Az egészségesebb életmód átírja a vásárlási szokásokat
A fogyasztók gyorsan érthető információt, személyre szabott támogatást és olyan technológiát keresnek, amely nem bonyolítja, hanem megkönnyíti az egészségesebb alternatíva választását. A kutatás eredményeit Tapolcán, a Business Days konferencián mutatta be Madar Norbert, a PwC fogyasztói piacokért felelős igazgatója.
A PwC globális felmérése 21 808 fogyasztót kérdezett 27 országból. A közép- és kelet-európai elemzés négy ország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Ukrajna összesen 2419 válaszadójának véleményét foglalja össze, köztük 608 magyar résztvevőét.
Az egészség napi fogyasztói döntéssé vált
Az egészségesebb életmód naponta ismétlődő helyzetekben jelenik meg, a reggelitől a bevásárláson át az alvás vagy a stressz követéséig. A PwC globális kutatása szerint a fogyasztók átlagosan három-négy egészség- és jólléti termékkategóriában vásároltak az elmúlt évben, 69%-uk legalább két egészség- vagy táplálkozási szokást rendszeresen követ, 80%-uk pedig használ alkalmazást vagy viselhető eszközt legalább egy egészségügyi vagy wellness-célú tevékenységhez. A változtatás ugyanakkor nem magától értetődő. A régióban a válaszadók 63%-a a stresszt, a fáradtságot vagy az alacsony energiaszintet, 53% az időhiányt, 52% a motiváció fenntartását, ugyancsak 52% pedig a pénzügyi korlátokat nevezte meg fő akadályként.
„Az egészség egyre inkább a mindennapi döntések részévé válik: hatással van arra, mit vásárolunk, hogyan étkezünk, milyen digitális eszközöket használunk, és kitől fogadunk el tanácsot. A fogyasztók ma már nemcsak információt keresnek, hanem személyre szabott, könnyen érthető és a mindennapokban valóban használható támogatást is. Ezért a vállalatoknak az egészségesebb termékek és szolgáltatások mellett olyan megoldásokat kell nyújtaniuk, amelyek segítik az embereket a tudatosabb egészségmegőrzésben” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős igazgatója Tapolcán, a Business Days konferencián tartott előadásában.
Több zöldség, kevesebb cukor kerülne a magyar kosarakba
A magyar válaszadók 50%-a több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana (régiós szinten ez az arány 55%), és 34%-uk több vitamint és étrend-kiegészítőt vásárolna. Ezzel párhuzamosan 48% visszafogná a feldolgozott vagy magas cukortartalmú élelmiszereket, 37% pedig kevesebb alkoholt inna.
A tudatosabb választások nemcsak az egészségesebb étrendről szólnak, hanem arról is, hogy a fogyasztók jobban figyelnek az élelmiszerek összetételére és eredetére.
A régióban leginkább a növényvédő szerek (54%), az erősen feldolgozott élelmiszerek (51%) és a mikroműanyagok (48%) miatt aggódnak a megkérdezettek. Nem véletlenül válik egyre fontosabbá a friss alapanyag, az átlátható összetevőlista és az egyszerűen értelmezhető termékinformáció.
A vitaminok dominálnak, a célzott megoldások iránt is nő a kereslet
Az egészség megőrzését támogató vásárlások között magasan vezetnek az étrend-kiegészítők: a régió fogyasztóinak 71%-a vásárolt vitamint, ásványi anyagot vagy étrend-kiegészítőt az elmúlt évben. A szépségápolási kezelések 31%-kal, a speciális egészséget támogató élelmiszerek és italok pedig 30%-kal követik ezt a kategóriát. A jövőbeni érdeklődés még szélesebb. A közép- és kelet-európai válaszadók 85%-a mutat nyitottságot táplálkozással, étrend-kiegészítőkkel vagy szépségápolással kapcsolatos termékekre. Magyarországon ez az arány 83%.
A hazai fogyasztók körében különösen népszerűek azok a termékek, amelyek konkrét egészségügyi célokhoz kapcsolódnak. A válaszadók 35%-át érdeklik a hosszabb, egészségesebb életet támogató élelmiszerek és italok, 25%-ukat a bőr, haj és köröm állapotát támogató megoldások, 22%-ukat pedig az alvást segítő vagy nyugtató italok.
Az AI segít eligazodni, de a bizalomhoz szakértő kell
A technológia egyre nagyobb szerepet kap az egészség megőrzésében. A globális kutatás szerint a fogyasztók 80%-a használ alkalmazást vagy viselhető eszközt legalább egy egészségügyi vagy wellness-célú tevékenységhez. A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary korábbi, „AI az egészségügyben” kutatása azt mutatta, hogy közel minden negyedik (23,5%) digitálisan affinis magyar felhasználó használ mesterséges intelligenciát egészségügyi kérdésekben. Közülük 74% betegségleírások megértésére, 71% tünetellenőrzésre, 61% pedig vitaminok és étrend-kiegészítők kiválasztására is használta az AI-t.
Ehhez képest a közép- és kelet-európai régióban a válaszadók 47%-a fordul mesterséges intelligenciához, amikor először merül fel valamilyen egészségügyi vagy wellness kérdése. Ez jóval magasabb arány, mint Nyugat-Európában, ahol ugyanez 36%. A régió fogyasztóinak 60%-a használ AI-eszközt előzetes tájékozódásra egészségügyi döntései előtt. A magyar adatok is ezt az irányt erősítik. A korábbi PwC-kutatás szerint a megkérdezettek 27%-a laborleletek, 22%-a képalkotó diagnosztikai eredmények értelmezéséhez is igénybe vette már az AI-t. Kizárólag az AI válaszaira 7% alapoz, 9% pedig nem ellenőrzi a kapott információkat.
Magyarországon az AI elfogadottsága különösen magas a személyre szabott életmódtervezés területén. A korábbi magyar kutatásban a válaszadók fele nyitott volt orvosok vagy gyógyszerészek által jóváhagyott, egészségügyi célú AI-megoldásokra. A bizalomhoz ugyanakkor szakmai kontroll kell.
„A magyar felhasználók nem a szakemberek kiváltását várják az AI‑tól, hanem azt, hogy a technológia segítségével gyorsabban, érthetőbben és magabiztosabban juthasson el a megfelelő információkhoz. Az AI sokszor az első lépés, de a végső döntéshez továbbra is szükségük van az orvosi szakértelemre” - mutat rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A globális felmérés válaszadóinak 38%-a venne igénybe mesterséges intelligenciát egyéni fitnesz- vagy wellnessprogram összeállítására, 30% pedig étrendtervezésben, bevásárlólisták készítésében vagy táplálkozási tanácsadásban számítana rá.
A GLP-1 a bevásárlási döntésekre is hat
A GLP-1 alapú gyógyszerek Európa-szerte terjednek: a közép- és kelet-európai fogyasztók 13%-a jelenleg vagy korábban használt ilyen készítményt, további 23% pedig nyitott lenne rá a jövőben. Egy korábbi PwC-elemzés szerint Magyarországon egyelőre alacsonyabb a tényleges használói kör. A felnőtt internetezők 2,1%-a szed aktívan ilyen készítményt, 1,6% korábban már kipróbálta, 2% pedig tervezi a használatát.
A készítmények hatása viszont túlmutat a fogyáson. A régiós adatok szerint az érintettek 44%-a nagyobb figyelmet fordít a táplálkozásra és az élelmiszercímkékre, 39%-uk többet mozog, 42%-uk ritkábban étkezik éttermekben, és sokan tudatosabban állítják össze bevásárlásaikat is. A korábbi magyar felmérés hasonló mintát mutatott. A használók 56%-a kisebb adagokat fogyaszt, 40%-uk ritkábban eszik, 20%-uk más típusú ételeket választ, 32%-uk pedig kevesebbet költ élelmiszerre. Vagyis a GLP-1 az étkezési szokásokon túl a kiskereskedelmi kínálatot is formálhatja.
Egyszerű megoldások kellenek az egészséges életmódhoz
Az egészségtudatos fogyasztás egyszerre jelent lehetőséget az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszertárak, a gyógyszeripari szereplők és a technológiai vállalatok számára – érvelnek a PwC szakértői. A fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az olyan termékek és szolgáltatások iránt, amelyek segítenek a jobb alvásban, a stressz kezelésében, a testsúly kontrollálásában, az energiaszint növelésében vagy az egészséges öregedés támogatásában. Azok a megoldások terjedhetnek el igazán, amelyek egyszerűen használhatók, világos előnyt kínálnak, és valódi segítséget adnak a mindennapi választásokhoz.
„A fogyasztók ma nem információhiánnyal, hanem információs túlterheltséggel küzdenek. Nem az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy hozzáférjenek az egészségükkel kapcsolatos információkhoz, hanem hogy eligazodjanak a sokszor egymásnak ellentmondó üzenetek, termékígéretek és ajánlatok között. A sikeres szereplők ezért nem pusztán termékeket kínálnak, hanem segítenek a döntésben is: érthető tájékoztatással, hiteles szakértői támogatással és olyan szolgáltatásokkal, amelyek egyszerűbbé és magabiztosabbá teszik az egészséggel kapcsolatos választásokat” – mondta Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.
