Az EU javítani szeretné a tagállamok katasztrófákkal szembeni ellenállóképességét
Az uniós bizottság közleménye szerint az ajánlás célja, hogy az európai országok jobban felkészüljenek a természeti veszélyekre, köztük a földrengésekre, az áradásokra és az erdőtüzekre.
A dokumentum szerint jobban össze kell hangolni az illetékes hatóságok közötti munkát a jobb kockázatértékelés érdekében, az előrejelzés és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javítására. Növelni kell a lakosság kockázatokkal kapcsolatos tudatosságát és felkészültségét, ami a katasztrófák hatásának mérséklését szolgálhatja. Az EU javítani kívánja a korai előrejelzés hatékonyságát is, hogy a figyelmeztető üzenetek időben eljussanak a nemzeti, regionális és helyi szintű illetékesekhez.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének további javításával az EU több segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy orvosolni lehessen a súlyos következményekkel járó hiányosságokat, és el lehessen kerülni a körülmények további romlását azokban az esetekben, amikor a katasztrófa sújtotta ország saját erőből nem képes úrrá lenni a helyzeten. A polgári védelmi rendszereknek a hét minden napján, napi 24 órában működésben maradnának. A vonatkozó eljárások, valamint a létfontosságú infrastruktúrák szolgáltatóival folytatott egyeztetés és információmegosztás elő fogja segíteni a polgári védelmi rendszerek folyamatos működését - tették hozzá.
Ha a veszélyhelyzet nagyságrendje meghaladja az adott ország reagálási képességeit, az ország segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. A mechanizmus aktiválását követően az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja összehangolja és finanszírozza az uniós tagállamok és nyolc további részt vevő állam - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország - által önkéntesen rendelkezésre bocsátott támogatást.
