Ha a bGFR értéke 60 alatti, akkor az vesebetegség jelen lehet - Figyeljünk!
Az idült vesebetegség (CKD) szinte észrevétlenül a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé került, az érintettek száma nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban is meredeken emelkedik. Az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 5 millió embernek lesz majd szüksége vesepótló kezelésre (RRT), vagyis az erre szoruló páciensek száma közel megduplázódik a jelenlegihez képest. Az ugrásszerű emelkedésben az életmódunkat és az egészségi állapotunkat számos területen befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: a társadalmak elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős. Az idült vesebetegség ráadásul komoly szövődményekkel fenyeget, az előrehaladottság függvényében többszörösére emelheti a szív-érrendszeri károsodások előfordulását és a halálozás kockázatát. Sajnos azonban a lakosság körében továbbra is egy viszonylag ismeretlen betegségről beszélünk, így a kór gyakran úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy észre sem veszik.
A korai diagnózis életeket ment
A CKD elleni küzdelmet nagyban megnehezíti, hogy viszonylag sokáig nem okoz olyan tünetet, mely felhívná a beteg figyelmét arra, hogy idült vesebetegségben szenved. Az életminőség jelentősen romlik a CKD előrehaladtával: a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben és a halálozás kockázata is meredeken emelkedik. Az idült vesebetegség esetében kifejezetten nagy jelentősége van a korai felismerésnek. Pedig a betegség könnyen igazolható lenne, mert akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéke 60 alatti* annál fennáll a betegség.
A problémát és az edukáció jelentőségét felismerve indítja el össztársadalmi ismeretterjesztő mozgalmát a Magyar Nephrologiai Társaság, hogy hazánkban is felhívja a figyelmet az idült vesebetegséggel kapcsolatos össztársadalmi párbeszéd, a megelőzés, illetve a társszakmák bevonásának fontosságára. „Sajnos továbbra is azt látjuk, hogy a lakosság nagy része egyáltalán nem ismeri a betegséget, és ha elkezdi érzékelni a tüneteket, arra a legritkább esetben gondol, hogy a veséjével lehet probléma. A korai diagnózis azonban létfontosságú a CKD-s páciensek esetében, így kulcskérdés, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség kockázataival és tudatosan vigyázzanak a veséjük egészségére. Szeretnénk, ha hazánkban is széles körben megismernék például a bGFR fogalmát, mely ugyanolyan fontos egészségügyi kockázati mérőszám, mint a vérnyomás vagy a koleszterin érték. Érdemes ezt rendszeresen ellenőrizni, hiszen a betegség laboratóriumi vizsgálattal könnyen igazolható” – magyarázza Prof. Dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
„Fontos megjegyezni, hogy a betegség megelőzésére és a romlás lassítására életmódkezelés és gyógyszeres beavatkozás is létezik. Számos lehetőség kínálkozik tehát a páciensek állapotának kontrollálására, illetve javítására, de ehhez mindenekelőtt fel kell ismerni a betegség fennállását. A betegség könnyen igazolható, aki a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéknél 60 alatti* eredményt lát, annál fennáll a betegség. Nekünk, vesegyógyászoknak ezért is szakmai és erkölcsi kötelességünk a CKD-t övező információhiány feloldása” – teszi hozzá Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.
Közös küzdelem: jelentős össztársadalmi probléma a CKD
A későn felfedezett idült vesebetegség azon kórképek közé tartozik, melyek jelentősen befolyásolják az érintettek mindennapjait és életminőségét, így közvetetten a páciensek családtagjainak is óriási kihívást jelent a diagnózis. Ezen túlmenően azonban a CKD komoly népegészségügyi probléma, mely az ellátórendszerre és a társadalom egészére is hatalmas terhet helyez. A korai stádiumú idült vesebetegség kezelése relatíve olcsó, viszont az előrehaladott vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik, különösen, ha tekintetbe vesszük a CKD-val összefüggésben nem ritkán szükségessé váló vesepótló kezelést és a szövődményként fellépő kardiovaszkuláris betegségeket is. A végstádiumú páciensek ellátása a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása, nagy számuk miatt, pedig ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti.
Az AstraZeneca társadalmi elkötelezettségének megfelelően stratégiai együttműködés formájában támogatja a Magyar Nephrologiai Társaság által kezdeményezett ismeretterjesztő kampányt. „Az AstraZeneca kiemelten fontosnak tartja a betegedukációt és prevenciót: mi magunk is látjuk, hogy számos más civilizációs kórral szemben az idült vesebetegség sokkal kevésbé van jelen a köztudatban. Az egyéni és a társadalmi jelentősége is óriási ennek a mozgalomnak, így nagy örömmel állunk a Magyar Nephrologiai Társaság mellett ebben az ügyben. Vállalatunk az emberiséget fenyegető legsúlyosabb betegségek leküzdését tűzte ki elsődleges célul, és az előrejelzések szerint a CKD komoly egészségügyi kihívás lesz a jövőben – mi pedig felvesszük a kesztyűt” – mondja Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatója.
