Csökkent a nyaralók iránti kereslet
A tájékoztatás szerint az ingatlanhirdetési portál friss, a nyaralószezon közeledtének apropóján készült elemzése az elmúlt évek január-áprilisi időszakának kereslet-kínálati adatait vizsgálva bemutatja az éves és ötéves változásokat is. Az eredményekből kiderül, hogy a mérsékeltebb érdeklődés visszafogta a drágulás ütemét is a klasszikus nyaralópiacokon, ám a különböző üdülőövezetek "teljesen eltérő pályán mozognak".
A portál adatai szerint a Balaton-parti településeken 2021 és 2026 között megközelítőleg 59 százalékkal csökkent az eladó lakóingatlanok és nyaralók iránti érdeklődés az év első négy hónapjában, éves szinten pedig 12 százalékos visszaesés látható.
Azt írták, a Tisza-tavi települések az elmúlt évek egyik legérdekesebb nyaralópiaci területévé váltak, bár itt is csökkent a kereslet a járványidőszakban elért rekordhoz képest. A visszaesés azonban jóval kisebb volt, mint a Balatonnál: 2021 és 2026 között csupán 31 százalékkal mérséklődött a telefonos érdeklődések száma. Éves összevetésben 8 százalékos csökkenés látszik, ami szintén visszafogottabb, mint a Balaton-parti településeké. Az elemzés szerint a térségen belül Tiszafüred teljesítménye emelkedik ki, ahol öt év alatt 35 százalékkal, 2025-höz képest pedig 23 százalékkal nőtt a kereslet.
A Velencei-tónál öt év alatt 36 százalékkal csökkent a kereslet, éves összevetésben viszont lényegében stagnálás látható, ami stabil keresletet tükröz. 2025-höz képest mindössze egy százalékkal mérséklődött a telefonhívások száma, ami stabil keresletet tükröz - hívták fel a figyelmet.
Az elemzésből kiderül, hogy a Balaton továbbra is a hazai nyaralópiac legnagyobb értékű térsége, de az elmúlt öt évben itt volt az egyik legerősebb keresleti korrekció: a déli parton 62 százalékkal, az északi parton 57 százalékkal csökkent a kereslet 2021 és 2026 között az év első négy hónapjában. Éves összevetésben a déli parton 17 százalékos, az északi parton 10 százalékos visszaesés történt.
A kisebb vevői nyomás ellenére a Balaton árazása továbbra is prémiumszintet mutat: Somogy vármegye déli-partot lefedő Balaton-parti településein 1,2 millió forint, Veszprém vármegye partmenti településein 1,21 millió forint az átlagos négyzetméterár. Zala vármegye balatoni térsége ennél alacsonyabb árszintet képvisel, ott 899 ezer forint az átlag.
A közzétett adatok szerint a déli part legnagyobb piaca Siófok, ahol 2311 eladó lakóingatlan szerepel a kínálatban, 1,27 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A legdrágább somogyi települések között Balatonszemes áll az élen 1,55 millió forinttal, Szántódon 1,5 millió, Balatonőszödön 1,4 millió forint az átlagos négyzetméterár.
Az északi parton Tihany továbbra is külön kategória 1,84 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Balatonfüreden 900 ingatlan szerepel a kínálatban, 1,5 millió forintos átlagárral, Balatonalmádiban pedig 563 eladó lakóingatlan érhető el, 1,16 millió forintos négyzetméteráron - emelték ki.
A közlemény idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki szerint a Tisza-tó körüli települések jó helyzete elsősorban a kedvezőbb árakkal és a térség felértékelődésével magyarázható.
A szakember úgy véli, a Velencei-tó környékén megfigyelhető stabil keresleti szint leginkább annak köszönhető, hogy a tó partja már nem csupán üdülőövezet, hanem a budapesti és székesfehérvári agglomeráció szerves része.
A Balatonon már nem a korábbi gyors drágulás határozza meg a piacot, hanem a magas árszint stabilizálódása - hangsúlyozta Balogh László. "A Balaton továbbra is a nyaralópiac legfontosabb és legértékállóbb térsége, de a drágulás tempója lassult. A legfelkapottabb települések továbbra is erős árszintet mutatnak, miközben a nagyobb kínálat több alkulehetőséget és megfontoltabb vevői döntéseket hozhat" - tette hozzá Balogh László.
