Ébredés az inflációs sokkból

A KSH legfrissebb adatai alapján kimondhatjuk, hogy mérföldkőhöz érkeztünk: augusztus volt az utolsó olyan hónapunk, amikor a bruttó átlagkereset növekedése (15,2%) még alatta maradt az inflációnak (16,4%). Már kockázat nélkül megállapíthatjuk, hogy szeptembertől a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nagyobb lett, mint a 12,2%-os havi fogyasztói áremelkedés. Hogy mennyivel, azt majd november végén közli a KSH.

Vizsgáljuk meg részletesen, hogyan reagált az elmúlt három év megpróbáltatásaira a magyar és az európai munkaerőpiac!

Munkaerőpiaci körkép a polikrízis időszakában

A 2020 óta folyamatos, nem tervezhető, a világgazdaságot megrengető kihívásokra kell megtalálnunk a válaszokat. A világjárvány még véget sem ért, már elindult az orosz–ukrán háború, s nem tudjuk még, hogy milyen következményei lesznek az izraeli eseményeknek. A Finantial Times szerint idén az év szava a polikrízis. Ezt ők már januárban megírták.

Idén is, ahogy 20 év óta minden évben, novemberben ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepét. Idén „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” a mottója. Környezetünk fenyegetései a globális gazdasági és politikai folyamatokra is olyan hatást gyakorolnak, amilyet korábban soha nem tapasztaltunk. Mindezekkel közvetlenül is szembesülnünk kellett: indulva a lezárásokkal, az ellátási láncokban keletkező zavarokkal, a világpiaci energiaárak váratlan emelkedésével, ami aztán globális inflációhoz vezetett többek közt a háztartási energia, az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése miatt. Ugyan különböző mértékben, de mindegyiket a saját bőrünkön is érezzük, erősen átírják a jövőről, a biztonságáról alkotott elképzeléseinket, terveinket, céljainkat, vágyainkat. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az „Ébredés az inflációs sokkból” című, az ünnephez kapcsolódó konferencián, 2023. november 9-én gazdasági szereplők bevonásával fogjuk elemezni, hogy hogyan éltük túl az elmúlt éveket, milyen tanulságokat, tapasztalatokat lehet már megfogalmazni, mit jelentett a munkaerőpiacon és a gazdaság más területein. Túl vagyunk-e már vagy csak időleges a javulás? A rendezvényre készülve vizsgáljuk meg a munkaerőpiac két legfontosabb jellemzőjét, a foglalkoztatást és a reálkeresetek alakulását.

Foglalkoztatási körkép 

A járvány kitörésekor, 2020 második negyedévében Horvátországon kívül az unió minden tagállamában csökkent a foglalkoztatás. A 20–64 éves korcsoport rátája átlagosan 2 százalékponttal lett kisebb, mint az előző év azonos időszakában volt, míg a magyar romlás ekkor 0,8 százalékpontos, ami az ötödik legkisebb visszaesés volt. Hazánk volt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország, mi már a harmadik negyedévben visszapattantunk a járvány előtti szintre. 2020-ban éves szinten három tagállam volt, ahol nem esett vissza a foglalkoztatási ráta. Tizenkét ország 2021-re, a többi pedig 2022-re érte el a 2019-es foglalkoztatási szintet. 

Az Eurostat legfrissebb adatsora szerint hazánkban 2023 második negyedévében a 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 7. legnagyobb, 80,8%, jóval meghaladjuk az unió 75,5%-os átlagát. Ezen adatok szerint már minden ország növekedett a 2019-es azonos időszakihoz viszonyítva, azaz a polikrízis időszakában összességében. Ha a tavalyi azonos időszakhoz hasonlítunk, akkor viszont négy országban (Németország, Litvánia, Ausztria és Románia) csökkenést tapasztalhattunk. 

A 2010 előtt induló pénzügyi válság sokkal hosszabb lefolyású volt. Az unió átlagos éves foglalkoztatási rátája 2008-tól 2013-ig csökkent, az ötéves romlás együttesen ekkor is 2 százalékpontos volt ugyan, de csak 2016-ra javult vissza a a 2008-as szintre. Nyolc évet töltött a gödörben az unió átlaga.

Hazánkban korábban, már 2006-tól indult a romlás, 2010-ben értük el a legalacsonyabb értékünket, s 2013-ra jutottunk vissza a 2006-os szintre. Az uniós átlagnál nagyobb, 2,7 százalékpontos zuhanás volt kimutatható nálunk, amivel 2010-re a legrosszabb mutatójú ország lettünk. A 2010 utáni javulásunk az egyik legdinamikusabb volt. 2013-ra még csupán öt ország tudott visszatérni a válság előtti szintjére, Málta, Ausztria, Románia, Csehország és Magyarország. Dánia, Görögország, Spanyolország és Ciprus csupán a járvány után 2022-ben érték el a pénzügyi válság előtti foglalkoztatási szintjüket. 

A reálkeresetek alakulása

Míg 2010 előtt az emberek megélhetését a munkahelyek elvesztése és a reálkeresetek csökkenése egyaránt veszélyeztette, az elmúlt években egyedül a reálkeresetek csökkenésével kellett megbirkózni az uniós polgároknak.

A korábbi válság időszakában, 2008-ban volt a legmagasabb infláció a tagállamok átlagában, akkor 3,4%, tavaly ennek közel a háromszorosa, 9,2%-kal növekedtek éves szinten átlagosan a fogyasztói árak. Hazánkban a 2010 előtti válság idején, 2007-ben volt a legrosszabb, 7,9%-os értékünk, s várhatóan az idén ennek több mint duplája lesz, 17–18% között a mutatónk.

Hazánkban akkor két teljes éven át, 2009-ben és 2010-ben is csökkent a bruttó átlagkereset reálértéke, 3,5%-kal és 3,4%-kal, azaz együtt 6,8%-kal romlott a fizetésünk vásárlóértéke. Most a magasabb infláció ellenére tavaly is még 2,5%-os reálérték-növekedést tapasztalhattunk, s idén sincs kizárva, hogy éves átlagban szinten tartsuk a fizetéseket. Ez teljes egészében az előttünk álló hónapok munkaerőpiaci teljesítményétől függ. Ha a legrosszabb esetre végezzük el a becslést, akkor sem történhet 2%-nál nagyobb csökkenés éves szinten.

Hazánkban tavaly szeptember volt az első olyan hónap, amikor a reálkeresetek az előző év azonos időszakához mérten nem növekedtek, s idén szeptembertől már újra javulás várható. Hazánkban idén a januártól augusztusig tartó időszakban a bruttó mediánkereset 16,2%-kal emelkedett, az átlagkereset pedig 14%-kal. Az átlagkereset változását még mindig jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi fegyverpénz. Ha ennek hatását kiszűrjük, akkor a növekedés 2 százalékponttal magasabb, azaz 16%. A mediánérték alakulása olyankor többet mutat a folyamatokról, amikor az átlagot elhúzza egy kiugró egyszeri kifizetés. Mivel hazánkban a medián általában jobban nő, mint az átlag, ez azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban javulnak nagyobb mértékben a fizetések. A munkaerőpiacunk még mindig nagyon feszes, a munkáltatóknak elemi érdeke megbecsülni a jó szakembereket, s ez a kereseteknél is megjelenik.

Az átlagkereset rendszeres része még a nyári hónapokban is növekedett, s a nagyobb arányú szabadságolások miatt a nem rendszeres kereseti elemek alacsonyabbak, mint az év más hónapjaiban. Ősszel tehát magasabb havi átlagkereseti szintre számíthatunk a mostaninál is. Az év végi nem rendszeres juttatások miatt a legmagasabbak minden évben a decemberben megkapott novemberi, illetve a januárban folyósított decemberi keresetek, ami becslésem szerint az éves átlagot várhatóan 580 ezer forint körüli értékig is emelheti. Így van még esélye annak is, hogy a keresetek növekedése éves átlagban eléri az átlagos infláció szintjét.

A teljes munkavállalói körről az Eurostat nem ad tájékoztatást, csupán a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokban dolgozókról. Az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak publikációs gyakorlata sem egységes, így nem könnyű évközi összehasonlító adatokat gyűjteni. Példaként két országot tanulságos megemlítenünk.

Németországban a német statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az idei második negyedév volt a második olyan időszak a járvány kitörése, azaz 2020 második negyedéve óta, amikor nőtt a reálkereset. Most is csupán 0,1%-kal. Megjegyezték, hogy már harmadik éve tart a csökkenés, a tavalyi volt a legnagyobb mértékű a rendszeres adatfelvételek kezdete óta. 2020-ban éves szinten 1,1%-os reálkereset csökkenést mértek, 2021-ben további 0,1%-ost, majd 2022-ben 4%-ot. Ez három év alatt összesen 5,2%-os a vásárlóérték-csökkenés az átlagkereset esetében. 

Ez a romlás azért is figyelemreméltó, mert a pénzügyi válság idején mindössze 2009-ben, egyetlen évben volt reálkereset-csökkenés Németországban, akkor is csupán 0,1%-os.

De Csehországban is 2021 negyedik negyedéve óta folyamatos a romlás, éves szinten 2022-ben közel 8,5%-ot zuhant a vásárlóérték. Úgy tűnik, hogy az OECD országok között náluk volt a legnagyobb visszaesés tavaly éves átlagban. A legfrissebb idei második negyedéves adat szerint még mindig 3,1%-kal romlott az átlagkereset vásárlóértéke, és a bérdinamika a mikrovállalkozásokban, a köz- és a nonprofit szférában ennél még rosszabb volt. Arról számolnak be a hírek, hogy ez az ország történetének leghosszabb romlása, visszatért a keresetek reálértéke a 2018-as szintre.

Viszonyításként jó tudnunk, hogy Csehországban az ezredforduló óta csupán két évben volt negatív a reálkereset, 2012-ben 0,8%-kal, 2013-ban pedig 1,5%-kal csökkent a keresetek vásárlóértéke. Most egy év alatt több mint 3,5-szerese lett a romlás az egy évtizeddel korábbinak, ami idén tovább folytatódik.

Összegzésképpen kimondható, hogy míg a pénzügyi válság idején a munkavállalók a foglalkoztatáscsökkenés miatt szenvedtek néhol akár egy évtizedig is, s akinek megmaradt a munkája, annak jóval kisebb reálkeresetcsökkenést kellett elszenvednie akkor, mint most. A polikrízis időszakában a munkahelyeket uniószerte megvédtük ugyan, de a tagállamok legtöbbjében ez soha nem látott mértékű keresetcsökkenéssel járt együtt. 

Hazánkban ezzel ellentétben most jóval kisebb és rövidebb a reálkereset-csökkenés, mint a 2006 utáni években volt, s a krízisek időszakában mi is meg tudtuk tartani a munkahelyeket, míg 2010 előtt rengetegen vesztették el az állásukat.

2010 előtt a jelenleginél kisebb infláció jóval nagyobb munkanélküliséggel járt, most a nagyobb infláció az unióban nem növelte a munkanélküliséget. A tagállamok legtöbbjében a nagyobb infláció együtt járt most nagyobb mértékű reálkereset-csökkenéssel, hazánkban azonban nem, itt a nagyobb infláció a 2006 utáninál kisebb reálkereset-csökkenést hozott. 

Forrás: Ludovika

Mikor vegyük meg az EURÓT a nyaraláshoz? Árfolyam előrejelzés

Az EKB várhatóan 2025. június 5-én 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, 2,00%-ra, ami a hetedik egymást követő kamatcsökkentés lenne egy év alatt. Ugyanakkor a júliusi ülésen valószínűleg szünetet tartanak a kamatcsökkentési ciklusban, mivel az infláció csak kissé haladja meg a 2%-os célt, és az alapkamat közelít a semleges szinthez.
2025. 05. 31. 02:00
Megosztás:

Ön melyik évben lett nyugdíjas? Annál szegényebb, minél régebben, mutatjuk miért

Minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nehezebb anyagi helyzetbe kerül. MASZSZ: A választások előtti egyszeri támogatás helyett rendszerszintű nyugdíjreformra van szükség!
2025. 05. 31. 01:00
Megosztás:

Pakisztán Bitcoin tartalékot tervez – Mely kriptók érdemesek most a befektetésre?

A Las Vegasban megrendezett Bitcoin 2025 konferencián a pakisztáni kriptotanács vezetője, Bilal Bin Saqib alátámasztotta, hogy Pakisztán fővárosa, Iszlámábád stratégiai Bitcoin-tartalékot fog létrehozni.
2025. 05. 31. 00:01
Megosztás:

Több mint 15 milliárd forint osztalékot fizet a Telekom macedón leányvállalata

A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD– Skopje pénteki közgyűlésén a 2024. üzleti év után 2,38 milliárd macedón dénár (2025. május 29-i árfolyamon számolva mintegy 15,65 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott - közölte a cég a tőzsde honlapján pénteken.
2025. 05. 30. 23:00
Megosztás:

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj idei nyertese az UBM Csoport és a K&H Csoport

2025-ben az UBM Csoport és a K&H Csoport nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. Ez a díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.
2025. 05. 30. 22:00
Megosztás:

Beszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.
2025. 05. 30. 21:00
Megosztás:

Stratégiai cél, hogy Magyarország a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljon

Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián pénteken az AM pénteki közleménye szerint.
2025. 05. 30. 20:00
Megosztás:

Kezdő vállalkozások támogató központ nyílt Erdélyben

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
2025. 05. 30. 19:30
Megosztás:

A medvék kilövése ellen tiltakoznak civilszervezetek Szlovéniában

Miután a szlovén természetierőforrás- és területrendezési minisztérium 206 medve kilövését engedélyezte, ami az országban élő populáció közel ötödét teszi ki, civilszervezetek tiltakozásba kezdtek a határozat ellen.
2025. 05. 30. 18:30
Megosztás:

A KÉSZ-csoport elkészítette Magyarország első integrált napelemes homlokzatburkolatát

A KÉSZ-csoport tagvállalata, a KÉSZ Metaltech Kft. kivitelezésében, az Eferte tervezőiroda tervei alapján elkészítették az ország első fotovoltaikus homlokzatát, amelynél a napelemek a homlokzatburkolattal egy síkban jelennek meg - közölte az építőipari cégcsoport az MTI-vel.
2025. 05. 30. 17:30
Megosztás:

Három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést

Magyar építészeti megoldások a világ élvonalában: három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pénteken.
2025. 05. 30. 17:00
Megosztás:

GVH: sikerrel zárult a versenytársak közötti megállapodásokról szóló bírói képzés

Sikerrel zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közösen működtetett Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) bírói képzése, amely ezúttal a versenytársak közötti megállapodásokra összpontosított – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 30. 16:30
Megosztás:

Kritikus a spanyol mezőgazdaság helyzete

A spanyol mezőgazdaság kritikus helyzetére figyelmeztettek a legnagyobb szakmai érdekképviseletek pénteken, sürgős intézkedéseket, köztük az ukrán gabonaimport korlátozását követelve.
2025. 05. 30. 16:00
Megosztás:

Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB

A megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött Magyarországon, a zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel, miután megjelent saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése és a tavalyi évről szóló Zöld pénzügyi jelentése is.
2025. 05. 30. 15:30
Megosztás:

Kutatás: a dolgozók visszatérnének, de már nem bármilyen irodába

Egy friss kutatás szerint az emberek 85 százaléka a home office-ból már szívesebben visszatérne az irodába - de nem mindegy, hogy milyenbe. A jövő a hibrid munkáé és az irodahoteleké.
2025. 05. 30. 15:00
Megosztás:

Eredményes évet zárt a NAVIGATOR: újabb akvizícióval folytatja dinamikus növekedését a BÉT ipari-tech holdingja

2024-ben folytatta növekedését, 2025 kapcsán pedig pozitív kilátásokat fogalmazott meg a NAVIGATOR Csoport: a menedzsment előzetes várakozásával összhangban 5 milliárd forintot megközelítő pro-forma konszolidált árbevétel mellett az EBITDA meghaladta az 500 millió forintot. A frissen bejelentett újabb akvizíciót követően a 2026-os stratégiai célok megerősítésre kerültek, és az elmúlt évekhez hasonlóan idén is fizet osztalékot részvényeseinek az innovatív ipari technológiák alkalmazásában élenjáró vállalatcsoportot építő társaság.
2025. 05. 30. 14:30
Megosztás:

Fontos változás: több bank is lecseréli egyes bankkártyáit

Több bank is komoly változásokat jelentett be a bankkártyáinál. Az Erste és a Raiffeisen Bank például Visára cseréli a MasterCard kártyáit, míg a MagNet Banknál egyetlen MasterCard kártyatípus lesz csak elérhető a jövőben.
2025. 05. 30. 14:00
Megosztás:

A NAV értesíti a vállalkozásokat az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásról

Mintegy 70 ezer vállalkozástól várja az adóhivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást, melynek a június 2-ai határidejére felhívja az érintettek figyelmét. A cél az, hogy az adózók elkerüljék a súlyosabb szankciókat - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel pénteken.
2025. 05. 30. 13:30
Megosztás:

Magyarul tanítja a Microsoft a mesterséges intelligenciát

A magyar nyelv szempontjából történelmi léptékű kötelezettségvállalást ért el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Microsofttal szemben folytatott eljárásában, a globális technológiai vállalat 10 milliárdnyi magyar szó felhasználásával fejleszti saját mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszereit, és az adatokat más fejlesztők számára is ingyenesen hozzáférhetővé teszi - közölte a versenyhatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 30. 12:30
Megosztás:

Az MI valós hatása a munkaerőpiacra: Kik nyernek, kik alkalmazkodnak?

A mesterséges intelligencia már nemcsak egy divatszó. Eszköz lett belőle. Zavaró tényező. Sőt, sok szempontból játékszabály-módosító a munkaerőpiacon. Egyes ágazatok sebességet váltanak, mások irányt, a munkavállalók pedig próbálnak lépést tartani, vagy inkább elébe menni a változásoknak.
2025. 05. 30. 12:00
Megosztás: