Az energetikai és gazdasági együttműködésről, valamint a migráció kezeléséről tárgyalt a szlovén és horvát kormányfő
Golob a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a keddi munkalátogatás a májusi zágrábi találkozót készítette elő, amelyen a két ország energiaszolidaritási megállapodást ír alá, különös tekintettel a gázellátás biztonságára. "Arról beszélgettünk, hogyan lehet bővíteni a krki LNG-terminált (cseppfolyósított földgáz-terminál), hogy az több szomszédos közép-európai ország számára is energiakapuvá váljon, és ebből Szlovénia miként veheti ki a részét" - mondta Szlovénia miniszterelnöke.
Mindkét ország érdekelt a közös tulajdonban lévő krskói atomerőmű új blokkjának megépítésében - hangsúlyozta Golob, hozzátéve: ehhez azonban fontos lesz látni, sikerül-e az EU-nak az atomenergiát alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrássá minősítenie, és így jogosulttá válik-e az atomenergia uniós forrásokra. Ami a migrációt illeti, Horvátország csatlakozása a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez megkönnyítette a szlovének Horvátországba utazását, ami azt jelzi, hogy helyes döntés volt, és Szlovénia nemzeti érdeke is, ezért támogatta Ljubljana Horvátország tagságát - fogalmazott a szlovén kormányfő. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy január 1-je óta nőtt Szlovéniában az illegális határsértők száma. "Ezért javasoltuk, hogy Olaszországgal közösen találjunk megoldást a migráció kezelésére" - húzta alá Golob. Plenkovic kiemelte: Horvátország és Szlovénia gazdasági és kereskedelmi együttműködésének értéke elérte a 7 milliárd 220 millió eurót, ami jelentős partnerségre utal. Hozzátette: tavaly 1 millió 570 ezer szlovén látogatott Horvátországba, amivel Szlovénia a második helyen áll az érkező turisták számát tekintve Németország után.
A krki LGN-terminállal kapcsolatban emlékeztetett, hogy a kormány még 2021 augusztusában döntött arról, hogy másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik annak kapacitását, ami kétszer meghaladja a horvát szükségleteket. A terminál így regionális közép-európai jelentőséggel bírna, és a gázvezeték-hálózat bővítése révén - amely együttműködéssel, illetve az EU társfinanszírozásával valósulhatna meg - összekötné Szlovéniát, Magyarországot és Bosznia-Hercegovinát, valamint közvetve Ausztriát és Bajorországot - mutatott rá Plenkovic.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Horvátország épít-e kerítést a határán az illegális migráció megállítása érdekében, Plenkovic azt mondta: nincs ilyen politikai szándék. Jelezte: a schengeni csatlakozásra való felkészülés során sokat fektettek a határvédelembe. Az 1350 kilométer hosszú, most már EU-s külső határt 6700 rendőr őrzi, hőkamerákkal, helikopterekkel és más modern technikai eszközökkel. Ugyanakkor - mint mondta - készek a tárgyalások folytatására, hogy Olaszországgal és Szlovéniával közösen megállapodjanak az illegális migráció kezelését és megelőzését szolgáló közös mechanizmusokról, azon folyosók együttes ellenőrzéséről, amelyeket az illegális migránsok arra használnak, hogy eljussanak Olaszországba.
