Brutális döntés előtt a nyugdíjrendszer: jön a Férfiak40, vagy mindent átalakítanak?

Miért került újra elő a „Férfiak40” kérdése?

A korhatár előtti nyugdíjazási formák – például a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak – 2011 végén megszűntek. Ezzel párhuzamosan viszont 2011-ben bevezették a Nők40 programot, amely lehetővé teszi a nők számára a korábbi nyugdíjba vonulást - olvashatjuk a Nyudíjguru.hu szakportálon.

Azóta sokan igazságtalannak érzik, hogy a férfiak számára nincs hasonló lehetőség. Nem véletlen, hogy:

- már 2015-ben is próbáltak népszavazást kezdeményezni a bevezetéséről (sikertelenül),

- az utóbbi időben pedig szakszervezetek – például a közlekedési és rendvédelmi dolgozók képviselői – ismét napirendre tűzték a kérdést.

Mit jelentene a „Férfiak40” a gyakorlatban?

Első ránézésre egyszerűnek tűnik: ha a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, akkor miért ne tehetnék ezt meg a férfiak is?

A valóság azonban árnyaltabb.

Egy szakmailag megalapozott rendszerben a férfiak esetében valószínűleg legalább 43 év jogosító időt kellene előírni. Ennek oka, hogy:

- a nyugdíjkorhatár időközben 62-ről 65 évre emelkedett,

- miközben a Nők40 esetében a szükséges szolgálati idő nem nőtt ezzel arányosan.

A gyakorlatban főként azok a férfiak tudnának élni ezzel a lehetőséggel, akik:

- nagyon fiatalon, akár szakmunkástanulóként kezdtek dolgozni,

- folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek,

- és csak minimális megszakításuk volt (például sorkatonai szolgálat).

Mennyi emberről és mennyi pénzről beszélünk?

A számok itt válnak igazán sokkolóvá. A 60–64 éves férfiak száma Magyarországon kb. 260 ezer fő. Ők lennének a fő célcsoport a kedvezményes nyugdíj esetében.

A költségek becslése szerint:

- a „Férfiak40” bevezetése akár 450–500 milliárd forintos éves kiadást is jelenthetne,

- ami megközelíti a Nők40 program költségeinek 85%-át.

Ráadásul a férfiak esetében:

a nyugdíjalapul szolgáló jövedelem átlagosan kb. 17%-kal magasabb,
→ így a kifizetett nyugdíjak összege is jelentősen nagyobb lenne.

Elbírná ezt a nyugdíjrendszer?

Ez a legkritikusabb kérdés.

Jelenleg már így is hatalmas terhet jelent:

- a Nők40,

- a 13. havi nyugdíj,

- és a 14. havi nyugdíj,

amelyek együtt évente kb. 1500 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek.

Ehhez hozzáadni még egy hasonló nagyságrendű új elemet – komoly reform nélkül – veszélyeztetheti a teljes nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Van más megoldás?

A szakmai álláspontok szerint igen – és talán ez lenne a reálisabb irány.

Ahelyett, hogy külön kedvezményeket vezetnének be egyes csoportoknak, célszerűbb lenne egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kialakítása.

Ez azt jelentené, hogy:

- mind a férfiak, mind a nők élhetnének a korábbi nyugdíj lehetőségével,

- de ezért cserébe csökkentett összegű nyugdíjat kapnának.

A csökkentés mértéke általában:

- évente 4–5% mínusz lenne,

- attól függően, hogy hány évvel a 65 éves korhatár előtt történik a nyugdíjba vonulás.

Fontos szabály lehetne az is, hogy: legfeljebb 3 évvel a korhatár előtt lehessen nyugdíjba menni (ez nemzetközi gyakorlat is).

Mi történne a Nők40-nel?

Egy ilyen reform egyik legnagyobb következménye az lenne, hogy:

- a jelenlegi formájában a Nők40 megszűnne,

- helyette egy egységes, mindenki számára elérhető rendszer lépne életbe.

Ugyanakkor a nők számára továbbra is biztosítható lenne bizonyos kedvezmény:

- például kisebb mértékű levonással, ami megfelel az alkotmányos pozitív diszkriminációnak.

Fontos megnyugtató tényező:

- a már megállapított nyugdíjakat semmilyen változás nem érintené visszamenőlegesen.

Összegzés: melyik út a járható?

A „Férfiak40” elsőre igazságosnak tűnhet, de:

- rendkívül költséges,

- és komoly kockázatot jelent a nyugdíjrendszer hosszú távú működésére.

Ezzel szemben egy rugalmas, mindenki számára elérhető nyugdíjrendszer:

- igazságosabb lehet,

- jobban illeszkedik a modern modellekhez,

- és fenntarthatóbb megoldást kínál.

A valódi kérdés tehát már nem az, hogy lesz-e „Férfiak40”, hanem az: képes lesz-e a rendszer alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz?