Az FM szektorban a munkaerőhiány egyelőre fenyegetőbb, mint a mesterséges intelligencia

Állandósult munkaerőhiánnyal küzd a létesítménygazdálkodási és épületüzemeltetési szektor, különösen a betanított munkakörökben (takarító, biztonsági őr, karbantartó stb.), bár ez a hiány a LEO tagvállalatok vezetői szerint az utóbbi években kis mértékben csökkent, jelenleg is ez teszi ki a 2024 októberében NFSZ-hez bejelentett 16.000 betöltetlen állás közel 75%-át. A szakképzett fizikai dolgozók esetében viszont semmiféle javulást nem tapasztalnak az egyesület tagvállalatai, és a közeljövőben nem is számítanak ilyesmire, aminek okaként a jó szakemberek kiöregedését és az utánpótlás hiányát látják, mivel a fizikai munka iránt itthon csökken a kereslet. Sokan külföldre mennek, a jelenlegi szakképzési rendszer, azon belül is főleg a középszintű szakoktatás helyzetét pedig igencsak problémásnak érzi a szakmai szervezet.

„Kevés a hiteles szakoktató, és nagyon komoly a hiány valós, életszerű gyakorlati oktatásból. A cégeknek ugyan jó lehetőség lenne gyakorlati helyet biztosítani, de az oktatási rendszerben jellemző bürokrácia és az életszerűtlen elvárások nem teszik lehetővé, hogy egy átlagos középvállalkozás élni tudjon ezzel a lehetőséggel. Javasolt lenne elindítani egy érdemi párbeszédet az érintett cégek és a tantervet meghatározó szakértők között, hogy a szakadékot az igények és a lehetőségek között enyhíteni tudjuk” – mondta el Takács Katalin, a LEO HR munkacsoportjának vezetője, a FUTURE FM HR vezérigazgató-helyettese.

Az iparág, ahol az emberi kapcsolat még stratégiai kérdés

Az iparági vállalatok számára azonban nem csupán a munkaerőhiány jelent folyamatos kihívást, de az is, hogy az itthon maradók jelentős része alulmotivált, nehéz szociális helyzetben van, így nehéz tartósan a munkaerőpiacon tartani, emiatt magas a fluktuáció. Míg a másik szintén nagyon gyakori jelenség ezekben a szakmákban, az a másodállás, amit a munkáltatók a munkavállalók megtartása érdekében egyedi igényeik szerint maximális rugalmassággal kezelnek, hiszen a létszám biztosítása stratégiai kérdés. „A legfontosabb ebben a helyzetben is, hogy olyan emberi kapcsolatot alakítsunk ki kollégáinkkal, ahol őszintén meg lehet beszélni az egyedi élethelyzeteket” – foglalja össze Takács Katalin az egyesületi HR vezetők álláspontját.

Kibervédelmi ismeretek és digitális képességek fejlesztése

Az intelligens épületvezérlési megoldások egyre inkább előtérbe kerülnek. A digitalizáció jelentős mértékben az ellenőrzési rendszerek területén jelent meg, de többek között a karbantartók esetében is mobilon, tableten történik a munkák kiadása, rögzítése, hibajegyek kezelése. Az egyesület által tömörített tagvállalatok komoly energiákat és erőforrásokat fordítanak az oktatásra, beleértve a digitális képességek fejlesztését és a kibervédelmi ismeretek oktatását.

A létesítményüzemeltetés azon kevés iparágak egyike viszont, ahol az élő munka leváltásától nem kell félni a közeljövőben. Ennek részben oka, hogy a robotizáció fejlesztés és ezáltal erőforrás igényes terület, ráadásul az sem egyedi eset, hogy az ipari kémkedéstől tartó megbízók részéről ellenállás tapasztalható az olyan digitális eszközök iránt, amelyek adattovábbításra alkalmasak. Így robotok leginkább csak a takarítási feladatok esetén, főleg nagy, egybefüggő területeken jelentek meg ezidáig, de releváns élő munkaerő megtakarításról itt sem lehet beszélni. A mesterséges intelligencia használatát pedig kifejezetten messzinek tartják még (elsőként a hibajegykezelési, folyamat kontroll vagy a toborzási folyamatokban látnak lehetőséget), csak azután, ha már más iparágakban szélesebb körben teret hódított.

Nemzetközi trendek

A nemzetközi iparági gyakorlatokról a LEO, az európai FM egyesületeket és szakembereket tömörítő EuroFM aktív tagjaként első kézből tájékozódik. Azt látni, hogy a kihívások hasonlóak, csupán időben eltérően jelennek meg a különböző régiókban. Erre jó példa, hogy a fizikai munkaerőhiány problémája a nyugat-európai országokban előbb jelentkezett, és az ő válaszuk erre a külföldi munkavállalók alkalmazása volt. A magyar cégek is tervezik, számolgatják az ilyen lehetőségeket, de egyelőre még a hazai megbízási díjakhoz képest itthon drágának bizonyul ez a megoldás.

A nyugat-európai országok gondolkodása kevésbé technológiai értelemben vett modernebb megoldásokat jelent, sokkal inkább abban van elmaradása a hazai iparágnak, hogy milyen szerepet tölt be a hazai létesítmények életében. Magyarországon továbbra is jellemzőbb, hogy az üzemeltetési szempontokra az épületek felépítése utáni lépésként gondolnak a megbízók, ahelyett, hogy az FM cégek tapasztalatait már a létesítménygazdálkodás tervezése, és az épületek kivitelezése során felhasználnák.

„Iparágunk minél hatékonyabb működése érdekében egyesületünk kiemelten foglalkozik az oktatás, adatgyűjtés, nemzetközi szakmai kapcsolatok és tudástranszfer területeivel, továbbá az épületéletciklus hosszan tartó üzemeltetési időszakának tudatosításával” – mondta el Vágó László, a LEO elnöke, a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatója.