Az EU egy évvel meghosszabbította a Nicaraguával szembeni szankciórendszer hatályát

A döntés hivatalosan a tagországok igazságügyi minisztereinek luxembourgi találkozóján született. A szankciós rendszert 2019 októberében hozták létre a romló politikai és társadalmi helyzet, illetve a nicaraguai kormányzat politikai ellenfeleit, a kormányellenes megmozdulások résztvevőit, valamint a médiát és a civil társadalmat érő elnyomó nicaraguai intézkedések miatt.

A keretszabályozás lehetőséget nyújt célzott és egyedi szankciók bevezetésére az emberi jogok megsértése esetén. A szankciók uniós beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást foglalhatnak magukban, illetve az érintettek számára tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani. Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács közleménye szerint az uniós intézkedések nem károsítják a nicaraguai lakosságot vagy a nicaraguai gazdaságot.

A büntetőintézkedések bevezetése óta huszonegy ember került fel a szankciós listára. Jegyzékbe vették a nicaraguai elnököt, az alelnököt, az alelnök fiát, az elnök gazdasági tanácsadóját, a nemzetgyűlés elnökét, a rendőrség vezetőjét, a legfőbb ügyészt, a nicaraguai León városának rendőrfőkapitányát, valamint a legfelsőbb bíróság elnökét is. A mostani közleményben emlékeztettek: a döntésre azt követően került sor, hogy a nicaraguai rezsim indokolatlanul úgy határozott, hogy kiutasítja az országból az EU-képviselet vezetőjét, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Holland Királysággal.

A Tanács hangsúlyozta: az Európai Unió párbeszédre törekszik a közép-amerikai ország vezetésével a demokrácia helyreállítása érdekében, ez jelenti ugyanis az egyetlen kiutat a nicaraguai politikai, gazdasági és társadalmi válságból. A nicaraguai hatóságoknak véget kell vetniük a politikai ellenfelekkel, a független médiával, a civil társadalommal és az emberi jogok védőivel szembeni fellépéseknek, és teljes mértékben garantálniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását - szögezték le.