ÁSZ: Betétbiztosítás - védi a közpénzeket is?
A gazdaságban 2020-tól jelentkező sokkhatások a megtakarításban érintett gazdasági szereplők viselkedését megváltoztatták. Mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében egyre inkább teret nyert – függetlenül annak alacsonyabb hozamától – a megtakarítások likvidebb eszközökben (készpénz és bankbetétek) tartása, miközben csökkent az államadósságfinanszírozásban való részvételük növekedésének dinamikája. Ez az államadósság hazai önfinanszírozásának közpénzügyi kockázatát növelte.
A betétek védelmét szolgáló rendszernek 2022-ben hazánkban a Sberbank végelszámolása következményeinek mérséklésében volt kiemelkedő szerepe. A befektetői bizalom alakulására kedvezően hatott, hogy a betétbiztosítás rendszere jól működött, zökkenőmentesen és a jogszabályban előírt határidőn belül megtörtént a kártalanításra jogosultak kifizetése a maximalizált összegig, és a nyilvánosságra hozott információk szerint nagy az esélye annak, hogy a betétesek jelentős részben visszakapják pénzeszközeiket.
A bankban tartott betétek befagyasztása, majd a betétesek kártalanítása kapcsán ugyanakkor számos közpénzügyi kockázat is felvetődött. Ezek közül a leglényegesebbek a Sberbank végelszámolása kapcsán: a bankban elhelyezett források felhasználásának átmeneti korlátozása vagy esetleges „elégetése" kedvezőtlenül hathat a gazdaságra, láncreakciót indíthat el; több olyan nagy építőipari cég is érintett volt a következményekben, amely állami nagyberuházásokat valósít meg; számos olyan gazdálkodó szervezet van a betétesek körében, aki nem jogosult az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) általi kártalanításra. Ezek körébe tartozik hat önkormányzat (egy megyei jogú városi, egy városi, egy nagyközségi és 3 községi önkormányzat), amelyeknél a pénzeszközök zárolása veszélyeztette a közfeladat ellátását. A közfeladatellátás biztosítása érdekében az állam azonnali, nem várt kiadásként 1,76 Mrd Ft-tal támogatta az érintett önkormányzatokat annak érdekében, hogy vállalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják. A rendkívüli helyzetben nyújtott támogatás növelte a központi költségvetés tervezett hiányát és adósságát. Emellett a kártalanításra jogosult önkormányzatok és intézményeik is csak a maximált 38 millió forint összegig jutottak hozzá a betétekhez.
