Brutális döntés előtt a nyugdíjrendszer: jön a Férfiak40, vagy mindent átalakítanak?
Miért került újra elő a „Férfiak40” kérdése?
A korhatár előtti nyugdíjazási formák – például a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak – 2011 végén megszűntek. Ezzel párhuzamosan viszont 2011-ben bevezették a Nők40 programot, amely lehetővé teszi a nők számára a korábbi nyugdíjba vonulást - olvashatjuk a Nyudíjguru.hu szakportálon.
Azóta sokan igazságtalannak érzik, hogy a férfiak számára nincs hasonló lehetőség. Nem véletlen, hogy:
- már 2015-ben is próbáltak népszavazást kezdeményezni a bevezetéséről (sikertelenül),
- az utóbbi időben pedig szakszervezetek – például a közlekedési és rendvédelmi dolgozók képviselői – ismét napirendre tűzték a kérdést.
Mit jelentene a „Férfiak40” a gyakorlatban?
Első ránézésre egyszerűnek tűnik: ha a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, akkor miért ne tehetnék ezt meg a férfiak is?
A valóság azonban árnyaltabb.
Egy szakmailag megalapozott rendszerben a férfiak esetében valószínűleg legalább 43 év jogosító időt kellene előírni. Ennek oka, hogy:
- a nyugdíjkorhatár időközben 62-ről 65 évre emelkedett,
- miközben a Nők40 esetében a szükséges szolgálati idő nem nőtt ezzel arányosan.
A gyakorlatban főként azok a férfiak tudnának élni ezzel a lehetőséggel, akik:
- nagyon fiatalon, akár szakmunkástanulóként kezdtek dolgozni,
- folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek,
- és csak minimális megszakításuk volt (például sorkatonai szolgálat).
Mennyi emberről és mennyi pénzről beszélünk?
A számok itt válnak igazán sokkolóvá. A 60–64 éves férfiak száma Magyarországon kb. 260 ezer fő. Ők lennének a fő célcsoport a kedvezményes nyugdíj esetében.
A költségek becslése szerint:
- a „Férfiak40” bevezetése akár 450–500 milliárd forintos éves kiadást is jelenthetne,
- ami megközelíti a Nők40 program költségeinek 85%-át.
Ráadásul a férfiak esetében:
a nyugdíjalapul szolgáló jövedelem átlagosan kb. 17%-kal magasabb,
→ így a kifizetett nyugdíjak összege is jelentősen nagyobb lenne.
Elbírná ezt a nyugdíjrendszer?
Ez a legkritikusabb kérdés.
Jelenleg már így is hatalmas terhet jelent:
- a Nők40,
- a 13. havi nyugdíj,
- és a 14. havi nyugdíj,
amelyek együtt évente kb. 1500 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek.
Ehhez hozzáadni még egy hasonló nagyságrendű új elemet – komoly reform nélkül – veszélyeztetheti a teljes nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
Van más megoldás?
A szakmai álláspontok szerint igen – és talán ez lenne a reálisabb irány.
Ahelyett, hogy külön kedvezményeket vezetnének be egyes csoportoknak, célszerűbb lenne egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kialakítása.
Ez azt jelentené, hogy:
- mind a férfiak, mind a nők élhetnének a korábbi nyugdíj lehetőségével,
- de ezért cserébe csökkentett összegű nyugdíjat kapnának.
A csökkentés mértéke általában:
- évente 4–5% mínusz lenne,
- attól függően, hogy hány évvel a 65 éves korhatár előtt történik a nyugdíjba vonulás.
Fontos szabály lehetne az is, hogy: legfeljebb 3 évvel a korhatár előtt lehessen nyugdíjba menni (ez nemzetközi gyakorlat is).
Mi történne a Nők40-nel?
Egy ilyen reform egyik legnagyobb következménye az lenne, hogy:
- a jelenlegi formájában a Nők40 megszűnne,
- helyette egy egységes, mindenki számára elérhető rendszer lépne életbe.
Ugyanakkor a nők számára továbbra is biztosítható lenne bizonyos kedvezmény:
- például kisebb mértékű levonással, ami megfelel az alkotmányos pozitív diszkriminációnak.
Fontos megnyugtató tényező:
- a már megállapított nyugdíjakat semmilyen változás nem érintené visszamenőlegesen.
Összegzés: melyik út a járható?
A „Férfiak40” elsőre igazságosnak tűnhet, de:
- rendkívül költséges,
- és komoly kockázatot jelent a nyugdíjrendszer hosszú távú működésére.
Ezzel szemben egy rugalmas, mindenki számára elérhető nyugdíjrendszer:
- igazságosabb lehet,
- jobban illeszkedik a modern modellekhez,
- és fenntarthatóbb megoldást kínál.
A valódi kérdés tehát már nem az, hogy lesz-e „Férfiak40”, hanem az: képes lesz-e a rendszer alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz?
