Átrendeződött a Balaton turizmusa
Vitaindító előadásában kifejtette, hogy a kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el - mondta. Kevésbé voltak zsúfoltak a hétvégék, kicsit élhetőbbé vált a térség, ahová egyébként nagyon sokan le is költöztek - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy az idei nyár országosan is kiemelkedő volt. Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban 10 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint egy évvel korábban, főleg a belföldi turizmusnak köszönhetően. Ebben szerepe volt a Széchenyi-, illetve Szép-kártya bővülő lehetőségeinek és rugalmasabbá váló felhasználásának - jegyezte meg.
A Balatonról szólva elmondta, az üdülőrégió az ország legforgalmasabb turisztikai térségévé vált (két éve még Budapest számított annak), itt realizálódott a vendégforgalom 50 százaléka. A legnépszerűbb települések a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros térsége. Belföldről érkező vendégek töltötték el júliusban a balatoni vendégéjszakák 88 százalékát, augusztusban a 81 százalékát. A júliusi adatokat megvizsgálva elmondható, hogy a balatoni vendégéjszakák 52 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken realizálódott, a szállodák 25, a kempingek 11, a panziók és közösségi szálláshelyek 5, míg az üdülőházak 2 százalékkal részesedtek belőle - számolt be a főszezon adatairól.
Emlékeztetett arra, hogy a Balatonhoz az elmúlt években 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott. Szállodák, panziók épülnek, újulnak meg. 2030-ig a szabadvízi strandokat teljesen meg kívánják újítani, amely program az első négy ütem után idén 3 milliárd forintos kerettel folytatódik, a kiírás hamarosan megjelenik - mondta. Hozzátette, több más, főként attrakció fejlesztés is zajlik uniós források bevonásával, amelyek markánsan meghatározzák majd a Balaton turisztikai kínálatát. Kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) folytatásában a tervek szerint két fő tématerület lesz. Az egyik a kastélyok és várak fejlesztése, a másik az eddig kimaradó terület, a gyógyfürdők fejlesztése, ami a Balatonnál valószínűleg Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt fogja érinteni.
A turizmus intézményrendszerének tervezett átalakításáról szólva elmondta, hogy három szintű az ideális rendszer. Ma az országban a központi irányítási szintet az MTÜ tölti be. A lokális szintet a 105 tagú, országos Tourinform-hálózat, a TDM-ek, az önkormányzatok, és a vállalkozások. Az ezeket összekötő köztes szint megteremtéséért még idén létre kívánnak hozni 3 térségben - Budapest, Debrecen, valamint a Balaton térségében balatonfüredi központtal - egy-egy desztinációs menedzsment szervezetet. Ezt kiegészíti majd egy térségi turisztikai tanács is, amelyet meghatározó helyi szervezetek és önkormányzatok alkotnak - mondta a turizmusszakmai igazgató.
Witzmann Mihály, a siófoki térség fideszes országgyűlési képviselője a nyárról azt mondta, kisgyermekkorában látott utoljára ekkora tömeget a Balatonon, mint idén. Beszélt arról is, hogy a dél-balatoni partszakaszon a strandok kétharmada szabadstrand. "A Balaton mindenképpen fejlesztésre szorul, azonban a fejlesztéseknek arányosnak, tájba illőnek, környezetbarátnak, és széles körben elfogadottnak kell lennie" - szögezte le. Megemlítette, hogy a Balaton körül több helyen önkormányzati tulajdonba adtak partszakaszokat is érintő állami területeket, példaként említve Siófokot és Balatonőszödöt.
