Nyílik az olló: egyre szélesebb rétegnek okozhat gondot a hitelfelvétel

A bankok többsége a nettó minimálbérnek megfelelő összeg igazolásához köti a hitelfelvételt. Ez az összeg 2025-ben 193 ezer forint volt, 2026-tól pedig 214 ezer forint fölé emelkedett. A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát a bankok feltételein is változtatni fog hamarosan, ez pedig nem minden társadalmi csoportnak kedvez: azoknak az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek, akiknek a jövedelme a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, a nyugdíjasok számottevő részének, a közfoglalkoztatottaknak, de a részmunkaidőben dolgozók is egyre nehezebb helyzetben találhatják magukat hiteligénylésnél.

Ennyi most a minimum jövedelem a bankoknál

A megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum összegét először februárban kapják meg a jogosultak. Ez a hiteligénylést tekintve azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmet először februárban tudják igazolni. Mivel a bankok az igénylést megelőző 3-6 havi jövedelmet vizsgálják, értelemszerűen még a 2025-ös minimálbért is figyelembe veszik.

Az OTP Banknál jelenleg a 2025-ös nettó minimálbér, 193 ezer forint a minimum jövedelem, amit igazolni kell személyi kölcsön igényléshez, a nyugdíjas igénylőknek elegendő 160 ezer forintot igazolni. Az Erste Banknál a hagyományos személyi kölcsönhöz szintén a nettó minimálbérnek megfelelő összeget kell igazolni, ahogyan a CIB Banknál, az UniCredit Banknál és a K&H Banknál is. A Raiffeisen Banknál valamivel magasabb, kereken 200 ezer forint az alsó határ, ami azt jelenti, hogy a 2025-ös minimálbért kereső igénylő csak akkor tudja igénybe venni a hitelt, ha valamilyen, a nettó jövedelmet megemelő adókedvezményre jogosult volt. 

Az MBH Banknál alacsonyabban, 150 ezer forintnál van jelenleg az alsó határ, a MagNet Bank pedig 250 ezer forintnál húzta meg a vonalat. A Cofidis, illetve a Cofidis Bank (a Cetelem utódja) honlapján a minimum jövedelemmel kapcsolatban konkrét összeg nem szerepel, az elvárás, hogy rendszeres, igazolt jövedelemmel kell rendelkezni.

A nyugdíjasok egyre nagyobb hátrányba kerülhetnek

A minimum jövedelem emelkedése több társadalmi csoportot is hátrányosan érinthet, elsősorban azokat, akiknek a jövedelme egyébként sem magas és nem is tud akkora ütemben növekedni, mint a minimálbér. Széles körben érintheti ez a probléma például a nyugdíjasokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025. novemberben az átlagnyugdíj összege 229 835 forint, a mediánnyugdíj pedig 205 795 forint volt. 

Ez utóbbi azt jelenti, a nyugdíjasok fele ennél az összegnél kevesebbet kap kézhez. A KSH adatai szerint 2025-ben valamivel több mint 182 ezer nyugdíjas kapott 100 ezer forint alatti nyugdíjat, ami a jogosultak 8 százaléka. 100-200 ezer forint közötti összeget 888 ezer nyugdíjas kapott 2025-ben, ez nyugdíjas honfitársaink 39 százaléka. Összesen tehát több mint egymillió olyan nyugdíjas van, akiknek a jövedelme 2025-ben nem érte el a 200 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy nem adhatják be bármelyik bankhoz az igénylést, és magasabb jövedelem hiányában valószínűleg kamatkedvezményre sem számíthatnak. 

A nyugdíjak, mivel az emelésük az infláció mértékéhez vannak kötve, kisebb mértékben növekedtek, mint a minimálbér. Emiatt a nettó minimálbér és az átlagos nyugdíj összege egyre közelebb kerültek egymáshoz. Ezen valamelyest a több lépcsőben visszaépített 13. havi nyugdíj tudott változtatni, illetve a 2026-tól, részletekben bevezetett 14. havi nyugdíj is fog emelni az átlagon. Az alábbi ábrán látszik, hogy a nettó minimálbér emelkedése miként aránylott az elmúlt 10 évben az átlagnyugdíjhoz, illetve, hogy ezekhez képest hogyan alakult a nettó átlagkereset. 

Ha ugyanezeknek a jövedelmeknek az elmúlt három évre megnézzük a medián értékeit, láthatjuk, hogy a minimálbér nettója egyre inkább megközelítette a nyugdíjak mediánértékét, a 13. havi nyugdíj ellenére is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjjal rendelkező igénylőnek egyre nehezebb dolga van, ha egyedül szeretne személyi kölcsönt igényelni. Jövőre a 14. havi nyugdíj minden bizonnyal emelni fogja a mediánértéket is, de az előző évek tendenciáit látva nőhet azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik adóstárs nélkül nem tudnak elegendő jövedelmet igazolni az igényléshez.

Közmunkásként még nehezebb az igénylés

A közfoglalkoztatottak, vagy más néven közmunkások bére a minimálbér és garantált bérminimum 50 százaléka - hogy melyikkel kell számolni, az a dolgozó végzettségétől és a betöltött munkakörtől függ. 

Az első grafikonhoz hozzátéve a közfoglalkoztatottak nettó átlagkeresetét (2015 és 2025 között) látható, hogy egyre inkább lemaradnak a többi csoporttól, ami többek között azt is jelenti, hogy egyedüli igénylőként szinte biztosan nem fognak tudni kölcsönt felvenni, hacsak nem tudnak maguk mellé bevonni olyan adóstársat, aki megfelel a bank jövedelmi feltételeinek. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak száma jelentősen csökkent az elmúlt években. 2016-ban voltak legtöbben, akkor több mint 200 ezren dolgoztak ebben a formában, 2024-ben pedig már csak 65 ezren. 

A kedvező kamatokért magasabb jövedelmet kell igazolni

A sztenderdnél kedvezőbb kamatokhoz a minimálbérnél magasabb jövedelemre van szükség, de a bankok feltételei alapján még a nettó mediánbér sem elegendő minden esetben ahhoz, hogy kamatkedvezményt adjanak a bankok (amit a KSH a kedvezmények figyelembevételével számol). A piacon olcsónak számító, 10 százalék körüli kamattal igénybe vehető személyi hitelekhez legalább 400-550 ezer forint igazolt nettó jövedelemre van szükség, ez alatt szinte biztosan magasabb, akár 15-22 százalékos kamattal kell számolni az igénylőknek a Bank360 kalkulációi alapján.