Bár az üzletekben már elérhető, a hazai lakosság továbbra sem kér a rovarfehérjéből

Idén januártól négy rovarfaj (sáska, lisztkukac, alombogárlárva és házi tücsök) is árusítható a boltokban élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként (például fehérjelisztként), és további nyolc rovarfehérje vár engedélyezésre. A tapasztalatok szerint ez az élelmiszerfajta sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, ugyanakkor a kulturális és érzelmi elutasítás miatt szinte lehetetlennek tűnik az ilyen termékek belátható időn belüli térhódítása a hazai konyhákban.

Az Agroinform.hu szakmai portál kérdőívére érkezett közel 500 válaszból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 20 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 11 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe). 69 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak ilyen ételek fogyasztásától.

„Ezúttal egy három évvel ezelőtti felmérésünket ismételtük meg, és az adatok azt mutatják, hogy a rovarfehérje fogyasztása a hazai lakosság körében azóta sem lett népszerűbb: a 2020-ban mért 64 százalékos elutasítási arány még kis mértékben növekedett is– mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Az elutasítás oka ugyanakkora részben az undor (42%), illetve az a tény, hogy sokan a kulturális identitás megtagadásaként tekintenek (41%) a rovarevésre. Emellett többen a kapcsolódó egészségügyi hatások ismeretének hiányát (6%) vélik kockázati tényezőnek.”

Kevesen tudják, de évtizedek óta napi szinten fogyasztunk – igaz, nem fehérjepótlás céljából –rovarokból készült élelmiszeradalékokat. Közülük a legelterjedtebb a kármin nevű, nőstény pajzstetvekből kivont színezék (E120), amely például vezető márkák húsipari és édesipari termékeiben (sajtok, kolbászok, gyümölcsjoghurtok, lekvárok és egyéb édességek, szeszes italok) is széles körben megtalálható. Szintén pajzstetvek gyantaszerű váladéka a sellak(E904), aminek számos édesség köszönheti fényes felületét.

A válaszadók 17 százaléka szerint komoly marketinggel akár évek alatt is elérhető változás ezen a területen, ugyanakkor 69 százalék szerint ahhoz, hogy a fejlett világban a rovarfehérje az emberi táplálkozás részévé váljék, minimum egy nemzedékváltásra lesz szükség, mivel a jelenlegi lakosság kulturálisan képtelen ilyen váltásra. További 14 százaléknyian nem kötik időhöz az átállást, amely szerintük elsősorban a hagyományos élelmiszerek megdrágulásával fog bekövetkezni.

Takarmányként is gyanakodva tekintünk a rovarfehérjére

Fehérjealapú takarmány vonatkozásában az EU komoly importra szorul, csak Magyarországra több mint félmillió tonna GMO szója érkezik évente az Újvilágból. Emellett tetemes mennyiségű hallisztet is felhasználunk a takarmányozás során. Ezek részleges kiváltására a rovarfehérje ígéretes alternatíva lehet.

A rovarfehérje takarmányozási célú felhasználását a válaszadók 20 százaléka tartja hasznos, ésszerű dolognak, további 27 százalék bizonyos feltételekhez kötve szintén támogatja, hogy haszonállatokat ilyen módon is tápláljanak a tenyésztők. A lakosság több mint fele tehát ebben a kérdésben is az elutasítók táborát gyarapítja. 45 százalékuk ezt a már ismert érzelmi okokból teszi, 42 százalékuk az átálláshoz szükséges tapasztalatok hiányával indokolja negatív hozzáállását, 12 százaléknyian pedig azt feltételezik, hogy a másfajta takarmánytól a hús a megszokottól eltérő minőségű lesz majd.

„A felmérés is egyértelműen azt mutatja, hogy messze még az áttörés a rovarfehérje-fogyasztás tömegessé válásának folyamatában. Egy dolog biztosnak tűnik: az érzelmi jellegű ellenérzések gyengítésének feltétele számos, a témához kapcsolódó tévhit eloszlatása is. Addig is fontos az élelmiszertermelés fenntarthatóságát más eszközökkel is elősegíteni. Ezen a téren a növényifehérje-termelés hatékonyságát alapvetően javító precíziós gazdálkodás támogatása lehet a továbblépés iránya” – tette hozzá Bolyki Bence.