Budapesten és Debrecenben 50 millió alatt szinte nincs lakás, a nagyvárosi belépőszint pedig már 30 millió
„A budapesti lakáspiacra öt évvel ezelőtt még nagyjából 25 millió forintos árszint környékén lehetett belépni, ennyiért már lehetett használt lakást vásárolni több mint 3700 ajánlat alapján. Mostanra viszont az olcsó lakások lélektani határa 54 millió forintnál jár a teljes kínálatot nézve, vagyis ennél olcsóbban csak 2800 eladó lakást találunk Budapesten. Ez az elsőlakás-vásárlók számára nehéz helyzetet teremt, mert jóval magasabb önerőre és nagyobb hitelre van szükség ugyanahhoz a lakásmérethez vagy lokációhoz” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Megduplázódott a belépőszint Budapesten, 50 millió alatt szinte semmi sem kapható
A szakember elmondta, hogy 2021 óta szinte mindenhol megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa, de van ahol háromszorosára nőtt ez az érték a budapesti kerületekben.

„Érdekes, hogy öt éve még a XX. és XXIII. kerületben is lehetett lakást vásárolni 20 millió forintnál olcsóbban, mivel ezeknek a lélektani határa 17,4 és 18,9 millió forintnál járt az említett kerületekben. Most is ugyanezek a városrészek a legolcsóbbak Budapesten belül, de a belépőszint még így is 49,9 és 49,3 millió forintra ugrott Pesterzsébeten és Soroksáron” – fogalmazott Balogh László. A III. kerületben a kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó lakások ára 2021-ben még 28 millió forint volt, mostanra viszont már közel 61 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ugyanez az árszint majdnem 20 millióról 47 millió fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan a IX. kerületben 27,8 millióról 56,7 millió forintra emelkedett a belépő árkategória az elmúlt öt évben. A legmagasabb belépőszinttel az V. és a II. kerületben találkozhatnak a vevők, ahol az olcsó lakások lélektani határa 85 és 89 millió forintnál jár.

A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. „2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.
Vidéken is egyre magasabb a belépési küszöb
A drágulás nemcsak Budapestre jellemző, hanem a nagyvárosokra is, amelyekben szintén jóval magasabban van a belépési szint. Debrecenben ma már 50 millió forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet kapni, pedig öt évvel korábban 21,4 millió forint volt a lélektani határ. Szegeden 19 millióról 45,5 millióra, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millióra, Győrben pedig 21,2 millióról 44,9 millióra nőtt az árszint a legolcsóbb szegmensben.
Sokat elmond a fővároson kívüli nagyvárosok áremelkedéséről, hogy ma már csupán öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Salgótarján a legolcsóbb 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb nagyvárosokat képviselik 24-29,4 millió forintos lakáspiaci belépő árszinttel. Öt éve viszont még csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban, 22 millió forintnál olcsóbban pedig a településkategórián belül mindenhol lehetett még lakást vásárolni.
Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalt dinamikus áremelkedési időszak 2025 után szemmel láthatóan véget ért, ami részben annak is köszönhető, hogy a vevők már elérték a pénzügyi teljesítőképességük felső határát. Ennek következtében pedig a legolcsóbb lakások árszintjei esetében sem lehet újabb ugrásra számítani.