Dróntörvény: Itthon is egyre több területen hódít a dróntechnológia
Begyűrűzött a mindennapokba, egyre nagyobb teret hódít a gazdaságban is
A drónok – vagy kevésbé ismert nevükön pilóta nélküli légijárművek – szabadidős és gazdasági célú felhasználása nagy népszerűségnek örvend az elmúlt években. Leggyakoribb felhasználási módja elsősorban a képalkotáshoz kötődik. Az égből való fotózási és videózási képességét a szórakoztató iparon túl elsősorban az építőipar (geodéziai és topográfiai felmérések, térképek készítése, projektkövetés), az ingatlanszektor (légifotók és videók készítése), és az energetikai ipar (napelem hőkamerás ellenőrzése) hasznosítja, emellett pedig egyre inkább előtérbe kerül az agrárszektorban, ahol többek között a növények egészségének térképes felmérésére és permetezésre alkalmazzák.
A népszerűségnek azonban voltak hátulütői.„Gyakorlatilag ezeket az eszközöket bárki használhatta – életkortól és hozzáértéstől függetlenül – ott és olyan magasságban, ahol csak szerette volna. Emiatt viszont egyre több panasz és bejelentés érkezett a hatóságokhoz, leginkább a magántulajdonban lévő ingatlanok dokumentálása miatt. Arról nem is beszélve, hogy a szabálytalan reptetés több esetben veszélyeztette a légiközlekedést és okozott balesetet, ezért időszerű volt egy egységes szabályozás bevezetése. Arra ösztönöznénk a felhasználókat, hogy a jogszabály betartását ne szükséges rossznak gondolják, hanem úgy értékeljék, hogy ezzel a legmagasabb szintű repülésbiztonságot érhetik el. Cégünk számára is ez jelenti a fejlődés kulcsát, mert partnereink értékelik a szabálykövető magatartást és a maximális biztonságot” – teszi hozzá Bors Róbert a professzionális drónos légi szolgáltatásokkal és földi 3D szkennelésekkel foglalkozó GeoLayer Kft. szakértője.
Nem árt tisztában lenni a műveleti kategóriánkkal
A drónpiac dinamikus fejlődésének következtében az Európai Unió 2019-ben egy átfogó drón szabályozást és regisztrációs eljárást vezetett be, 2021 elejétől pedig ugyanez lépett hatályba hazánkban is. A 2019/947 és 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet gyakorlatilag – a szinte csak négy fal között használható játékszereket leszámítva – minden típusú drón használatára vonatkozik, azaz ide tartozik „bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes”.
Akár 100 milliós légiközlekedési bírság is kiszabható
A szabályok bevezetésével a bírságok száma is jelentősen emelkedett az elmúlt években. A drónozásra vonatkozó szabályok megszegőivel szemben a rendőrség, valamint a légiközlekedési hatóság járhat el. „Sokan nem számolnak azzal, hogy már azzal is megsértik a dróntörvényt, ha egyszerűen nem regisztrálják az eszközüket. De ezen kívül még több más esetben is büntetést kaphatnak: például, ha megfelelő kompetencia tanúsítvány nélkül drónoznak, ha engedély nélkül fotóznak vagy videóznak, illetve, ha nem adnak elsőbbséget a többi légi járműnek vagy akár olyan helyen repülnek, ahol ez tiltott vagy csak egyéb engedély birtokában tehetnék meg, de még számtalan példát sorolhatnánk” – fejti ki Bors Róbert.
A szankció összege – légiközlekedési bírság esetén – akár a 100 millió forintot is elérheti. Lakott területen való jogosulatlan drónhasználatért vagy más tulajdonáról való hang- és képfelvételért pedig maximum 150 ezer forint szabálysértési bírság szabható ki és az sem elhanyagolható tény, hogy amennyiben a használat súlyosabb jogsértést (megfigyelést) valósít meg, az már bűncselekménynek számít. A GeoLayer Kft. szakértője szerint, aki nincs tisztában a drónszabályokkal, nemcsak magas összegű bírsággal számolhat, de balesetveszélynek is ki van téve.
A drónos baleset is közlekedési bűncselekménynek minősülhet
„Sajnos sok drónt reptető még mindig nincsen tisztában azzal, hogy – mint általában a légijármű-vezetők –, saját maga is követhet el közlekedési bűncselekményt. A büntetőjog nem tesz különbséget a drónt irányító távpilóta és az egyéb légi járművek között” – figyelmeztet a szakértő, majd hozzá teszi: erre számos gyakori, hétköznapi példát látni. Ezek közül említ néhányat:
· Ha a távpilóta a drónt egy mozgó közúti járműnek vezeti, a légiközlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettét követi el.
· Súlyos következményekkel járhat, ha a távpilóta a repülőtér légterébe vezeti a drónt, és ha a reptér üzemében ezért jelentős mértékű zavar keletkezik. Ebben az esetben a légiközlekedés veszélyeztetése áll fenn, ami ugyancsak bűncselekménynek számít, pontosabban a közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettének minősül.
· Arról nem is beszélve, ha a távpilóta a drónt magasfeszültségű távvezetéknek vezeti, és a hálózat kiesése miatt jelentős üzemzavar lép fel.
· A távpilóta a légi jármű felelős vezetőjének minősül, hiszen ő az, aki irányítja a drónt, ezért az ittas vagy bódult járművezetésért is felelősségre vonható.
· Szintén kevésbé ismert az a büntetőjogi felelősségre vonható körülmény is, hogy ha például a távpilóta a drón kameráján egy segítségre szoruló embert észlel, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, és nem hívja a 112-t. Ebben az esetben a segítségnyújtás elmulasztásáért felelhet a drón irányítója, ami 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem kevés időt és pénzt spórolhatunk szakértő bevonásával
A Geolayer Kft. szakértőjének elmondása szerint a fentiek mellett még számos balesetveszélyes esettel találkozhatunk nap mint nap, amely rávilágít az edukáció és a balesetmegelőzés fontosságára. „Ma már nem ritkán azért fordulnak hozzánk a drónozás iránt érdeklődők, hogy a jogszabályoknak megfelelően, kockázatmentesen, valamint jelentős időt és energiát spórolva reptethessenek drónt a céljuknak megfelelően. A jelenlegi, sok mindenre kiterjedő szabályozást nagyon nehéz átlátni, de az első és legfontosabb, hogy tudjuk, milyen műveleti kategóriában tevékenykedünk. Ha például a drónunk felszállótömege nagyobb mint 2kg, lakott vagy kereskedelmi területektől kevesebb mint 150 m-es távolságban hajtjuk végre a műveletet vagy akár 120 méternél is magasabbra reptetnénk stb., tehát az üzemeltetése olyan kategóriába sorolható, amelyhez műveleti engedélyt kell kérnünk, akkor azzal is számolnunk kell, hogy az engedélykérési folyamat akár 60 napig is eltarthat, – a közel 100 ezer forintos plusz költségről nem is beszélve” – hangsúlyozza Bors Róbert, a GeoLayer Kft. szakértője.
Speciális engedélyre is szükség lehet
A tanácsadással is foglalkozó vállalat Magyarországon elsőként szerzett LUC (Light UAS Operator Certificate) tanúsítványt, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számít és az Európai Unió minden tagállamában érvényes. A speciális engedély lehetővé teszi, hogy a benne felsorolt művelettípusok végrehajtását és annak kockázatait a cég önállóan mérje fel és engedélyezze – a vonatkozó jogszabályoknak és biztonsági előírásoknak megfelelően. Ennek köszönhetően a dróntechnológia segítségével gördülékenyen végzik a legkülönfélébb 3D felméréseket, amelyeket a levegőből jellemzően lézerszkennelve valósítanak meg, hogy a lehető legpontosabb adatot biztosítsák a föld felszínének felmérése során, mely egyben biztos alapként szolgáljon a mérnöki tervezési és kivitelezési folyamatokban. Az így nyert adatok alkalmasak épületinformációs modellbe (BIM) történő integráláshoz is, amely nagyban megkönnyíti az építési folyamatokat. Ugyanakkor nemcsak a tervezés, hanem a megvalósulás szakaszában is fontos szerepe van a szolgáltatásuknak, hiszen egy adott építkezés teljes folyamatát is képesek végig dokumentálni, amely nagyban hozzájárul a mérnökök és kivitelezők munkájához.
„A GeoLayer Kft. egyedisége a precizitásban és a folyamatos megújulásban rejlik: mindig a maximális pontosságra törekszünk, ezért a légi felmérést a hagyományos geodéziai felmérésekkel kombináljuk. Kizárólag ügyfélre szabott megoldásokban gondolkodunk: 10-12 különböző szoftvert használunk, hogy a megfelelő adatokat igény szerint elő tudjuk állítani. Egyedülálló szakértelmünknek és a vonatkozó szabályok precíz betartásának köszönhetően nemzetközi megbízásokat is kapunk, melyekre büszkék vagyunk” – hívta fel a figyelmet Bors Róbert.
