Az aszály évente egy százalékos gazdasági visszaesést okozhat Magyarországon
Augusztusban az Európai Unió a tagországok csaknem felében aszályriasztást jelentett be. A szokásos mediterrán országok sorához idén olyanok is csatlakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság – mint például Belgium, Hollandia és Írország –, vagy sosem járt annyira drámai következményekkel – mint Olaszországban vagy hazánkban.
A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1-3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést eredményez a brit kutatócég legfrissebb adatai szerint, azonban a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás ennél még nagyobb lehet. Míg a hatások kisebbek az energia- és a turisztikai szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős károkat szenvednek el, és a sor egyre növekszik.
„A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken – emeli ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállások miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok.”
A gazdasági szektorok mellett az érintett országok köre is egyre bővül. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági károkra számíthatnak csak az aszályok miatt, azonban a károk már a kontinentális éghajlat országaiban – így Magyarországon is – megjelennek, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek. Térségünkben Romániában és Magyarországon okoznak a legnagyobb kárt a hőhullámok: keleti szomszédunknál évente másfél, míg hazánkban egyszázalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben a nagy meleg miatt.
A Cambridge Econometrics elemzése 1995-ig visszamenően vizsgálta az uniós országokban a természeti katasztrófák által okozott károkat. Az európai országok ebben az időszakban több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa.
Hazánkban Észak-Magyarország szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján, Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A katasztrófák az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő kárt és veszteséget jelent, de ez egyes években akár a 2-3 százalékot is elérheti – ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott egyszeri károkkal.
A katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek. Ráadásul a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, amelyeket a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak visszavetni – ilyenek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar.
A globális klímatrendekből jól látszik: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.
„A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését” – figyelmeztet a Cambridge Econometrics szakértője.
