Brüsszel és Washington a szerb-koszovói ellentét enyhítésén dolgozik
Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, valamint Miroslav Lajcak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja csütörtökön belgrádi útja előtt a koszovói Mitrovicában tárgyalt a kisebbségi szerbek vezetőivel, akik korábban azt közölték, kilépnek a hivatalos szervekből, amennyiben a koszovói albánok nem hagynak fel "üldözésükkel".
A találkozót követően Miroslav Lajcak kijelentette: itt nem győztesekről és vesztesekről van szó, hanem azokról, akik az érintett területen élnek. Mint mondta: minden rossz intézkedés ront a helyzetükön, és minden jó javít rajta.
A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat július végén vált ismét feszültté, miután Pristina úgy döntött, a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat állítanak ki a koszovói határon, valamint a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek a Koszovóba történő belépéskor ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük. A koszovói miniszterelnök augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban szeptember elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését. Az intézkedés híre hallatán a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, később azonban eltávolították azokat, amikor értesültek a halasztásról.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök tájékoztatása szerint csupán a kölcsönösség elvét akarja alkalmazni Pristina, ugyanis a Koszovóból Szerbiába érkezők is kilépő és belépő dokumentumokat kapnak, valamint az RKS felségjelzésű koszovói rendszámtábláik helyett ideiglenes szerb táblákat kell igényelniük.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.
Gabriel Escobar és Miroslav Lajcak kedden Vjosa Osmani koszovói elnökkel, szerdán Albin Kurti miniszterelnökkel, csütörtökön pedig Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel találkozik.
Vjosa Osmani közölte, hogy Pristina lépései nem a koszovói szerbek ellen irányulnak, pusztán a törvényeket, illetve a Szerbia és Koszovó között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdett párbeszéd során megszületett megállapodásokat szeretnék betartani.
A rendszámtáblákhoz kapcsolódó gondokkal összefüggésben Albin Kurti kiemelte, hogy 2016-ban született meg az a megállapodás Szerbia és Koszovó között, amelynek alapján Koszovó státussemleges, vagyis a köztársaság szó és annak rövidítése használatát mellőző rendszámtáblákat adott ki KS jelzéssel. A megállapodás 2021-ig szólt, így az azóta kiadott RKS (Republika Kosova, vagyis Koszovói Köztársaság) jelzésű táblákat Szerbiának tiszteletben kell tartania. Emlékeztetett arra, hogy éppen Aleksandar Vucic volt az, aki akkor még miniszterelnökként aláírta az erről szóló egyezményt.
A koszovói miniszterelnök arra is kitért, hogy augusztus 18-án hat pontból álló, a két fél kapcsolatát rendezni kívánó javaslatcsomaggal érkezett Brüsszelbe, ám a szerb fél ezekről nem kívánt tárgyalni, mert - mint mondta - egyelőre csak a kis lépések megtételében érdekelt.
Lajcak uniós különmegbízott a BBC szerbiai irodájának nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU ugyan most inkább az ukrajnai helyzetre figyel, de nem hanyagolhatja el a Balkánt, viszont tragikus volna, ha olyan ügy miatt robbanna ki összetűzés, amely voltaképpen egyszerűen megoldható.
A koszovói közszolgálati televízió megszólaltatta a NATO parancsnoksága alatt, Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnokát is. Kajári Ferenc vezérőrnagy szerint Koszovóban nem fenyeget háború. Mint mondta: a KFOR a terepen nem tapasztalt olyan jeleket, amelyek a fegyveres összecsapás előkészítésére utalnának, de figyelemmel kísérik a helyzet alakulását. Hozzátette: a KFOR nem engedheti meg úttorlaszok felállítását, mert megbízatásának egyik fontos pontja a mozgás szabadságának biztosítása.
