Az áremelkedésre várva indult el a befektetések új hulláma az ingatlanpiacon
Az általános várakozások már régóta arról szóltak, hogy majd az idei évben jelentős befektetői tőke áramlik az ingatlanpiacra, elsősorban az állampapírokból. Azonban a befektetők számának növekedése már tavaly megkezdődött pont ezen várakozások hatására.
Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetőjének magyarázata szerint a növekvő forgalommal és az áremelkedéssel kapcsolatos várakozások igen erősek voltak tavaly - és ezzel együtt az év második felében nagyobb számban megjelentek a befektetők is -, így már 2024 negyedik negyedévében megkezdődött a drágulás az ingatlanpiacon.
Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője rámutatott, hogy a tavalyi év utolsó hónapjaiban sokan azért kezdtek ingatlanvásárlásba, mert tartottak az elkövetkező hónapok áremelkedésétől, és még ezt megelőzően akartak üzletet kötni, annak érdekében, hogy így 10-15 százalékot is nyerjenek.
Ők elsősorban az ingatlanpiacra visszatérő befektetők köréből kerültek ki, akik a korábbi állampapíros kitérő után ismét nagyobb potenciált láttak a hosszú távú ingatlanbefektetésben, hiszen itt a hozamon túl értéknövekménnyel is számolhatnak, amit a kötvények nem biztosítanak - jegyezte meg.
Ugyanezt tapasztalta Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlanpiacra csatornázásával kapcsolatos bejelentés lehetett a fordulópont, illetve annak jelentős sajtóvisszhangja eredményezett olyan várakozásokat, hogy megjelentek a piacon azok a vevők - sokszor vidéki befektetők, akik bérbeadásban gondolkodnak -, akik úgymond “még az áremelkedés előtt” szerettek volna ingatlant vásárolni - foglalta össze a helyzetet a szakértő.
Ezt megerősítette Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője is, aki szerint az elmúlt hónapokban a befektetők jelenléte egyre markánsabban érezhető volt, a szakértő szavai szerint “ismét nyüzsögtek a piacon”. Az persze más kérdés, hogy ezzel mennyire jártak jól az eladók, mert a készpénzes vevőt ugyan szeretni szokták az ingatlantulajdonosok, de arra azért felhívta a figyelmet, hogy ők jellemzően olcsóbban vásárolnak, komolyabban alkudoznak, mint a hiteles vevők, miközben az előny legfeljebb annyi, hogy a készpénzes vevőnél pár héttel előbb kapja meg az eladó az egyébként kisebb összegű vételárat - tette hozzá Nagy Csaba.
Más volt a helyzet ugyanakkor a belső kerületekben, főleg a VI. kerületben, melyet érzékenyen érintett az airbnb-szabályozás változása. Garaba Gergely, a Balla Ingatlan VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint a belső kerületekben, ezen belül pedig elsősorban a VI. kerületben eltűntek a befektetők, és itt kizárólag lakhatási célra kerestek ingatlanokat a vevők. Persze a befektetőknek a többi belső kerületben sem igazán nőtt a száma, valamint az is jellemző volt, hogy aki mégis befektetési céllal keresett lakást, az a kisebb, olcsóbb ingatlanokat nézegette - tette hozzá a szakértő.
A Velencei-tó ingatlanpiacán viszont azt érzékelte dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője, hogy sokan próbálták befektetési céllal elhelyezni pénzüket ingatlanban, és az ingatlanpiac széles skálája iránt érdeklődtek: sokan keresték a telkeket, kisebb lakásokat, de a házakat is. Azt is megjegyezte, hogy a befektetők elég pontosan tudják, hogy mi mennyit ér, kalkulálnak azzal, hogy milyen összegért tudják kiadni az ingatlant, ismerik az adózási szabályokat, és készpénzért vásárolnak.
Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakértője pedig úgy vélekedett, hogy a befektetők várhatóan egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon a Balatonnál is, hiszen a Balaton népszerűsége miatt egyre többen gondolkodnak kisebb-nagyobb fejlesztésekben, beruházásokban, keresik a beépíthető telkeket, hogy azokon modern szálláslehetőségeket alakítsanak ki.
