ÁSZ: Sikeres volt a 2021. évben a gazdaság újraindítása
Az ÁSZ elemzése kockázati szempontú áttekintést ad a 2021. évi makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról. Az elemzés a gazdasági folyamatokat - a 2022. február 15-ig nyilvánosságra hozott adatok alapján - elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok miként hatottak az államadósság-mutatóra. Az elemzés egyfajta gyors értékelést ad a 2021. évről a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján. A gyors értékelés indoka, hogy a több esetben előzetes adatok miatt a 2021. évről részletes értékelés későbbi időpontban adható, ugyanakkor a 2021. évi főbb folyamatok, tendenciák értékelhetők.
Az ÁSZ elemzőinek fő következtetése szerint a kormányzat által a 2021. évben folytatott gazdaságélénkítő fiskális politika sikeres volt. Mindezt egyértelműen alátámasztja, hogy a számos kockázat ellenére a gazdasági teljesítmény dinamikusan, 7,1%-kal bővült. E növekedési ütem jelentősen meghaladja a 2021. év első felében az elemző szervezetek által becsült értéket, vagyis az előző évben is alulbecsülték a hazai gazdaság növekedési ütemét.
Fontos kiemelni, hogy a gazdaság újraindítása nem az állami segélyek széleskörű alkalmazásán, hanem a munkahelyek megtartását és a vállalkozások működőképességének fenntartását szolgáló intézkedéseken alapult. Ezáltal a kormányzat biztosította a gazdasági növekedés alapvető feltételét jelentő kínálat és az ehhez kapcsolódó fogyasztási kereslet rendelkezésre állását. A gazdaság újraindítása a 2021. év utolsó negyedévében a keresletösztönző lépésekre koncentrált, amelyek hatásai fontosak lesznek az idei évi gazdasági teljesítmény alakulása szempontjából.
Az előzetes adatok alapján a gazdasági növekedéshez a termelési oldalon az ipar és a szolgáltatások teljesítménye, míg a felhasználási oldalon a bruttó felhalmozás és a háztartások tényleges fogyasztása járult hozzá. A beruházások esetén a kormányzat a 2021. évben reziliens módon az alacsonyabb előkészítettségi fokú beruházások elhalasztásával teret adott a nagyobb hozzáadott értéket biztosító vállalati beruházások megvalósításának. Az így elhalasztott beruházások későbbi megvalósítása a következő évek gazdasági növekedését tudják majd támogatni.
A rugalmas reagáló képességet támogatták a 2021. évben a betét formájában rendelkezésre álló tartalékok. A 2021. év során felhasznált tartalékok szintén a gazdaság újraindítását szolgálták a különböző kormányzati intézkedések keretében. A betét formájában rendelkezésre álló tartalékok felhasználására akkor került sor, amikor ezt a költségvetési és makrogazdasági folyamatok a leginkább indokolták.
Az államadósságot befolyásoló tényezők esetén meghatározó szempontot jelent, hogy a központi költségvetés bevételei a 2021. évben az előzetes adatok alapján az előirányzatot meghaladóan teljesültek. Mindez érvényes az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból származó bevételekre. Ugyanakkor az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya kedvezőtlenül alakult. Ebben jelentős szerepet játszottak egyedi tényezők, többek között az, hogy az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások a törvényi módosított előirányzathoz képest 392,5 Mrd Ft-tal nagyobb összegben teljesültek, a központi költségvetés nagyságrendileg 600,0 Mrd Ft kiadást előrehozott a 2021. évre, ezáltal növelve az idei évi költségvetés mozgásterét. Emellett az uniós programok megelőlegezése, főképp az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek tervezettnél alacsonyabb összegű teljesülése miatt, a tervezetthez képest 208,6 Mrd Ft-tal volt magasabb összegű. Továbbá az Európai Unió a gazdasági válság kezelését szolgáló, Magyarországnak szánt forrásokat (326,0 Mrd Ft-ot) a 2021. évben nem fizette ki, ezáltal az e program keretében megvalósított intézkedések kiadásai a központi költségvetést terhelték.
A rendelkezésre álló adatok alapján a 2021. évi gazdasági növekedés kedvező alapot teremt az idei évi gazdasági folyamatok számára. Az idei évben alapvető kihívást jelent a gazdasági növekedés fenntartása, figyelemmel a 2021. év második félévétől felerősödött, a gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatokra. E körbe tartozik a külső feltételek kedvezőtlen alakulása, az alacsony aktívummal rendelkező külkereskedelmi egyenleg, az infláció növekedése (részben a kereslet növekedése miatt), illetve a COVID-19 vírusjárvány további hullámainak megjelenése.
