Átmenetileg romló egyensúlyi folyamatok Magyarországon - elemzés
Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján tavaly a harmadik negyedévben 588 milliárd forintot, azaz a GDP 3,8 százalékát érte el. A kormány a tavalyi, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánytervet 7,5 százalékra módosította, azonban a gazdaság élénkülésével az adóbevételek is kedvezőbben alakulhatnak, ennek megfelelően némileg alacsonyabb hiányra számítanak a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői.
Mivel a gazdaság sikeres újraindulása már kisebb mértékű élénkítést tesz szükségessé, a pénzügyi stabilitás javítása érdekében a kormány az idei hiánycélt a GDP 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte. A gazdaság helyreállásával a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos kritérium alá süllyedhet az államháztartás hiánya.
A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházás ösztönzési támogatások hatására tavaly 5102 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb lett volna. Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 78,2 százalékra, 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet.
A külkereskedelemben novemberben 81 millió euró többlet keletkezett az októberi 302 millió euró deficitet követően, négy hónap után újra szufficites lett. Az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően 7,7 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt 13,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Emiatt a külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 607 millió euró többlethez képest.
Az első tizenegy hónapban az export euróértéke 13,2 százalékkal, az importé 17,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 2978 millió euróval 2360 millió euróra romlott. Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP növekedését – bár ennek mértéke a harmadik negyedévinél kisebb lehet –, és a forint árfolyamára is negatív hatással lehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítanak az elemzők az idei év első felében is, míg tavaly összességében 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után. Az energia- és nyersanyagárak miatt nagy bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, de az új kapacitások kiépülésével a következő években jelentősen emelkedhet a külkereskedelem többlete.
A folyó fizetési mérlegben a harmadik negyedévben 2263 millió euró hiány keletkezett, ami majdnem 2,5 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 226 millió euró többlethez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény 1668 millió euró volt szemben az egy évvel korábbi 964 millió euró finanszírozási képességgel, míg a szezonális hatások kiszűrésével 1228 millió euró volt, a negyedéves GDP 3,2 százaléka.
A következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg többlete, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállása miatt, miközben új kapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak. 2021-ben 4,5 milliárd euróra emelkedhetett a deficit, megközelítve a GDP 3 százalékát. A következő években azonban fokozatosan csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya. A tavaly enyhén csökkenő tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény 2 milliárd euró, a GDP 1,4 százaléka lehetett, így tizenhárom év óta először mutatott hiányt külfölddel szemben. A hazai gazdaság finanszírozása ismét többletet mutathat külfölddel szemben, azaz újra pozitívvá válhat a finanszírozási képessége.
Az uniós források visszatartása ugyanakkor kockázatot jelenthet a tőkemérleg és a külső finanszírozási képesség, valamint a külső adósságmutatók alakulására. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőke tételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság tavaly átmenetileg a GDP 85 százalék közelébe ugrott, míg a nettó külső adósság 17 százalék fölé emelkedhetett. A következő években azonban újra csökkenő pályára állhat, középtávon nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.
