Benyújtotta a kormány az európai uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot

A javaslatot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.

Az indítvány szövegében rögzítik, hogy a törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja és elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között létrejött, a miniszterelnök és az EB elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.

Rögzítik azt is, hogy a törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul, a szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.

A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.

Az indítvány a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében továbbá jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.

Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati kötelezettséget a javaslat kiterjeszti a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő pártok, civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire, azaz a pártelnökökre, ügyvezetőkre is. A politikai felsővezetőnek és családtagjainak az új szabályok szerint 2027. január 31-ig kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját az országgyűlési törvény mellékletében határozzák meg. A vagyonnyilatkozatokat a jövőben elektronikus úton, azonosítást követően lehet benyújtani. Az ehhez szükséges nyilvántartási rendszert és felhasználói felületet az Országgyűlés Hivatala működteti majd.

Az előterjesztés új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatban. Feladatainak ellátása érdekében a hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet. A hatóság az eljárása befejezésekor további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet, ha pedig kisebb mértékű hiányosságot tár fel, százezertől ötmillió forintig terjedő vagyonnyilatkozati bírságot szabhat ki.

Az új szabályok szerinti vagyonnyilatkozatot először 2027. január 31-ig teszi meg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a Médiatanács tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az Alkotmánybíróság tagjai, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese, valamint a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai, az Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai és a köztársasági elnök is.

Módosítanák a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011-es törvényt is, rögzítve, hogy az államfő családtagjának vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága mellett a jövőben az Integritás Hatóság is betekinthet. Az alkotmányügyi bizottság pedig köteles lenne lefolytatni a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

Az állami szervekkel kapcsolatos egyes törvényekben külön rögzítik, hogy a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos kizárási eljárást ki kezdeményezheti: például az Állami Számvevőszék elnöke esetében ez az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága, az alkotmánybírák esetében maga az Alkotmánybíróság.

A jövőben a bírák és az ügyészek vagyonnyilatkozatát is az Integritás Hatóság ellenőrzi, míg a hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnök folytatja le.

Önkormányzati képviselők esetében vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben méltatlansági eljárást lehet majd lefolytatni, amelynek eredményeként a képviselő, a polgármester, főpolgármester megbízatását a képviselő-testület megszünteti.

A büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésével, ami szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításával jelentősen kibővítik azok közjogi tisztségviselők körét, akik nem indulhatnak pályázóként. A kormány tagjai, az államtitkárok és helyettes államtitkárok mellett, a jövőben a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők és a magyar EP-képviselők, valamint a polgármesterek és a főpolgármester is kizárt közjogi tisztségviselőnek számít.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kivezetésével egyidejűleg elvégzik az egyes kekvákat létrehozó törvényi rendelkezések, törvények hatályon kívül helyezését. Szabályozzák a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvák megszüntetését, rendezik feladataik további sorsát, valamint vagyoni viszonyaik lezárását.

A kekva-törvényben korlátozzák a kuratóriumi és a felügyelőbizottsági (fb) tagok kijelölésének lehetséges időtartamát, továbbá vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozat tételre kötelezik őket.

Kuratóriumi és felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha a megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék megállapítja. Rektor, rektorhelyettes, dékán - feltéve, hogy nem lát el gazdasági vezetői feladatokat - nem zárható ki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságból.

Rögzítik: a kekvák alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a kormányt illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy a kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul.

A javaslat 15 felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvákt sorol fel, egyebek mellett az Élvonal Alapítványt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.

A törvényjavaslat szerint az érintett, a kormányhatározattal megszüntetett nem felsőoktatási alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak hivatalból, tehát külön kérelem vagy jelzés nélkül, augusztus 31-én törölnie kell a nyilvántartásból. A törlés alól kivételt képez, ha az alapítványban érintett nem állami személyek közérdekű cél nélkül is tovább akarják működtetni az alapítványt.

Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó kekvákat az alapítói jogok gyakorlója 2027. augusztus 1-ig szünteti meg.

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az EU pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapokra, különösen az alternatív befektetési alapokra. A javaslat ezen cél érdekében meghatározza a szükséges rendelkezéseket a tényleges tulajdonos fogalmának újradefiniálásával, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási keretek megteremtésével. Az alapkezelőknek október 5-ig kell a tényleges tulajdonosi adatokat átadnia 2020. február 1-ig visszamenőleg.

A javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésével kapcsolatban is.

Az indítvány alapján a jövőben a kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer átalakul, a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat szigorodnak, szélesebb körben kizárva a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét.

A módosítás révén a közbeszerzési dokumentumok az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) publikus felületén bárki számára elérhetővé válnak, a megtekintésnek nem lesz feltétele az EKR-ben történő előzetes regisztráció, valamint a közbeszerzési eljárásban az érdeklődés jelzése.

A koncessziós beszerzési eljárások szabályai is módosulnának, így egy ajánlat érkezése esetén csak akkor lehetne építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződést kötni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye.

Az Integritás Hatóság általános jogkört kapna a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére, ezen joga a jövőben nem korlátozódna az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre. Emellett a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával megteremtik a lehetőségét annak, hogy a hatóság felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen.

A hatóság továbbá a jövőben közvetlenül is megkereshetné a büntetőeljárást folytató szerveket, a büntetőeljárási iratok megismerése érdekében.