Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban
A monetáris testület tagjai a május 23-ai ülésén egyetértettek a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat csökkentéséről is, 18 százalékról 17 százalékra. A döntéshozók hangsúlyozták azt is, hogy a piaci stabilitás megőrzése érdekében a tavaly október 14-én bevezetett egynapos eszközök kondícióit a jegybanknak fokozatosan, óvatosan, lépésről lépésre kell az alapkamathoz közelítenie. A tagok egyhangúlag azon a véleményen voltak, hogy mivel az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért sem a májusi ülésen, sem a következő hónapok ülésein nem indokolt annak megváltoztatása.
Az indoklás szerint a kockázati környezet tartós javulása tette lehetővé, hogy a jegybank lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába. Az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében "tartósan és jelentősen" javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása. A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovagyűrűző hatásai; a feltörekvő piacok befektetői megítélése általánosan erősödött; az európai energiaválság kockázata csökkent; Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege nagymértékben javul; a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil - fejtették ki.
A grémium egyhangúlag azon az állásponton volt, hogy a jegybanknak továbbra is mindent meg kell tennie az inflációs várakozások horgonyzása és az inflációs cél gyors elérése érdekében. Néhány tanácstag kiemelte, hogy az infláció lassulásával és a szigorú monetáris politika fennmaradásával a reálkamat 2023 végére pozitívvá válik, ami szükséges az infláció tartós csökkenéséhez.
A döntéshozók felhívták a figyelmet a bázishatások év közepétől várható felerősödésére, és hangsúlyozták, hogy a hatások eredőjeként az infláció 2023 végére jó eséllyel egyszámjegyű tartományba csökken. Az infláció 2023-ban éves szinten 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul - erősítették meg.
Az MNB helyzetértékelése szerint az idén várhatóan 3-4 százalék közé csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetési hiány mérséklődése folytatódik, az államadósság-ráta pedig 2023-ban a GDP 69 százalékára, 2025 végére pedig 65 százaléka közelébe csökkenhet. A jegybanknál úgy látják, hogy a GDP-növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. Előrejelzésük szerint a hazai GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
