Az orosz gáz betiltása három és félszeresére növelné a magyar családok fűtési költségeit
A kutatóintézet hétfőn a honlapján azt írta: a hazai és nemzetközi intézmények nyilvánosan elérhető adatai alapján készült számításaik szerint, amennyiben Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba, akkor a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken. Ez tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.
Felidézték, tavaly az orosz-ukrán háború előtti 40 százalékról 20 százalék alá csökkent Oroszország részesedése az EU gázellátásában, ami a gáz átlagárát kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája a Századvég (lineáris árhatást feltételező) számítása alapján megawattóránként 35 euróról 70 euróra emelné az árakat, de a nagy volumenű kínálati sokkok által indított folyamatok könnyen ennél is nagyobb árrobbanást okozhatnak.
Magyarország a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ennek a mennyiségnek más úton való beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. A más módon Magyarországra érkező orosz gázzal együtt a teljes kiesés évi 7,5 milliárd köbméter lenne, így a teljes addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot - írták.
A Századvég számítása szerint a rezsicsökkentés alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat az EU-ban: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Ha a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, ez az összeg 355 310 forintra, az orosz import tiltása esetén pedig 625 ezer forintra emelkedne.
Az Európai Bizottság tervezett intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak - hangsúlyozza a kutatóintézet.
Becslésük alapján a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot vett ki egy átlagos magyar háztartás zsebéből. A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 ezer forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 ezer forint többletkiadást okozna.
Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése - Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása - elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra, olvasható a Századvég honlapján.
