Bank360: Mentőövet dob az állam a nyugdíjpénztáraknak
Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak működésével kapcsolatos módosítások is bekerültek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) által véleményezésre most közzétett törvénytervezetbe. A legfontosabb ezek közül az, amely alapján a jövőben a vállalt fizetést nem teljesítő, így a működési költségekhez hozzá nem járuló pénztártagok számláiról nem csak az adott időszakban elért hozam terhére vonhatnak el működési költséget az intézmények. Ha ugyanis nincs hozam, és emiatt az elvonás nem érvényesíthető egy adott időszakban, akkor a következő évben is megtehetik ezt az intézmények.
Ez hatalmas segítség lesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, amelyek alapvetően a rendszeresen befizetett tagdíjakból finanszírozzák a működésüket, ennek egy meghatározott hányadát vonhatják le a saját kiadásaikra. A törvény úgy rendelkezik, hogy évi 10 ezer forintos befizetésig a fedezeti alapba kell utalni a befizetett tagdíjak legalább 90 százalékát, afölött pedig minimum a 94 százalékát, vagyis egy pénztár egy havi 10 ezer forintos tagdíjat fizető tagtól évente legfeljebb 7600 forintot vonhat le a működésére. Ennél kevesebbet is levonhatnak, sok pénztár magasabb arányban utal át a befizetésekből a tagok egyéni számlájára, a fedezeti alapba.
40 százalék még mindig nem fizet tagdíjat
A tagok mintegy 40 százaléka viszont egyáltalán nem fizet tagdíjat, a jogszabály az ő esetükben úgy rendelkezik, hogy a minimális tagdíjbefizetés utáni működési elvonást náluk a pozitív hozam terhére érvényesíthetik a pénztárak. Ez azért igazságos megoldás, mert ellenkező esetben a fizető tagokra hárulna a pénztár teljes működésének a finanszírozása, míg a nem fizető tagok ingyen vehetnék igénybe a szolgáltatásokat - magyarázta a Bank360.hu-nak Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) főtitkára.
Ezzel a lehetőséggel éltek is az önkéntes pénztárak, évente egymilliárd forintos nagyságrendben jutottak így működési forráshoz. 2019-ben például 1,445 milliárd, a covid által sújtott 2020-ban viszont már csak 978 millió, majd 2021-ben 1,238 milliárd forint volt a nem fizető tagok hozamából érvényesített elvonás. 2022-ben azonban már ennek az összegnek csupán a töredékét, 149 millió forintot tudtak a jogszabályok alapján levonni a pénztárak, így nem is meglepő, hogy működési szinten 1,66 milliárd forintos rekord veszteséggel zárt a szektor.
Pótolhatják a tavaly kieső bevételt
Ha a jogszabálytervezet átmegy a majd a törvényhozáson, akkor innentől kezdve az elkövetkezendő egy éves időszak hozamaiból kipótolhatják a pénztárak a korábbi elmaradást. A rendelkezés alapján a minimálbér 5 százalékának megfelelő tagdíj után érvényesíthető összeget lehet legfeljebb levonni, vagyis a tavalyi 200 ezres minimálbér után havi 10 ezer forintos tagdíjjal számolva 7600 forinttal csapolhatók meg a nem fizetők számlái.
A pénztárakban nemrég még a tagok mintegy fele számított nem fizetőnek, ez az arány azonban folyamatosan csökken. Az újonnan belépő tagok rendesen fizetnek, 20 ezer forint körüli átlagos tagdíjakat vállalnak. A nyugdíjba vonult tagok pedig rendszerint felveszik a megtakarításukat. A pénztárak dönthetnek úgy is, hogy a nem fizető tagok tagságát megszüntetik, de ez nem jellemző, általában csak azoknál tesznek így, akiknek tényleg 0 forint az egyenlegük - mondja Kravalik. Egy ilyen tagságmegszüntetés nagyobb egyenleg mellett fájdalmas lenne a pénztártag számára, a felvett összegből ugyanis adót és járulékokat vonnak le.
A pénztártagoknak nem érdemes ezt a megoldást választani, még akkor sem, ha elégedetlenek az elmúlt időszak hozamaival. Hosszútávon ugyanis a nyugdíjpénztárak eddig 2-3 százalékos reálhozamot értek el, a rossz évek veszteségeit általában gyorsan ledolgozták.
Emellett a pénztári megtakarítás kamatadómentes, sőt a befizetésekre még személyi jövedelemadó kedvezmény is igénybe vehető. Az egyéni számlákon lévő megtakarítás pedig örökölhető, sőt ha kedvezményezettet ad meg a pénztártag, akkor a hagyatéki eljárást sem kell megvárniuk az örökösöknek ahhoz, hogy hozzáférjenek a pénzhez.
