Az infláció lökést kap a pénztárcák felől
"A kiugró bérnövekedésben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a különböző ágazatokat érintő előre tervezett fizetésemelések és az extra kifizetések, jutalmak játszanak szerepet" - értékelte a friss béradatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: "Első látásra óriási béremelkedésről van szó, de a részletes adatok azért árnyaltabb képet festenek. Bár a kedvezményekkel együtt számolt medián nettó bér 16 százalékkal nőtt, így sem érte el a 274 ezer forintot. Vagyis leegyszerűsítve az ország fele ennél nagyobb összeget, a másik fele pedig kevesebbet.
A szakember azt is elmondta, hogy a két számjegyű bérnövekedéshez hozzájárult az is, hogy egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac. Azaz több ágazatban munkaerőhiányos helyzet alakult ki, a dolgozókért folyó verseny miatt pedig a vállalkozások kénytelenek egyre magasabb fizetéseket kínálni. Két további fontos tényezőre hívta fel a figyelmet a K&H szakembere. "Egyrészt a magas bérnövekedés a belső fogyasztást élénkíti, ami az inflációt felfelé húzza. Másrészt a magas bérek növelik a vállalkozások költségeit, ezt pedig igyekeznek áthárítani a vásárlókra, így ez a hatás megjelenik a fogyasztói árakban."