Az EU több mint harmincmillió tonna hulladékot exportált EU-n kívüli országokba 2022-ben
2024. 01. 18. 23:00
Az Európai Unió 2022-ben 32,1 millió tonna hulladékot exportált EU-n kívüli országokba, ami enyhe, 3 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest, ezzel egyidőben az EU-n kívüli országokból származó hulladékimport 2021. óta 5 százalékkal, 18,7 millió tonnára csökkent - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint az unióból származó hulladékexport felét a vasfémhulladék tette ki.
Az EU 2022-ben 17,8 millió tonna vas és acél hulladékot exportált, ami az EU-ból származó hulladékexport 55 százalékát jelenti. A fémhulladék fő célállomása Törökország volt, ahová 10,7 millió tonnát, az EU-ból exportált fémhulladék csaknem kétharmadát (60 százalék) szállították.
A tagállamok jelentős mennyiségű papírhulladékot is exportáltak, 2022-ben 4,9 millió tonnát, ami az EU hulladékexportjának 15 százalékát tette ki. A papírhulladék fő célország India volt, ahová a teljes uniós papírhulladék-export 30 százaléka érkezett.
Törökország volt az EU-ból exportált hulladék legnagyobb célállomása 2022-ben, 12,4 millió tonnás mennyiségével a teljes uniós hulladékexport 39 százalékát tette ki. A második legjelentősebb célország India volt, amely 2022-ben 3,5 millió tonna hulladékot fogadott az uniós országokból. Indiát az Egyesült Királyság (2,0 millió tonna) követi, majd Svájc (1,6 millió tonna), Norvégia (1,6 millió tonna), Egyiptom (1,6 millió tonna), Pakisztán (1,2 millió tonna), Indonézia (1,1 millió tonna), végül Marokkó és az Egyesült Államok (mindkettő 0,8 millió tonna).
A vizsgált évben ugyanakkor 4,2 millió tonna fém (az összes hulladékimport 22 százaléka) és 2,4 millió tonna papír (az összes hulladékimport 13 százaléka) érkezett az európai uniós tagországokba az EU-n kívülről. A legtöbb hulladék az Egyesült Királyságból származott. A szigetországból érkező hulladék 33 százaléka (1,3 tonna) fémhulladék, valamint 49 százaléka (1,2 tonna) pedig papírhulladék volt - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Kína feloldotta a brit parlamenti képviselők elleni szankciókat
Kína feloldotta a brit parlamenti képviselőkre öt évvel ezelőtt kirótt szankciókat - közölte pénteken Keir Starmer brit miniszterelnök. Az érintettek ugyanakkor közös közleményben tudatták, hogy nem veszik tudomásul a kínai döntést, és továbbra is kiállnak a kínai emberi jogi helyzetet bíráló álláspontjuk mellett, amely miatt Peking a szankciókat bevezette velük szemben.
Több mint 25 milliárd forintnyi sikeres sima pénzkérést indítottak az OTP Bank ügyfelei
A qvik-szabványra épülő, NFC-vel vagy QR-kóddal működő, a lakossági ügyfelek részére elérhető szolgáltatást 2025 októberében vezette be az OTP Bank Magyarországon elsőként. A Pénzkérés simán célja egy régóta fennálló hétköznapi probléma kezelése volt: a pénzkérés sokak számára még ma is nehézkes, feszengéssel járó helyzet. A fejlesztésnek köszönhetően az ügyfelek gyorsan, egyszerűen és számlaszám vagy kedvezményezett nevének begépelése nélkül tudnak pénzt kérni.
2026 – az az év, amikor a devizakockázat meghatározza a magyar KKV-k árrését
A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) új évbe lépnek különösen ingadozó EUR/HUF és USD/HUF árfolyamok mellett. 2025-ben a forint körülbelül 7%-kal erősödött az euróval, míg a dollárral szemben több mint 17%-kal, ami jól mutatta, hogy a fedezetlen szerződések még viszonylag kis árfolyam-ingadozások esetén is veszíthetnek értékükből HUF-ban. Gyakorlatban az EUR/HUF párnál a 10–20 forintos különbségek nagy exportvolumenek esetén jelentősen csökkenthetik a haszonkulcsot, ezért 2026-ban az aktív devizakockázat-kezelés már nem választás, hanem kötelezettség. A vállalkozók egyre világosabban látják, hogy a devizastratégiák hiánya valós veszélyt jelent az árrésre, miközben a régióbeli függőségek is egyre jelentősebbek.
2026 a magyar KKV-k számára a pénzügyi ellenálló képesség próbája lesz. Bár a gazdaság mérsékelt növekedést tart fenn, a vállalatok olyan környezetbe lépnek, ahol növekvő árfolyam-ingadozás, költségnyomás és nemzetközi kereskedelmi bizonytalanság jellemzi a piacot. Ebben a kontextusban a devizakockázat-kezelési döntések kulcsfontosságúvá válnak.
Lebuktatjuk a lottó-titkot - emiatt nem nyersz sose az 5-ös vagy a 6-os lottón!
A hatalmas – magyar és természetesen nemzetközi – lottóüzlet valójában egy nagyon egyszerű elvre épül: minél több szelvényt adnak el, annál nagyobb haszonra tesznek szert azok, akik ebben az üzletben érintettek. És hidd el, ez a nyereség nem a Kedves Olvasó zsebébe vándorol.
Cikkünkben feltárjuk a hazai lottóipar működésének hátterét, és arra is ösztönzünk, hogy egy kicsit számolj utána a dolgoknak…
Az eMAG megint megtévesztette a magyarokat, 235 milliós bírságot fizet
Több jogsértést is elkövetett az eMAG Magyarország Kft. – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A romániai központú e-kereskedelmi cég több szempontból is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott és nem megfelelően tájékoztatta a magyar vásárlókat. A GVH Versenytanácsa ezért 235 millió forint bírságot szabott ki a webáruházat működtető vállalkozásra. A cég elismerte a jogsértéseket és lemondott a jogorvoslati jogáról, így a kiszabott bírság biztosan befolyik a magyar központi költségvetésbe. Az eMAG nem először került a GVH látókörébe, a magyar nemzeti versenyhatóság korábban – árfeltüntetéssel kapcsolatos jogsértések miatt – már több alkalommal is megbírságolta a céget, illetve jogelődjeit.
Solana árfolyam-előrejelzés: Kitörés küszöbén? A Dogecoin gyengül, miközben a Digitap előretör az új befizetési funkcióval
A közelmúltban a kereskedők a SOL esetleges árfolyam-kitörésére fókuszálnak, míg a Dogecoin árfolyama volatilitást mutatott. Yuna influenszer szerint a SOL akár 300 dollárig is emelkedhet, míg a BitGuru optimista a DOGE növekedési lehetőségeit illetően. Bár sokakat izgatnak ezek a „legjobb altcoin-vásárlási lehetőségek”, sokan más projektek felé is fordulnak.
Bitcoin ár összeomlás után lép a porondra a Binance – Új tervvel csillapítanák a piaci pánikot
2026. január 29-én a kriptovaluta-piac ismét megmutatta, milyen gyorsan fordulhat a hangulat az eufóriából a félelembe. A Bitcoin árfolyama drámai zuhanásba kezdett, magával rántva a teljes piacot. A befektetők még fel sem ocsúdtak a történtekből, amikor a legnagyobb kriptotőzsde, a Binance váratlan bejelentéssel állt elő: új stratégiát hirdetett a Bitcoin volatilitásának kezelésére.
A Mol stratégiai partnerséget kötött Líbia nemzeti olajvállalatával
A Mol-csoport stratégiai partnerséget kötött Líbia nemzeti olajvállalatával (National Oil Corporation, NOC), a Budapesten aláírt szándéknyilatkozat a két társaság szénhidrogén-kutatási, nyersolaj-kereskedelmi és technológiai-innovációs együttműködését alapozza meg - közölte a Mol pénteken az MTI-vel.
Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
Megszületett a megállapodás a 2026. évi bérfejlesztésről a Magyar Posta és a Postás Szakszervezet között, a kétéves bérmegállapodásban a 2026. évre eredetileg rögzített 7 százalékos bérfejlesztési mérték 10 százalékra emelkedik, és növekszik a béren kívüli juttatások keretösszege bruttó 420 000 forintra - közölte a Magyar Posta pénteken az MTI-vel.
Ingyenes egészségügyi továbbképzés indult bölcsődei dolgozóknak
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Bölcsődék Egyesületével közösen ingyenes egészségügyi továbbképzést indított bölcsődei dolgozóknak - jelentette be a tárca családokért felelős államtitkára pénteken Miskolcon, az első képzés helyszínén.
NGM: 100 milliárd forintos akciótervvel segítjük a vendéglátó szektort
A kormány kiemelten kezeli a turizmus egyik legfontosabb húzóágazatának számító vendéglátó szektor helyzetét, és folyamatosan azon dolgozik, hogy az éttermek mindennapi működését könnyebbé tegye - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Van értelme „AI-lufiról” beszélni?
Az elmúlt években példátlan mértékű beruházási hullám indult el a mesterséges intelligencia körül: az adatközpontok, chipek, nagy teljesítményű processzorok, hálózati infrastruktúra, hűtési rendszerek és adatkezelő szoftverek százmilliárd dolláros nagyságrendben vonzzák a tőkét. A kulcskérdés azonban nem az, hogy van-e technológiai áttörés, hanem az, hogy megtérül-e ez a befektetett tőke. Erre keresi a választ Szitás Lóránt, a globális, Magyarországon is elérhető befektetési szolgáltató, az XTB piaci elemzője.
