Az ukrajnai háború hatása a német gazdaságra

A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis gyorsjelentése szerint a német GDP az első negyedévben szezonális kiigazítás után 0,2 százalékkal nőtt.

Az Ukrajna elleni orosz háború hatásai a Bundesbank szakértői szerint súlyosan nehezednek a német gazdaságra, az ipar és az építőipar ellátási szűk keresztmetszetei ismét romlottak, a magas energiaárak pedig tovább fékezték a termelést. Ez utóbbi az amúgy is magas inflációt is növelte, ami csökkentette a magánháztartások vásárlóerejét, és így megterhelte a magánfogyasztást. Az áruexport is jelentősen csökkent az első negyedévben, különösen az euróövezeti országokba irányuló kivitel esett vissza - valószínűleg az euróövezet meglehetősen gyenge növekedési lendülete miatt is.

A Bundesbank a második negyedévre legfeljebb a gazdasági teljesítmény enyhe növekedését várja. "A magas infláció, a kínálati szűk keresztmetszetek, a nagyfokú bizonytalanság és a gyengébb külföldi kereslet erős ellenszele fékezi a növekedést" - fogalmaznak, megjegyezve: a növekedést ugyanakkor támogatja a járványellenes intézkedések átfogó enyhítése, ami várhatóan fellendíti a fogyasztói kiadásokat. "Mindent összevetve, a mostani szemszögből nézve ezek a növekedést támogató tényezők valószínűleg a legjobb esetben is csak enyhén múlják felül a fékező tényezőket" - áll a jelentésben.

Az üzleti hangulat jelentősen romlott az előző negyedévhez képest - írta a Bundesbank az ifo üzleti klímaindexre hivatkozva. Az építőipari és a feldolgozóipari ágazatban különösen erőteljesen romlott a hangulat.

A Bundesbank szerint a fogyasztói árak az év elején ismét erőteljesen emelkedtek. A havi jelentés alapján az első negyedévben az infláció 5,4 százalékról 6,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Különösen az energiaárak, de az élelmiszerárak és a nem energetikai célú ipari termékek ára is fokozta az inflációt, ami áprilisban 7,8 százalékra nőtt. Hasonlóan magas adatokat legutóbb az 1980-as évek elején jegyeztek fel a volt szövetségi területen.

A Bundesbank arra számít, hogy az inflációs ráta a következő időszakban először enyhén emelkedik, majd csak mérsékelt ütemben csökken. Az ukrajnai háború és a világjárvány okozta szűk ellátási keresztmetszetek miatt a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek termelői árai az utóbbi időben meredeken emelkedtek. Ez valószínűleg drágítja az ipari termékeket és az élelmiszereket a fogyasztók számára. Bár várható, hogy az üzemanyag, a villamos energia és a helyi tömegközlekedés területén hozott kormányzati enyhítő intézkedések átmenetileg némileg visszafogják az áremelkedést. "Összességében a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az inflációs ráta az idén átlagosan 7 százalék körül valószínűsíthető" - közölte a Bundesbank, megjegyezve ugyanakkor, hogy az árkilátások jelenleg rendkívül bizonytalanok.

"A munkaerőpiac rendkívül kedvezően alakult az első negyedévében" - állapítja meg a Bundesbank jelentése. A foglalkoztatottak száma az év első két hónapjában erőteljesen emelkedett, és márciusban először sikerült meghaladni a 2020 eleji korábbi csúcsot. A munkanélküliség is visszatért a válság előtti szintre: a munkanélküliek száma 2022 áprilisában 2,29 millió volt, a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 5,0 százalék. Ezzel szemben sem a konjunkturális ösztönzőként bevezetett részmunkaidős konstrukcióban foglalkoztatottak száma, sem pedig az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaidő sem tért még vissza a válság előtti szintre a Bundesbank havi gazdasági jelentése szerint.