Egy felmérés szerint keveset tud a belga társadalom az ország gyarmati múltjáról
Az egyetem és a múzeum a Black Lives Matter (A Fekete Életek Számítanak) mozgalom tavalyelőtti tüntetései nyomán kezdte el a kutatási projektet - emlékeztetett a The Brussels Times hírportál. A mozgalom 2020 májusában az amerikai Minneapolisból indult, miután egy rendőri intézkedés során életét vesztette a színes bőrű George Floyd.
A kutatók azt kívánták feltérképezni, hogy Floyd halála és a tiltakozások során felvetett egyéb társadalmi kérdések javították-e a belgák gyarmati múltjukkal kapcsolatos ismereteit.
A felmérés eredményei szerint a belga gyarmatosítás történetéből feltett 12 általános műveltségi kérdésre a megkérdezettek átlagosan csak négy helyes választ adtak. Hetven százalékuk például tudatában van annak, hogy Kongó (akkori nevén Belga-Kongó) II. Lipót belga király "magántulajdona" volt, de sokkal kevesebben tudják, hogy Ruanda és Burundi is belga fennhatóság alatt állt.
A kutatócsoportok a válaszadók körében a gyarmatosításhoz kapcsolódó "strukturális rasszizmust" is vizsgálták: a felmérésben részt vevők 21,9 százaléka úgy vélte, hogy a diszkriminációról és a rasszizmusról szóló tanórákra nincs szükség az oktatási intézményekben.
A tanulmány készítői azt is megállapították, hogy a belga parlamenti képviselők a gyarmati múlttal kapcsolatos kérdésekben "inkább elkerülni, mint vállalni igyekeznek a felelősséget", nem hívják fel a figyelmet a jelenkori rasszizmus és a gyarmatosítás közötti kapcsolatokra, és igyekeznek kitérni a jóvátétel lehetősége elől.
Miközben Belgium a közelmúltban erőfeszítéseket tett a gyarmati történelmével való szembenézésre, az utóbbi pár évben több belga gyarmati vezető szobrát, emlékművét távolították el a közterekről - emlékeztetett a The Brussels Times. Több aktivistacsoport azt szorgalmazza, hogy Belgium indítson hivatalos eljárást a gyarmatosított népek leszármazottjainak kárpótlására.
