amelyek segítik a tényellenőrzőket, újságírókat, emberjogi aktivistákat és polgárokat abban, hogy megvizsgálják a közzétett videók és képek valóságtartalmát, és szükség esetén leleplezzék a hamis információkat. Elkezdődött már olyan szövegíró alkalmazások használata is, amely egy szabadon megadott téma alapján először „tájékozódik” Google keresések segítségével, majd a találatok alapján saját(!) konzekvenciát von le és ír belőle cikket. Az úgynevezett Fluency AI-k pedig az angolul írt mondatokat értelmezik és teszik „anyanyelvibbé” szókincs és szórend tekintetében.

Szabályozni kell a területet

Mi várható a jövőben? „A megbízható mesterséges intelligencia több téren is tartogat előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást” – érzékelteti a lehetőségeket Borzák Péter.

Felhívja azonban a figyelmet: a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is. Az Európai Unió már kiadott egy szabályozó kódex tervezetet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát, amelyet három elemmel definiál: az MI-nak meghatározott technológiákat kell alkalmaznia, ember által kijelölt célokat (önállóan) kell tudni követnie, valamint olyan kimeneteket (ajánlás, döntés, predikció) kell produkálnia, amelyekkel „befolyásolja” a környezetet.