Az elszálló rezsiköltségek miatt egyre vonzóbbá válhatnak az újlakások
Az elmúlt hetekben az otthontámogatási rendszer több elemének fenntartásáról is hírt adott a kormány: az öt százalékos lakásáfa már nem csak ez év, hanem a 2024 végéig megszerzett építési engedélyek esetében is érvényesíthető, emellett a Babaváró hitel, a CSOK, valamint a CSOK-hitel kamattámogatása még jövőre is elérhető lesz. Jó hír ez az újlakás-piac szereplőinek, különösen a beruházói-fejlesztői oldal képviselőinek, akik az elmúlt félévben az elszálló anyagköltségek, a növekvő infláció és a szomszédban dúló háború miatt egyre óvatosabbá váltak. Nekik a meghosszabbított határidővel nem kell kapkodniuk az energetikai szabályok miatt is időigényesebb építési engedélyeztetési folyamat miatt.
„A támogatások meghosszabbításának az újlakás-piac keresleti és kínálati oldala egyaránt haszonélvezője, noha hozzá kell tegyük, a pozitív hatást vevői oldalon a magas kamatok erősen ellensúlyozzák, ráadásul minden jel szerint az új építésű ingatlanok árnövekedése is legfeljebb csak mérséklődhet a jövőben. A növekvő telek- és építőanyagárak, a szakemberhiány és az ezek miatt egyre nehezebben tartható kivitelezési határidők következtében ugyanis árcsökkenés csak a beruházók hozamának kárára lehetséges” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette: ugyanakkor a jelenlegi inflációs környezet az új lakásokat hosszú távú befektetési lehetőségként értékeli fel, és erre erősítenek rá az új ingatlanok kedvező energetikai besorolásával, modern gépészetével és minőségi szigetelésével együtt járó alacsonyabb rezsiköltségek is.
Nem kell félteni az újlakáspiacot
A Budapest Újlakás Értéktérkép adatai szerint az év első hat hónapjában, a fővárosban 3020 újépítésű társasházi lakást adtak át, amely több mint 5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában mért adat (2870). A trend várhatóan nem törik meg az év második felében sem, sőt a jelenleg rendelkezésre álló projektinformációk alapján további 3940 lakás átadása várható az év végéig. Így idén közel 7000 ingatlannal bővülhet a fővárosi ingatlanállomány, amely közel harmadával több, mint a 2021-ben átadott lakások száma (5430). Bár az aktuális adatbázis csökkenést vetít előre 2023-ra, ez új projektek indulásával, illetve a már építés alatt állók esetleges csúszásával változhat.
A beruházók óvatosságának ezzel együtt voltak látható jelei az elmúlt fél évben: az első hat hónapban mindössze 119 új (kétlakásosnál nagyobb) projekt értékesítése indult el a fővárosban, 2300 lakás építésével. Ez felével kevesebb, mint a tavalyi ugyanezen időszak értékesítési számai, és az előző félévhez mérve is egyharmados a csökkenés. Az elmúlt hét évben ennél kisebb volumen csak a koronavírus-járvány kirobbanásakor volt elérhető a piacon, 2020-ban. A keresleti oldal teljesítményét vizsgálva, 3800 új lakást vásároltak meg az első félévben, ami bár ötödével több a tavalyi ugyanezen adatnál, 2021 második félévéhez képest viszont 25 százalékos a visszaesés.
A XIII. és a IX. kerület vezet, de a külkerületek is felkerültek az újlakás-térképre
Az idei első félévben a legtöbb újlakást a XIII. kerületben adták át (1050), ezt követi a IX. kerület (650). Mindkét kerületben nőtt az átadott lakások száma a múlt év azonos időszakához képest, az előbbiben akkor 990, az utóbbiban 400 lakást adtak át. Az élmezőny várhatóan nem változik az év végére sem, közel minden harmadik lakást a XIII. kerületben adhatnak át idén, a IX. kerület a torta 12 százalékáért felel. Az elmúlt években ugyanakkor komolyabb fejlesztések indultak a külkerületekben is, az idei évben a XVI. (240 átadott új lakás), a XVIII. (150), valamint a XIX. és XXIII (90-90) kerület emelhető ki.
„Izgalmas megfigyelni, hogy a hagyományos slágerkerületek (VIII., IX., XI., XIII.) mellett olyan városrészekben is egyre gyakrabban találni újépítésű társasházakat, mint Csepel vagy a XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. kerületek. Míg a peremkerületekben az elmúlt bő tíz évben jellemzően csak kis társasházak épültek, ma már akár több száz lakásos projektek is elindulnak. A rozsdaövezeti befektetések adókedvezménye (azaz a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítás esetén gyakorlatilag 0 százalékos áfa) fontos motiváció a beruházóknak, vevői oldalon pedig továbbra is a Covid-hatás érvényesül: a külváros csöndje jó kompromisszum a belső kerületekből kifelé mozgó budapestieknek. Az árelőny továbbra is fennáll, a 800 ezer és 3,5 millió forint közötti négyzetméterárak szegélyezte fővárosi skálán Pest peremkerületeinek árai a skála alsó része felé húznak, ugyanakkor itt is egyre gyakrabban kúszhat egymillió forint fölé a négyzetméterár, és csökkenés itt sem várható a jövőben” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
