Bitcoint kérhet Irán a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól

Irán bitcoin és más digitális eszközök segítségével próbálhat bevételt szerezni a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóktól – állítja az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma. Az amerikai tárca külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC szerdán két iráni vállalat ellen jelentett be szankciókat, amelyek a hatóság szerint egy különleges tengeri biztosítási és fizetési rendszer működtetésében vesznek részt.

A konstrukció lényege, hogy a stratégiai fontosságú vízi útvonalon közlekedő hajóknak az iráni Forradalmi Gárda által jóváhagyott tengeri „biztosítást” kell vásárolniuk. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint ez a fedezet elsősorban olyan kockázatok ellen nyújtana védelmet, amelyeket maga Irán idézhet elő, köztük a hajók lefoglalását.

A vádak különösen érzékenyen érinthetik a globális energiapiacot, mivel a Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része. Washington értelmezése szerint Teherán nem egyszerű biztosítási szolgáltatást működtet, hanem politikai és katonai nyomásgyakorlás mellett próbál pénzt beszedni a nemzetközi hajózási vállalatoktól.

Kötelező biztosítás az iráni áthaladáshoz

Az amerikai pénzügyminisztérium közlése szerint a rendszer egyik központi szereplője a Persian Gulf Marine Insurance Company. A vállalatot az iráni biztosítási szabályozó hatóság hozta létre, feladata pedig a Hormuzi-szoroson közlekedő hajók számára kínált biztosítási szerződések közvetítése.

A kötvényeket a Persian Gulf Strait Authority hagyja jóvá. Washington ezt a szervezetet az iráni Forradalmi Gárdához, az IRGC-hez köti, és már májusban szankciós listára helyezte.

Az amerikai álláspont szerint a biztosítás nem egy hagyományos, piaci alapon működő tengeri fedezet. A konstrukció állítólag arra szolgál, hogy az áthaladó hajók fizessenek az iráni hatóságok által ellenőrzött útvonal használatáért, miközben a biztosítás részben éppen az iráni fellépésből eredő kockázatokat kezeli.

A rendszer így inkább egy kötelező áthaladási díjhoz hasonlíthat, amelyet biztosítási termékként értékesítenek. A hajózási társaságok számára ez különösen nehéz helyzetet teremthet, mivel egyszerre kell mérlegelniük az útvonal biztonságát, a nemzetközi szankciókat és a globális kereskedelmi kötelezettségeiket.

Bitcoin lehet a szankciók megkerülésének eszköze

A másik szankcionált vállalat a HormuzSafe Marine Services Authority, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium szerint az iráni gazdasági minisztérium közreműködésével fejlesztettek ki.

A szervezet tengeri forgalomirányítási, biztonsági, vészhelyzeti és biztosítási szolgáltatásokat kínál. Az OFAC állítása szerint bitcoinban és más digitális eszközökben is elfogad fizetést, ami egy szélesebb iráni kísérlet része lehet a nyugati pénzügyi szankciók megkerülésére.

A kriptoeszközök használata lehetővé teheti, hogy a tranzakciók ne a hagyományos bankrendszeren keresztül történjenek. Ez különösen fontos lehet olyan iráni vállalatok számára, amelyek nem férnek hozzá szabadon a dolláralapú elszámoláshoz, vagy amelyekkel a nemzetközi pénzügyi intézmények a szankciós kockázatok miatt nem hajlandók üzleti kapcsolatot fenntartani.

A bitcoin azonban nem biztosít teljes anonimitást. A nyilvános blokkláncon végrehajtott tranzakciók visszakövethetők, és a blokkláncelemző vállalatok gyakran képesek összekapcsolni egyes tárcacímeket szankcionált szereplőkkel, kriptotőzsdékkel vagy más szolgáltatókkal.

Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközök ugyan alternatív fizetési csatornát kínálhatnak, használatuk komoly megfelelési kockázatot jelenthet a hajózási vállalatok, biztosítók és közvetítők számára. Egy szankcionált iráni szereplőhöz köthető kriptotárcába történő utalás önmagában is hatósági vizsgálatot vonhat maga után.

A HormuzSafe szolgáltatását Babak Morteza Zanjani iráni üzletember és finanszírozó is népszerűsítette a közösségi médiában. Zanjanit az Egyesült Államok korábban szintén szankciós listára helyezte.

Korábban kétségek övezték a kriptós útdíjat

Már áprilisban megjelentek olyan sajtóértesülések, amelyek szerint Irán kriptoeszközben meghatározott díjat kérhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól. A beszámolók hordónként egy dolláros fizetési kötelezettséget említettek.

A híreket azonban kezdetben több blokkláncelemző és szankciós szakértő is fenntartásokkal kezelte. Ari Redbord, a TRM Labs szakpolitikai vezetője akkor azt mondta, nem látott olyan blokkláncadatokat, amelyek azt bizonyították volna, hogy Irán nagy volumenben kriptoeszközöket szed be a szoroson közlekedő hajóktól.

Más elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi beszámolókban idézett iparági érdekképviseleti szóvivő nem az iráni kormány nevében nyilatkozott. Emiatt nem volt egyértelmű, hogy valódi állami programról, előkészítés alatt álló tervről vagy csupán politikai üzenetről van szó.

Az OFAC mostani döntése részben tisztázhatja ezt a kérdést. Az amerikai hatóság ugyanis név szerint azonosított egy, állami minisztériumhoz kapcsolódó vállalatot, amely a közlés szerint bitcoint és más digitális eszközöket is elfogad.

Ez ugyanakkor nem bizonyítja automatikusan, hogy Irán már nagy léptékben szed be bitcoinban áthaladási díjakat. A szankciós döntés azt támasztja alá, hogy létezik olyan iráni állami hátterű infrastruktúra, amely képes kriptofizetések kezelésére, és amelyet Washington a szankciók megkerülésével hoz összefüggésbe.

A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú útvonal

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri szűkülete. A Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között húzódó útvonalon keresztül jelentős mennyiségű nyersolajat és cseppfolyósított földgázt szállítanak a nemzetközi piacokra.

A térségben kialakuló katonai vagy politikai feszültségek ezért gyorsan megjelenhetnek az olajárakban, a tengeri szállítási díjakban és a biztosítási költségekben. Már egy részleges forgalomkorlátozás vagy néhány hajó lefoglalása is növelheti a kockázati felárakat.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Irán ezt a stratégiai helyzetet próbálhatja bevételszerzésre használni. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az iráni vezetésnek sürgősen pénzre van szüksége, miközben a gazdaság súlyos válságban van, az infláció pedig rendkívül magas.

Bessent szerint Washington nem engedi, hogy Irán túszul ejtse a globális kereskedelmet. Az amerikai szankciók célja ezért nemcsak a kriptofizetési infrastruktúra korlátozása, hanem az iráni olajexportból és tengeri szolgáltatásokból származó bevételek csökkentése is.

Újabb tankerek kerültek tiltólistára

A két biztosítási és tengeri szolgáltató vállalat mellett az amerikai hatóság nyolc tartályhajót, valamint azok üzemeltetőit is szankcionálta.

A hajókat iráni nyersolaj és kőolajtermékek szállításával hozták összefüggésbe. Az érintett vállalatok többségét Hongkongban jegyezték be.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint január óta már több mint száz, Irán úgynevezett árnyékflottájához kapcsolódó hajó került szankciós listára. Az árnyékflotta olyan tankerekből és közvetítő cégekből állhat, amelyek összetett tulajdonosi struktúrák, gyakori zászlóváltások, átnevezések és hajók közötti rakományátrakások segítségével próbálják elrejteni az iráni olaj eredetét.

Washington azt állítja, hogy a most azonosított biztosítási konstrukciókat részben azért hozták létre, hogy pótolják az Operation Epic Fury következtében kieső bevételeket.

A kriptoeszközök ebben a rendszerben kiegészítő fizetési csatornaként jelenhetnek meg. Segítségükkel az iráni szereplők olyan partnerektől is elfogadhatnak pénzt, amelyek a hagyományos bankrendszeren keresztül nem tudnának vagy nem akarnának fizetni.

Komoly kockázatot vállalhatnak a hajózási cégek

Az iráni rendszerben részt vevő hajózási társaságok számára a bitcoin használata sem jelent egyszerű megoldást.

A szankciós listán szereplő vállalatnak vagy tárcacímnek történő fizetés amerikai joghatóság alá tartozó cégek számára tiltott lehet. Kockázatot vállalhatnak azok a nem amerikai vállalatok is, amelyek amerikai bankokat, dolláralapú elszámolást, amerikai technológiai szolgáltatókat vagy nemzetközi kriptotőzsdéket használnak.

A kriptotőzsdék és letétkezelők egyre fejlettebb blokkláncfigyelő rendszereket alkalmaznak. Ha egy bitcointranzakció szankcionált címhez kapcsolódik, a szolgáltató befagyaszthatja a felhasználó számláját, további információkat kérhet, vagy jelentést tehet az illetékes hatóságoknak.

A vállalatoknak ezért nemcsak azt kell megvizsgálniuk, kinek fizetnek, hanem azt is, hogy a fogadó tárca korábban milyen tranzakciókban vett részt. A szankciós megfelelés a kriptopiacon már nem korlátozódik a név szerinti ügyfél-ellenőrzésre: a tárcacímek és a tranzakciós útvonalak elemzése is alapvető követelménnyé vált.

A kripto új geopolitikai szerepet kaphat

Az iráni ügy jól mutatja, hogy a bitcoin és a stablecoinok egyre nagyobb szerepet játszhatnak a nemzetközi szankciók, az energiakereskedelem és a geopolitikai konfliktusok világában.

A digitális eszközök használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy ország teljesen ki tud kerülni a pénzügyi ellenőrzés alól. A blokkláncok átláthatósága, a szabályozott kriptotőzsdék ügyfél-azonosítási rendszerei és a fejlett elemzőeszközök jelentősen korlátozhatják a szankciók megkerülésének lehetőségét.

Ugyanakkor a kriptofizetések gyors, határokon átnyúló és közvetlen elszámolást kínálnak. Ez vonzóvá teheti őket olyan államok és vállalatok számára, amelyek hozzáférése korlátozott a hagyományos pénzügyi rendszerhez.

A mostani amerikai szankciók ezért nemcsak az iráni hajózási és olajipari szereplőknek szólnak. Egyben figyelmeztetést jelentenek a kriptotőzsdéknek, pénzügyi közvetítőknek és globális hajózási vállalatoknak is: a digitális eszközök használata nem mentesít a nemzetközi szankciók betartása alól.

A Hormuzi-szoros körüli helyzet alakulását a piacok is bizonytalansággal figyelik. A Myriad előrejelzési piac felhasználói a vizsgált időpontban 38 százalékos esélyt adtak annak, hogy az iráni blokád augusztus 31-ig véget ér.