Bitcoin vagy részvény: melyik hozta a nagyobb hozamot az elmúlt 5 évben?

Hogyan mérünk hozamot 5 éves távon

Mielőtt számokat hasonlítanánk össze, érdemes tisztázni, mit jelent egyáltalán az, hogy „több hozam". Önmagában a végösszeg csonka mérőszám, mert egy 100%-os hozam egészen mást jelent 20% és 80% éves volatilitás mellett.

Az összesített hozam egyszerű mutató: a végérték osztva a kezdeti értékkel. Az évesített hozam, vagyis a CAGR, ugyanezt egyenletes éves növekedéssé fordítja. Ha 5 év alatt egy befektetés megduplázódik, az nagyjából 14,9%-os CAGR-t jelent.

A maximum drawdown azt mutatja meg, mekkora volt a legnagyobb csúcstól mélypontig esés a vizsgált időszakban. Két azonos végeredményű befektetés közül a kisebb drawdownnal záruló érdemelt jobban, mert kevésbé tette próbára a befektető idegrendszerét.

A volatilitás, vagyis az éves szórás, az árfolyamingadozás mértékét számszerűsíti. A Sharpe-arány pedig mindezt egyetlen szám alá vonja: a kockázatmentes hozam feletti többletet osztja a volatilitással.

A Bitcoin teljesítménye 2021 és 2026 között

A Bitcoin 5 éves útja nem egyenes vonal volt, hanem két teljes ciklus. Az időszak elején még a 2021-es bikapiac kifutását láttuk, majd jött a 2022-es összeomlás, végül a 2024-es halving utáni új csúcsok sorozata.

A teljes 5 éves kumulált hozam így nagyjából +260% környékére tehető, ami évesítve 29% körüli CAGR-t jelent. Az út azonban nem volt sima: a 2022-es 77%-os drawdown 12 hónap alatt írta le egy 2021-ben beszálló befektető pozíciójának nagy részét. A megtérülés csak 2023 második felében indult meg, és érdemben 2024 tavaszán gyorsult.

A részvénypiac teljesítménye 2021 és 2026 között

A részvénypiac ugyanebben az időszakban szerényebb, de kiszámíthatóbb pályát futott be. Az indexek nem mutattak olyan szélsőséges mozgást, mint a kripto, és a drawdownjaik is mérsékeltebbek maradtak.

- S&P 500 (~+87% összesen 5 év alatt, osztalékokkal valamivel több). Évesítve nagyjából 13–14% CAGR; a legszélesebb amerikai részvényreferencia. Forrás: S&P Global, Investing.com.

- Nasdaq 100 (~+115% 5 év alatt). A technológiai súlyozás miatt magasabb hozam, magasabb ingadozással. Évesítve közelít a 16%-hoz. Forrás: Nasdaq, Investing.com.

- BUX (~+90% 5 év alatt forintban). A Budapesti Értéktőzsde fő mutatója; a magyar befektető szemszögéből a forint-alapú referenciahozam. Forrás: BÉT.

- Maximum drawdown 2022-ben. S&P 500 esetén kb. −25%, Nasdaq 100 esetén kb. −35%. Mindkettő a töredéke a Bitcoin azonos időszakban mért −77%-ának.

- Évesített volatilitás. A részvényindexek 15–20% közötti szóráson mozogtak, szemben a Bitcoin 60–80%-os éves volatilitásával.

Az összevetés alapján egyértelmű, hogy a részvénypiac szerényebb, de jelentősen simább pályán hozta a hozamát.

Melyik hozta a többet, és milyen áron

A nyers számok alapján a Bitcoin nyert. Évesítve közel kétszer akkora hozamot adott, mint az S&P 500. A kép azonban azonnal kiegyenlítődik, amint a kockázatot is bevonjuk a képletbe. A Sharpe-arány az időszakra nagyjából 0,7–0,9 körül alakult az S&P 500-nál, a Bitcoinnál pedig 0,5–0,7 között maradt. Kockázat-korrigáltan tehát a részvény hozott többet az egységnyi vállalt kockázat után.

Magyar befektetői szempontból a forint árfolyam-mozgása tovább árnyalja a képet. A forint az időszakban gyengült a dollárral szemben, ami a dollár-denominált eszközök forintban mért hozamát passzív módon megemelte. Egy 2021 elején dollárba váltott BUX-vásárlás más képet ad, mint a forintos hozam-számítás.

A számokból az látszik, hogy mindkét eszközosztály, vagyis a Bitcoin és a részvény, valamilyen formában implicit valószínűségként kódolja be a piac elvárásait. Ez a fajta gondolkodás nem csak a tőzsdén működik. A GGBet sportszorzói pontosan ugyanezt az implicit valószínűségi logikát követik, csak sportesemények kontextusában: egy 1,80-as szorzó kb. 55%-os esélyt jelent, ugyanúgy, ahogy egy részvény vagy a Bitcoin árfolyamába is beépül a piac kollektív valószínűségbecslése. A különbség pusztán annyi, hogy itt egy mérkőzés kimenetelét, nem egy negyedéves jelentést áraz be a piac. A kockázat-hozam vázlat ugyanaz: ki kell számolni az implicit valószínűséget, és el kell dönteni, az adott szorzó túl- vagy alulárazott-e.

Egy konkrét GGBet-es szorzó-példán keresztül ez kézzelfoghatóbb: egy 2,50-es szorzó implicit valószínűsége 40%, vagyis a piac szerint az esemény négyből egyszer-kétszer következik be. Ugyanúgy, ahogy egy 25-ös P/E-mutató magas várt növekedést áraz be egy részvénybe, a szorzó is egy konkrét piaci elvárást rögzít számokban.

A hozam nem az egyetlen mérőszám

A 5 éves visszatekintés egy dolgot biztosan tanít. Nominálisan a Bitcoin többet hozott, kockázat-korrigáltan a részvény közel azonos szinten teljesített, lényegesen kisebb drawdownnal. A piaci valószínűségi gondolkodás nem áll meg a tőzsdén: egy P/E-mutató, egy Bitcoin-árfolyam vagy egy GGBet-szorzó mind ugyanazt a logikát rögzíti, csak más eszközosztályban. A kockázat ára pedig nem mindig egyezik a hozam ígéretével.