Az innovációvezéreltségnek kulcsszerepe lehet a gazdasági kihívások kezelésében
„A világ nem fog lelassulni, alkalmazkodni kell a folytonos változáshoz, még gyorsabban kell reagálni a kihívásokra” – hangsúlyozták a résztvevők, hozzátéve, hogy átalakulóban van a társadalom dinamikája, az, hogy az emberek mit tartanak fontosnak, mi motiválja őket. „Ez a pénzügyi szektorral szemben is elvárás, a kereskedelmi bankoknak is túl kell lépniük az alapszolgáltatásokon, olyan megoldásokra van szükség, amely az emberek mindennapjaiban nyújt segítséget” – mondta Szabó Levente.
„Intézményileg is fel kell készülni a változásokra. Az államoknak, és ezen belül a jegybankoknak is fel kell készülniük, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra” – tette hozzá Kolozsi Pál Péter, a központi bankok előtt álló feladatok közé sorolva a pénzügyek digitalizációjára való reagálást és adott esetben a digitális jegybankpénz biztonságos bevezetését. „Az előttünk álló változások tekintetében még nagyobb szükség van az olyan szervezetekre, mint a BKIK, még közelebbi kapcsolatra van szükség a vállalkozói réteggel. Ahol a tudás van, ott lesz fejlődés. Kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság elmélyítése” – fogalmazott Balog Ádám, kiemelve a tudásközpontok szerepét és ezzel összefüggésben a koncentráció mértékének várható növekedését.
A digitalizáció, a kényelmet és a hatékonyságot növelő szolgáltatások még inkább előtérbe kerülnek az elkövetkező években, ebben a tekintetben csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyekben nem állítanak felesleges adminisztrációs korlátokat. „A hatékony államok lesznek sikeresek, azok, amelyek az innováció irányába tudják vinni a vállalkozásokat, a gazdaság és a társadalom egészét is” – hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői. Komoly változások előtt állunk, elég csak a pénz szerepének, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igények változására gondolni – tették hozzá, rámutatva egyfelől a különböző devizák súlyának és az állami szabályozáson részben kívül eső alternatív fizetési eszközök jelenleg is zajló átalakulására, másfelől arra, hogy elébe kell menni ezeknek a változásoknak. „Fontos, hogy a pénzügyi rendszerek megőrizzék a beléjük vetett bizalmat, függetlenségüket” – emelte ki Balog Ádám. „A digitális jegybankpénzek esetleges bevezetésével kapcsolatban a technológiai aspektusok mellett át kell gondolni például, hogy adott esetben milyen funkciói lesznek egy ilyen pénznek, milyen hatásokat akar általa az állam elérni, milyen hatása lesz a monetáris politika vitelére, az inflációra, a bankrendszerre, a betétekre és a hitelezésre” – mondta Kolozsi Pál Péter, hozzátéve, hogy ez a kutatási munka a jegybankokban és a Magyar Nemzeti Bankban is elkezdődött, illetve az első pilotprojektek is elindultak.
„A jövő fő kontúrjai már látszanak, de felelősen kell eljutni oda, és a megfelelő időben kell odaérni” – értettek egyet a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. „Nehéz megmondani, hogy pontosan milyen lesz a következő sokk, de az bizonyos, hogy minél fejlettebb technológia áll rendelkezésünkre, annál hatékonyabban tudunk majd reagálni” – hangsúlyozta Kolozsi Pál Péter, aki szerint ezt támasztja alá az azonnali fizetési rendszer bevezetése, ami a koronavírus-válság időszakában nagy hozzáadott értéket jelentett a pénzforgalomban. Az elmúlt évek kihívásai megmutatták, hogy a stresszhelyzetek felgyorsítják a normál folyamatokat, kiváltképp igaz ez a digitalizációra. Az innováció szerepe kulcsfontosságú, mind a szabályozó, mind a pénzügyi szolgáltatók, mind a vállalkozások részéről, meg kell találni az ideális egyensúlyt ebben – mondták, a társadalom egészének szempontjából kiemelve az értékteremtés jelentőségét, a közöség érdekeinek szolgálatát.
Az elkövetkező 10 év legnagyobb kihívásai közé sorolták a résztvevők a környezeti hatásokhoz, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást és azt, hogy miként lehet majd erre irányítottan reagálni, a társadalmi, gazdasági környezet állandósuló változását és e változások gyorsuló ütemét, valamint a mindezek következtében szükséges új gazdasági modellre való sikeres átállást. „Sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi növekedésre lesz szükség, amelynek a tudás és az innovációvezéreltség lesz a központi eleme” – emelték ki a beszélgetés résztvevői.
