Ébredés az inflációs sokkból

A KSH legfrissebb adatai alapján kimondhatjuk, hogy mérföldkőhöz érkeztünk: augusztus volt az utolsó olyan hónapunk, amikor a bruttó átlagkereset növekedése (15,2%) még alatta maradt az inflációnak (16,4%). Már kockázat nélkül megállapíthatjuk, hogy szeptembertől a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nagyobb lett, mint a 12,2%-os havi fogyasztói áremelkedés. Hogy mennyivel, azt majd november végén közli a KSH.

Vizsgáljuk meg részletesen, hogyan reagált az elmúlt három év megpróbáltatásaira a magyar és az európai munkaerőpiac!

Munkaerőpiaci körkép a polikrízis időszakában

A 2020 óta folyamatos, nem tervezhető, a világgazdaságot megrengető kihívásokra kell megtalálnunk a válaszokat. A világjárvány még véget sem ért, már elindult az orosz–ukrán háború, s nem tudjuk még, hogy milyen következményei lesznek az izraeli eseményeknek. A Finantial Times szerint idén az év szava a polikrízis. Ezt ők már januárban megírták.

Idén is, ahogy 20 év óta minden évben, novemberben ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepét. Idén „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” a mottója. Környezetünk fenyegetései a globális gazdasági és politikai folyamatokra is olyan hatást gyakorolnak, amilyet korábban soha nem tapasztaltunk. Mindezekkel közvetlenül is szembesülnünk kellett: indulva a lezárásokkal, az ellátási láncokban keletkező zavarokkal, a világpiaci energiaárak váratlan emelkedésével, ami aztán globális inflációhoz vezetett többek közt a háztartási energia, az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése miatt. Ugyan különböző mértékben, de mindegyiket a saját bőrünkön is érezzük, erősen átírják a jövőről, a biztonságáról alkotott elképzeléseinket, terveinket, céljainkat, vágyainkat. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az „Ébredés az inflációs sokkból” című, az ünnephez kapcsolódó konferencián, 2023. november 9-én gazdasági szereplők bevonásával fogjuk elemezni, hogy hogyan éltük túl az elmúlt éveket, milyen tanulságokat, tapasztalatokat lehet már megfogalmazni, mit jelentett a munkaerőpiacon és a gazdaság más területein. Túl vagyunk-e már vagy csak időleges a javulás? A rendezvényre készülve vizsgáljuk meg a munkaerőpiac két legfontosabb jellemzőjét, a foglalkoztatást és a reálkeresetek alakulását.

Foglalkoztatási körkép 

A járvány kitörésekor, 2020 második negyedévében Horvátországon kívül az unió minden tagállamában csökkent a foglalkoztatás. A 20–64 éves korcsoport rátája átlagosan 2 százalékponttal lett kisebb, mint az előző év azonos időszakában volt, míg a magyar romlás ekkor 0,8 százalékpontos, ami az ötödik legkisebb visszaesés volt. Hazánk volt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország, mi már a harmadik negyedévben visszapattantunk a járvány előtti szintre. 2020-ban éves szinten három tagállam volt, ahol nem esett vissza a foglalkoztatási ráta. Tizenkét ország 2021-re, a többi pedig 2022-re érte el a 2019-es foglalkoztatási szintet. 

Az Eurostat legfrissebb adatsora szerint hazánkban 2023 második negyedévében a 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 7. legnagyobb, 80,8%, jóval meghaladjuk az unió 75,5%-os átlagát. Ezen adatok szerint már minden ország növekedett a 2019-es azonos időszakihoz viszonyítva, azaz a polikrízis időszakában összességében. Ha a tavalyi azonos időszakhoz hasonlítunk, akkor viszont négy országban (Németország, Litvánia, Ausztria és Románia) csökkenést tapasztalhattunk. 

A 2010 előtt induló pénzügyi válság sokkal hosszabb lefolyású volt. Az unió átlagos éves foglalkoztatási rátája 2008-tól 2013-ig csökkent, az ötéves romlás együttesen ekkor is 2 százalékpontos volt ugyan, de csak 2016-ra javult vissza a a 2008-as szintre. Nyolc évet töltött a gödörben az unió átlaga.

Hazánkban korábban, már 2006-tól indult a romlás, 2010-ben értük el a legalacsonyabb értékünket, s 2013-ra jutottunk vissza a 2006-os szintre. Az uniós átlagnál nagyobb, 2,7 százalékpontos zuhanás volt kimutatható nálunk, amivel 2010-re a legrosszabb mutatójú ország lettünk. A 2010 utáni javulásunk az egyik legdinamikusabb volt. 2013-ra még csupán öt ország tudott visszatérni a válság előtti szintjére, Málta, Ausztria, Románia, Csehország és Magyarország. Dánia, Görögország, Spanyolország és Ciprus csupán a járvány után 2022-ben érték el a pénzügyi válság előtti foglalkoztatási szintjüket. 

A reálkeresetek alakulása

Míg 2010 előtt az emberek megélhetését a munkahelyek elvesztése és a reálkeresetek csökkenése egyaránt veszélyeztette, az elmúlt években egyedül a reálkeresetek csökkenésével kellett megbirkózni az uniós polgároknak.

A korábbi válság időszakában, 2008-ban volt a legmagasabb infláció a tagállamok átlagában, akkor 3,4%, tavaly ennek közel a háromszorosa, 9,2%-kal növekedtek éves szinten átlagosan a fogyasztói árak. Hazánkban a 2010 előtti válság idején, 2007-ben volt a legrosszabb, 7,9%-os értékünk, s várhatóan az idén ennek több mint duplája lesz, 17–18% között a mutatónk.

Hazánkban akkor két teljes éven át, 2009-ben és 2010-ben is csökkent a bruttó átlagkereset reálértéke, 3,5%-kal és 3,4%-kal, azaz együtt 6,8%-kal romlott a fizetésünk vásárlóértéke. Most a magasabb infláció ellenére tavaly is még 2,5%-os reálérték-növekedést tapasztalhattunk, s idén sincs kizárva, hogy éves átlagban szinten tartsuk a fizetéseket. Ez teljes egészében az előttünk álló hónapok munkaerőpiaci teljesítményétől függ. Ha a legrosszabb esetre végezzük el a becslést, akkor sem történhet 2%-nál nagyobb csökkenés éves szinten.

Hazánkban tavaly szeptember volt az első olyan hónap, amikor a reálkeresetek az előző év azonos időszakához mérten nem növekedtek, s idén szeptembertől már újra javulás várható. Hazánkban idén a januártól augusztusig tartó időszakban a bruttó mediánkereset 16,2%-kal emelkedett, az átlagkereset pedig 14%-kal. Az átlagkereset változását még mindig jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi fegyverpénz. Ha ennek hatását kiszűrjük, akkor a növekedés 2 százalékponttal magasabb, azaz 16%. A mediánérték alakulása olyankor többet mutat a folyamatokról, amikor az átlagot elhúzza egy kiugró egyszeri kifizetés. Mivel hazánkban a medián általában jobban nő, mint az átlag, ez azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban javulnak nagyobb mértékben a fizetések. A munkaerőpiacunk még mindig nagyon feszes, a munkáltatóknak elemi érdeke megbecsülni a jó szakembereket, s ez a kereseteknél is megjelenik.

Az átlagkereset rendszeres része még a nyári hónapokban is növekedett, s a nagyobb arányú szabadságolások miatt a nem rendszeres kereseti elemek alacsonyabbak, mint az év más hónapjaiban. Ősszel tehát magasabb havi átlagkereseti szintre számíthatunk a mostaninál is. Az év végi nem rendszeres juttatások miatt a legmagasabbak minden évben a decemberben megkapott novemberi, illetve a januárban folyósított decemberi keresetek, ami becslésem szerint az éves átlagot várhatóan 580 ezer forint körüli értékig is emelheti. Így van még esélye annak is, hogy a keresetek növekedése éves átlagban eléri az átlagos infláció szintjét.

A teljes munkavállalói körről az Eurostat nem ad tájékoztatást, csupán a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokban dolgozókról. Az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak publikációs gyakorlata sem egységes, így nem könnyű évközi összehasonlító adatokat gyűjteni. Példaként két országot tanulságos megemlítenünk.

Németországban a német statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az idei második negyedév volt a második olyan időszak a járvány kitörése, azaz 2020 második negyedéve óta, amikor nőtt a reálkereset. Most is csupán 0,1%-kal. Megjegyezték, hogy már harmadik éve tart a csökkenés, a tavalyi volt a legnagyobb mértékű a rendszeres adatfelvételek kezdete óta. 2020-ban éves szinten 1,1%-os reálkereset csökkenést mértek, 2021-ben további 0,1%-ost, majd 2022-ben 4%-ot. Ez három év alatt összesen 5,2%-os a vásárlóérték-csökkenés az átlagkereset esetében. 

Ez a romlás azért is figyelemreméltó, mert a pénzügyi válság idején mindössze 2009-ben, egyetlen évben volt reálkereset-csökkenés Németországban, akkor is csupán 0,1%-os.

De Csehországban is 2021 negyedik negyedéve óta folyamatos a romlás, éves szinten 2022-ben közel 8,5%-ot zuhant a vásárlóérték. Úgy tűnik, hogy az OECD országok között náluk volt a legnagyobb visszaesés tavaly éves átlagban. A legfrissebb idei második negyedéves adat szerint még mindig 3,1%-kal romlott az átlagkereset vásárlóértéke, és a bérdinamika a mikrovállalkozásokban, a köz- és a nonprofit szférában ennél még rosszabb volt. Arról számolnak be a hírek, hogy ez az ország történetének leghosszabb romlása, visszatért a keresetek reálértéke a 2018-as szintre.

Viszonyításként jó tudnunk, hogy Csehországban az ezredforduló óta csupán két évben volt negatív a reálkereset, 2012-ben 0,8%-kal, 2013-ban pedig 1,5%-kal csökkent a keresetek vásárlóértéke. Most egy év alatt több mint 3,5-szerese lett a romlás az egy évtizeddel korábbinak, ami idén tovább folytatódik.

Összegzésképpen kimondható, hogy míg a pénzügyi válság idején a munkavállalók a foglalkoztatáscsökkenés miatt szenvedtek néhol akár egy évtizedig is, s akinek megmaradt a munkája, annak jóval kisebb reálkeresetcsökkenést kellett elszenvednie akkor, mint most. A polikrízis időszakában a munkahelyeket uniószerte megvédtük ugyan, de a tagállamok legtöbbjében ez soha nem látott mértékű keresetcsökkenéssel járt együtt. 

Hazánkban ezzel ellentétben most jóval kisebb és rövidebb a reálkereset-csökkenés, mint a 2006 utáni években volt, s a krízisek időszakában mi is meg tudtuk tartani a munkahelyeket, míg 2010 előtt rengetegen vesztették el az állásukat.

2010 előtt a jelenleginél kisebb infláció jóval nagyobb munkanélküliséggel járt, most a nagyobb infláció az unióban nem növelte a munkanélküliséget. A tagállamok legtöbbjében a nagyobb infláció együtt járt most nagyobb mértékű reálkereset-csökkenéssel, hazánkban azonban nem, itt a nagyobb infláció a 2006 utáninál kisebb reálkereset-csökkenést hozott. 

Forrás: Ludovika

Négyéves kutatás-fejlesztési projektet zárt le az OTP Bank

Négyéves kutatás-fejlesztési projektet zárt le az OTP Bank, amelynek célja az volt, hogy a legkorszerűbb IT-megoldásokkal tegye még gyorsabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá pénzügyi szolgáltatásait - közölte a pénzintézet szerdán az MTI-vel.
2025. 05. 21. 18:30
Megosztás:

Megkezdődött az erdészeti támogatások kifizetése

Május és június folyamán több mint 28 milliárd forint agrártámogatást fizet ki a Magyar Államkincstár az erdőgazdálkodóknak; az erdőtelepítésekhez, azok fenntartásához kapcsolódó, korábban benyújtott pályázatok kifizetése ütemezetten zajlik - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán.
2025. 05. 21. 17:30
Megosztás:

Ismét lendületet vett a vállalati innováció – különösen a digitális fejlesztések terén

Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, ugyanakkor az elmúlt időszak visszaesése után az index visszakorrigált – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025. 05. 21. 17:00
Megosztás:

Pénzmosás: a hackerek már nem Lamborghini-t vesznek, más irányban gondolkodnak

A hackerek régen Lamborghinikkel dicsekedtek a figyelemért – ma már sokkal inkább üzleti szemlélettel bánnak bűncselekményből származó bevételeikkel: startupokat, éttermeket vagy programozóiskolákat indítanak. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Sophos X-Ops kiberbiztonsági szakértők friss tanulmányának. Az elemzés kimutatja: a kiberbűnözők tudatosan fektetik be illegálisan szerzett nyereségüket valós vállalkozásokba – gyakran legális látszatot keltve –, de egyre inkább hosszú távú, stratégiai befektetésekként is. Munkáltatókká, üzletemberekké és befektetőkké válnak, és így láthatatlanabbak, mint valaha.
2025. 05. 21. 16:30
Megosztás:

Közel 70 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta az MBH Bank az első negyedévet

Stabilan magas jövedelmezőséggel zárta az első negyedévet az MBH Bank: mérlegfőösszege 12 824 milliárd forintra emelkedett, az erős lakossági hitelezési tevékenységnek köszönhetően bruttó hitelállománya pedig 8,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2025. 05. 21. 16:00
Megosztás:

1,1 %-os gazdasági növekedés várható az idei évben az MBH elemzése szerint

A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket.
2025. 05. 21. 15:30
Megosztás:

Leállítja az Achema Csoport felvásárlási folyamatát a MET Csoport

A svájci központú MET Csoport hivatalosan bejelentette, hogy nem folytatja a litván Achema Csoport, a balti térség vezető nitrogénműtrágya- és vegyipari termékgyártója 54,07 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására irányuló tranzakcióját.
2025. 05. 21. 15:00
Megosztás:

Több home office munkalehetőség nyílt az elmúlt egy évben, mint az azt megelőzőben

Tavaly az érintett munkavállalók többsége szigorításra számított a home office-ra vonatkozó szabályozásban a munkahelyén, a meghirdetett állásokat vizsgálva viszont ez a jelenség nem igazolódik. Sőt, az otthoni munkavégzést valamilyen formában biztosító álláslehetőségek száma tavaly május óta az azt megelőző egy évhez képest emelkedett 7 százalékkal – derül ki a Profession.hu legújabb elemzéséből.
2025. 05. 21. 14:30
Megosztás:

Meghozza gyümölcsét az ökoágazat?

Régóta várt adatokat publikált a közelmúltban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Idén több hiánypótló agrárgazdasági kutatásuk is megjelent az ökológiai szektor vizsgálatáról, többek között a hazai bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását elemezték 2022 és 2024 között. Felmérésükben megállapították, hogy az elmúlt három évben hazánkban dinamikusan növekedett az ökoélelmiszerek forgalmi értéke, és talán nem meglepő, hogy az e-kereskedelem bizonyult a leggyorsabban fejlődő értékesítési csatornának. A legfrissebb adatok alapján készített becslések szerint a hazai élelmiszerek 0,8-1%-a származik ellenőrzött ökológiai gazdaságból. A fogyasztók számára örömteli hír, hogy a bio és nem bio élelmiszerek közötti árkülönbség csökkent a vizsgált időszakban. A legnagyobb értékben és volumenben biobébiételeket, biozöldségeket és biogyümölcsöket vásároltak a hazai fogyasztók.
2025. 05. 21. 14:00
Megosztás:

Hatósági fellépés a légiutasok jogainak védelméért

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos témavizsgálatot indított a légiutasokat megillető fogyasztói jogok érvényesülésének ellenőrzésére. A kezdeményezés célja, hogy az utasok nagyobb biztonságban és kiszámíthatóbban vehessék igénybe a légiközlekedést, valamint, hogy egységes és átlátható tájékoztatást kapjanak panaszaik kezeléséről, ezzel is védve a magyar családok érdekeit.
2025. 05. 21. 13:30
Megosztás:

Lassult a japán export növekedése

A japán export a piaci előrejelzésekkel összhangban 2,0%-kal bővült áprilisban. Ezzel már hetedik hónapja folytatódott a növekvő trend, bár a magasabb amerikai vámok miatt a növekedés üteme lelassult.
2025. 05. 21. 13:00
Megosztás:

Indul a motoros-szezon, ezek jelenleg a legnépszerűbb modellek

A 2025. január-áprilisi adatokat nézve 1,39%-os növekedést láthatunk az előző évhez képest a használt motorok után érdeklődők számában.
2025. 05. 21. 12:30
Megosztás:

Hogyan tervezzük meg a háztartási költségvetést és kezeljük a számlákat? Lépésről lépésre útmutató

A növekvő megélhetési költségek és a gazdasági bizonytalanság korszakában a felelős pénzügyi gondolkodás nem csupán ajánlott, hanem elengedhetetlen.
2025. 05. 21. 12:14
Megosztás:

Így teljesít az ipar Lengyelországban

Lengyelországban lassult az ipari termelés növekedése és gyorsult a termelői árak esése áprilisban éves összevetésben - közölte a lengyel statisztikai hivatal (GUS) szerdán.
2025. 05. 21. 12:00
Megosztás:

Milyen egy igazán jó szakfordító?

Most, hogy egyre nagyobb teret nyernek a gépi fordítóprogramok, érdemes kicsit áttekinteni, hogy milyen szakmai kompetenciákkal rendelkezik egy képzett, profi szakfordító – azaz mit tud, amit egy program nem. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezek a szoftverek ne lehetnének nagyon hasznosak, de megvan az oka, hogy egy professzionális fordítóirodában minden projekten képzett szakember dolgozik. De lássuk is, milyen készségekkel rendelkezik egy szakfordító!
2025. 05. 21. 11:00
Megosztás:

Hosszú távú járatok teljesítésére képes repülőt vett át a Wizz Air

Átvette első, hosszú távú járatok teljesítésére képes Airbus-repülőjét a gyártótól a Wizz Air – közölte a légitársaság kedden az MTI-vel.
2025. 05. 21. 10:30
Megosztás:

Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel

Bár az Egyesült Államok és Kína közötti vámtarifák jelentős változtatásának átmeneti felfüggesztése enyhülést hozott, nem oszlatta el az e-kereskedelemmel kapcsolatos globális aggodalmakat.
2025. 05. 21. 10:00
Megosztás:

Mire számíthatnak a befektetők szerdán?

Kínában a kiskereskedelmi forgalom áprilisban év/év alapon 5,1%-kal nőtt, ami elmaradt az 5,5%-os konszenzustól és az 5,9%-os márciusi adattól. Ezzel szemben az ipari termelés 6,1%-os bővülése jobb lett a vártnál. A kereskedelmi háború hatásainak ellensúlyozására Kína mind az egy-, mind az ötéves irányadó kamaton óvatos, 10 bázispontos vágást hajtott végre kedden.
2025. 05. 21. 09:30
Megosztás:

A Moody’s leminősítése új lendületet adott a hozamemelkedésnek

Múlt hét pénteken a Moody’s is leminősítette az USA államadósságát a magas hiány és a magas és gyorsan emelkedő államadósság miatt. A Moody’s a három nagy hitelminősítő közül utoljára vette el az AAA besorolást az Amerikai Egyesült Államoktól.
2025. 05. 21. 09:00
Megosztás:

A hét elején a Moodys leminősítését emésztették a piacok, keddre elfogyott a lendület az amerikai tőzsdéken

Péntek este a Moodys leminősítette az Amerikai Egyesült Államokat. Ezzel először fordul elő, hogy a három nagy minősítő közül egyik sem adja meg a legmagasabb tripla A minősítést az USA-nak. A hét elején a piacok emésztették a Moody’s döntését.
2025. 05. 21. 08:30
Megosztás: