Az MNB a legprogresszívebb jegybank a zöld pénzügyek terén

A fenntarthatóság hosszú távú gazdasági stabilitáshoz vezet, emellett a zöld pénzügyek iránti elköteleződés jelentős versenyelőnyt is jelenthet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 júniusában az Országgyűlés döntése nyomán fenntarthatósági mandátumot is kapott, amelynek értelmében úgy foglalkozik fenntarthatósághoz kapcsolódó célkitűzéseivel, hogy elsődleges kötelezettsége, az árstabilitás elérése és fenntartása ne sérüljön. Az immár két éve tartó COVID-19 világjárvány hatására megváltozott makrogazdasági körülmények azonban a jegybank számára is megnehezítették a zöld célok elérését. Mindezek ellenére a WWF (World Wide Fund for Nature) az általa végzett felmérés alapján a világ legfenntarthatóbb központi bankjai közé sorolta a magyar jegybankot.

Mit tesz a jegybank a fenntarthatóságért?

A napi.hu szervezésében, január 28-án megrendezett Zöldgazdaság 2022 című konferencián Kandrács Csaba, az MNB alelnöke számolt be a 2021-es év eredményeiről, és 2022-es terveikről a jegybank zöld pénzügyi tevékenységét illetően.

Az MNB fenntarthatósági tevékenységeinek két fő területe van, az egyik a felügyeleti oldalt jelentő Zöld Program, a másik a monetáris politikához kapcsolódó Zöld monetáris eszköztár stratégia. A 2019-ben indított Zöld Program három alappillérét a pénzügyi rendszert érintő intézkedések, a kapcsolatok építése és a jegybank saját működésének zöldítése alkotja. A pénzügyi rendszeren belül hangsúlyt helyeznek a rendszer ellenállóképességének javítására, a lehetséges környezeti kockázatok feltárására, és a zöld finanszírozási környezet fejlesztésére. Ennek jegyében a hitelintézetek számára nemzetközi elismerést kiváltó Zöld Ajánlást adtak ki. A jegybanki intézkedésekkel összefüggésben 2021-ben dinamikusan nőtt a zöld pénzügyi eszközök száma: míg 2020-ban 3-3, 2021-ben 12 zöld kötvényt és 2 zöld állampapírt bocsátottak ki.

Rendkívül népszerű és sikeres hiteltermékek

A hitelállományok terén megkezdődött az adatok mérése és monitorozása, amely alapján jelenleg a hazai hitelállomány 2,5%-át teszik ki zöld hitelek. Az egyelőre alacsony arány ellenére az MNB bizakodó, és úgy tekint az eredményre, mint fontos előrelépésre annak érdekében, hogy végre releváns méréseket tudjanak végezni a területen. Zöld hiteltermékek bevezetésénél gyakran a megfelelő számadatok hiányára hivatkoznak bankok, az MNB azonban itt is progresszív szemlélettel vágott bele a kezdeményezésbe. A tőkekövetelmény-kedvezmények biztosításáért a programban résztvevőktől azt kérte, hogy rendszeres, adatvezérelt jelentésekben számoljanak be tevékenységükről. Ennek köszönhetően el is készültek az első kimutatások: a Növekedési Kötvényprogram keretében 72 milliárd forintos, a megújuló energia hitelállományok esetében pedig 159 milliárd forintos kihelyezést értek el 2021 első három negyedévében.

A zöld gondolkodás a tőkepiacok szintjén is megjelent, a fenntarthatósággal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali előírás, az SFDR végrehajtásával a 2022-es év pedig egy újabb lendületet kaphat. A jegybank emellett egy fenntartható tőkepiaci stratégiával is készült, amelynek végrehajtását idén esedékes megkezdeni a tőkepiac fenntartható finanszírozási irányába való elmozdítása érdekében. A zöld tőkekövetelmény-kedvezmények továbbra is biztosítottak, a 2021-es, agrárszektorral való bővítés után idén elképzelhető, hogy a zöld kereskedelmi ingatlanok finanszírozásának irányába is megnyílhatnak a lehetőségek. Kandrács Csaba azt is megemlítette, hogy minden elköteleződésük ellenére jelenleg az infláció miatt elsősorban az árstabilitás biztosítása az elsődleges, ezért vezették ki például a zöld kötvényprogramot.

A fenntarthatósági szempontokat az MNB folyamatosan integrálja fenntartható monetáris politikai eszköztárába, amelynek célja a zöld finanszírozási kedv beindítása mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek körében. Ennek eszközei közé sorolható a zöld jelzáloglevél vásárlási program, valamint a nagy sikerű NHP Zöld Otthon Program. A program keretében az MNB 0%-os kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyből a kereskedelmi bankok 2,5%-on tudnak lakáscélú hitelt folyósítani lakossági ügyfelek részére. A jegybank a hitelprogram tavalyi elindításával elébe ment a hazai és nemzetközi új építésű lakások energiahatékonysági követelményeire vonatkozó előírások bevezetésének. A Zöld Otthon Program népszerű a hitelfelvevők körében, így a számítások szerint körülbelül tavasz végére kimerülhet a biztosított 200 milliárdos keret, amelyet kedvező gazdasági körülmények esetén bővíteni terveznek.

Mit hoz az új év?

2022 legalább olyan eseménydús év lesz fenntarthatóság és zöld pénzügyek szempontjából, mint a tavalyi. Kora tavasszal számíthatunk az MNB Zöld pénzügyi jelentés idei kiadványának megjelenésére, ami jóval gazdagabbnak ígérkezik, mint az előző. A tájékoztatás által a nyilvánosság számára is láthatóvá válik, hol tart, milyen irányba halad ma a zöld finanszírozás Magyarországon. Folytatódik továbbá a pénzügyi szektorokon kívüli kezdeményezések, így az oktatás támogatása. A fenntartható jövőt meghatározó irányvonalak, követendő lépések ismeretéhez új kutatásokra, úttörő megközelítésekre van szükség, így a jegybank továbbra is támogat egyetemi programokat, díjakat, kutatócsoportokat és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését.

Mindezeken felül az MNB belső, operatív működésének zöldítése is hangsúlyos szerepet kap 2022-ben, mivel az intézmény deklarált célja a karbonsemlegesség elérése, amivel nemzetközi szinten is példát mutat. Hamarosan megjelenik az első, klímaváltozással kapcsolatos TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures) jelentés is, régiónk jegybankjai között elsőként. Kandrács Csaba azokkal a gondolatokkal zárta előadását, hogy a fenntarthatóság egy olyan megatrend, ami biztosan velünk marad, amelyre időben reagálva, helyzeti- és versenyelőnyhöz juthat Magyarország. Az MNB arra törekszik, hogy a régi értékek megőrzése mellett újabbakra is építve a zöld szemléletmód egyre erőteljesebben övezze a pénzügyi és gazdasági szektor működését.