Dél-Korea szigorítaná a stablecoin-szabályozást: 3,5 millió dolláros tőkekövetelmény jöhet
Dél-Korea újabb lépést tett afelé, hogy egységes és szigorúbb keretrendszerbe terelje a kriptovaluták piacát. A törvényhozók egy friss jogszabálytervezetben azt javasolják, hogy a stablecoinokat kibocsátó vállalatoknak legalább 5 milliárd wonnyi, vagyis körülbelül 3,5 millió dollárnyi jegyzett tőkével kelljen rendelkezniük. A cél a piac stabilitásának növelése és a felhasználók védelme egy olyan időszakban, amikor a digitális eszközök egyre szorosabban kapcsolódnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez.
A Demokratikus Párt Digitális Eszköz Munkacsoportja január 28-án tartotta második plenáris ülését a Nemzetgyűlésben, ahol a készülő Digitális Eszköz Alaptörvény fő irányait egyeztették. A munkacsoport titkára, Ahn Do-geol megerősítette, hogy a résztvevők egyetértettek abban: a stablecoin-kibocsátók számára kötelezővé tennék az 5 milliárd wonos tőkeküszöböt, amelyet törvényi szinten rögzítenének.
A tervezet egyik kulcseleme, hogy a stablecoinokat jogilag közelebb sorolná az elektronikus pénzeszközökhöz. A jogalkotók érvelése szerint ezek a tokenek a gyakorlatban digitális készpénzként működnek, így indokolt, hogy hasonló pénzügyi biztosítékok és működési feltételek vonatkozzanak rájuk, mint a hagyományos elektronikus pénzt kibocsátó cégekre. A magasabb tőkekövetelmény azt a célt szolgálná, hogy csak megfelelően felkészült, stabil hátterű vállalatok léphessenek a piacra, csökkentve ezzel egy esetleges hirtelen összeomlás kockázatát.
A javaslat egy új intézményi struktúrát is bevezetne. Ennek részeként létrejönne a Virtual Asset Committee nevű testület, amelyet a Pénzügyi Szolgáltatási Bizottság elnöke vezetne, és amelyben a jegybank, valamint a pénzügyminisztérium képviselői is helyet kapnának. A testület feladata az lenne, hogy összehangoltan reagáljon a kriptopiacot érintő súlyos eseményekre, például hackertámadásokra vagy rendszerszintű zavarokra.
A szabályozás előkészítése ugyanakkor nem mentes a vitáktól. A Koreai Jegybank több alkalommal is aggodalmát fejezte ki a stablecoinokkal kapcsolatban, különösen azokkal, amelyek külföldi devizához, elsősorban az amerikai dollárhoz kötődnek. Lee Chang-yong jegybankelnök szerint ezek az eszközök megkönnyíthetik a gyors és nagymértékű tőkekiáramlást, ami válsághelyzetben alááshatja az ország pénzügyi stabilitását és a tőkekorlátozások hatékonyságát. Az aggodalmakat tovább erősíti, hogy a won árfolyama az utóbbi időszakban jelentősen gyengült a dollárral szemben, részben az Egyesült Államokból érkező kereskedelempolitikai fenyegetések miatt.
Mindez egy érdekes ellentmondásos helyzetben történik, mivel Dél-Korea közben enyhített a vállalati kriptobefektetésekre vonatkozó korlátozásokon. A közelmúltban megszüntetették azt a kilenc éve fennálló tilalmat, amely megakadályozta a tőzsdén jegyzett cégeket és a professzionális befektetőket abban, hogy digitális eszközökbe fektessenek. Az új irányelvek szerint ezek a szereplők saját tőkéjük legfeljebb öt százalékát helyezhetik el a piaci kapitalizáció alapján legnagyobb kriptovalutákban, ami várhatóan több ezer vállalat számára nyitja meg az utat a kriptopiac felé.
A kérdés most az, hogy a stablecoinokra vonatkozó szigorítás végleges formájában átmegy-e a törvényhozáson. Bár a politikai akarat alapvetően megvan, a jegybank fenntartásai és a dollárhoz kötött stablecoinok szerepéről szóló vita még módosításokat hozhat. Az azonban már most látszik, hogy Dél-Korea nem a kriptoeszközök visszaszorítására törekszik, hanem egy olyan szabályozott környezet kialakítására, amelyben a digitális pénzügyek a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban, ellenőrzött módon fejlődhetnek.
