ÁSZ: Felértékelődött a mezőgazdaság fontossága
Hazánk természeti adottsága a kiterjedt termőterület, ezért a mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában. Nem csak a foglalkoztatás terén meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá az élelmiszeripar alapvető beszállítója. Hazánkban a mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben az uniós átlaghoz képest magasnak mondható. Az elemzett időszakban (2010-2020) a mezőgazdaság folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7%-kal emelkedett, ugyanakkor az ágazatnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása meglehetősen alacsony (-0,9 és +0,6 százalékpont közötti) volt.
Az ágazat munkaerő termelékenysége megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2%-át érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése álltak. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett, a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás azonban önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen művelési és/vagy fejlesztési tevékenységet a gazdáktól. A 2021-2027. évekre kialakított közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.
A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 Mrd Ft közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés feltárta, hogy az exportban azonban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek tekintetében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.
