Budapesttel csak a Balaton tud versenyezni – Itt vannak Magyarország legolcsóbb és legdrágább utcái
Nézzük először a legeket! Magyarország legdrágább utcája a budapesti II. kerületben található, a Levél utcában az értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta a 2,5 millió forintot. További hét közterületen volt az ár a 2 millió forintos lélektani határ felett, közülük hat szintén Budapesten található. A toplista második helyen az I. kerületi Országház utca található 2,3 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral, a harmadik pedig a II. kerületben található Tulipán utca szintén 2,3 millió feletti árral. Az első tízben egyetlen vidéki utca található, a balatonfüredi Deák Ferenc utca a negyedik helyen áll még mindig 2,3 millió forint feletti átlagárral. A húsz legdrágább közterület között a tizenkettedik a szintén balatonfüredi Aranyhíd sétány, míg a tizennyolcadik a siófoki Vitorlás utca. Érdekesség, hogy a húszas listán található tizenhét budapesti közterületből mindössze öt található a pesti oldalon.
A lista másik végét vizsgálva a legolcsóbb 2024-ben a borsodnádasdi Kölcsey Ferenc utca volt, ahol mindössze 23 ezer forintba került egy négyzetméternyi lakóingatlan, de alig haladta meg azt a miskolci Nap utca 25 ezer forintos értéke. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén pedig a kunszentmártoni Bethlen Gábor utca szerepel még mindig 30 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárral.
Érdekesség, hogy a tíz legolcsóbb magyar utca nem mind Kelet-Magyarországon helyezkedik el, a KSH adatai szerint Pápán, Celldömölkön, Dombóváron és Kőszegen is lehetett venni ingatlant 50 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron. Az viszont szinte biztosra kijelenthető, hogy az ország legolcsóbb értékelhető forgalmú települése a már említett Borsodnádasd, mely három utcával is szerepel a húsz legolcsóbb közterület listáján.
A statisztikai hivatal adatai szerint Budapesten átlagosan 981 ezer forint volt egy négyzetméter lakóingatlan ára 2024-ben, vagyis még éppen nem lépte át a bűvös egymilliós határt. Ezen belül a legdrágábbak a többlakásos társasházak voltak 1,04 milliós átlaggal, de a lakótelepi panelek ára is 837 ezer forint volt átlagosan, míg a fővárosi családi házak ára kicsivel 800 ezer forint alatt alakult négyzetméterenként. Budapest után a második legdrágább Pest vármegye volt 717 ezer forintos átlagos árral, míg a harmadik helyen talán meglepetésre Hajdú-Bihar vármegye szerepelt 685 ezer forintos átlagárral. A legalacsonyabb árat Nógrád vármegyében mérték, ahol alig 200 ezer forintot kellett fizetni átlagosan egy négyzetméterért, a második Békés vármegye, a harmadik pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye volt.
„Az elmúlt években érezhető volt az agglomerációs településeken a kereslet élénkülése, emellett a kiemelt feldolgozóipari beruházások környezetében volt pezsgés tapasztalható, ez utóbbi húzhatta a hajdúsági lakásárakat” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az egyes vármegyék közül Somogyban volt a legnagyobb a relatív szórás a lakásárakban, ott 72 százalékos értéket közölt ezzel kapcsolatban a KSH. Ez minden bizonnyal a balatoni piacon tapasztalható intenzív keresletnek és árnövekedésnek volt köszönhető, mely által a megye tóparti és attól távolabbi árszintjei mára jócskán elszakadtak egymástól. A második legnagyobb, 66 százalékos szórást Nógrád vármegyében tapasztalták, míg a harmadik helyen holtversenyben áll Békés vármegye és Heves vármegye.
További érdekesség, hogy Budapesten csak két kerület, a XXI. és a XXIII. átlagára volt alacsonyabb, mint Pest vármegye átlagos adata, vagyis, ha egy-egy kerület egy vármegye lenne, akkor szinte csak a főváros szerepelne a toplistán. A legolcsóbbnak számító Nógrád vármegyében mindössze három településen érte el az átlagár a 400 ezer forintot, míg Pest vármegyében a települések töredékében van ez alatt az átlagár.
„Arra számítunk, hogy 2025-ben a tavalyinál mintegy 15-20%-kal több lakáspiaci tranzakciót zárnak majd le, illetve azt látjuk, hogy az Otthon Start program miatt megnövekvő kereslet további áremelkedést indított el” – mondta a kilátások kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2026-tól még inkább megélénkülhet az újépítésű lakások piaca, köszönhetően az újonnan elinduló nagy lakóprojekteknek. Ez pedig önmagában semmiképpen sem az általános árszintek csökkenése irányába mutat.
