Egyre jelentősebb eltérések mutatkoznak a munkavállalói és munkáltatói várakozásokban
A wherewework.hu (korábban Munkahelyeink.hu) karrierportál regionális kutatást[1] készített Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Moldovában a munkaerőpiac legfrissebb trendjeiről. A felmérés eredményei átfogó képet nyújtanak arról, hogyan miként látják a munka világát a munkavállalók és a munkáltatók Magyarországon. Az adatok alapján kirajzolódik, hogy az elvárások és az ajánlatok között különbségek tapasztalhatók, különösen a juttatások és a bércsomagok területén. Az értékelés célja, hogy ezekre a tendenciákra rávilágítson, és segítséget nyújtson a munkaerőpiaci párbeszédhez.
Munkavállalói nézőpont – motivációk és helyzetkép
A kutatás egyik legmeghatározóbb megállapítása a munkahelyváltásra való nyitottság mértéke. A felmérés szerint a munkavállalók 68,6%-a nyitott erre a lehetőségre: 40,8% akkor lépne, ha egy megfelelő ajánlatot kapna, míg 27,6% már aktívan keres új lehetőséget. Ez az arány jól mutatja, hogy a munkavállalók jelentős része folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiaci mozgásokat, és nyitott az előrelépésre. A váltási szándék mögött elsősorban anyagi szempontok húzódnak: a válaszadók 65,8%-a számára egy kedvezőbb bér- és juttatási csomag lenne az elsődleges indok a munkahelyváltásra. A második leggyakrabban említett tényező – akellemesebb munkakörnyezet – lényegesen kisebb arányban (15,1%) jelent meg, míg a rugalmas munkavégzés (10%) és a szakmai fejlődési lehetőségek (7,8%) további, de kevésbé domináns szempontként szerepeltek.
A válaszadók 87,5%-a szerint a jelenlegi munkahelyükön történő hosszú távú elköteleződést leginkább az alapszintű fizetés növelése ösztönözné, de fontos tényezőként jelent meg a karrierben történő előrelépés lehetősége (49,3%) és a rugalmasabb munkavégzés is (36,8%). A jelenlegi bérekkel kapcsolatos elégedettség ugyanakkor visszafogott képet mutat: a válaszadók 59,2%-a elégedetlen vagy nagyon elégedetlen jelenlegi fizetésével, miközben az elmúlt két évben csak 13,8%-uk kapott 10%-ot meghaladó emelést.
A béren kívüli juttatások jelenléte szintén vegyes képet mutat. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a teljesítménybónusz és a rugalmas munkavégzés lehetősége (egyaránt 38,8%), valamint az étkezési hozzájárulás (25%) és a magán egészségbiztosítás (23,7%). Ugyanakkor a válaszadók körülbelül 8%-a semmilyen extra juttatásban nem részesül, és sokan egyéni keretként kezelhető, rugalmas juttatási rendszer bevezetését szorgalmaznák. A válaszadók több mint fele (55,9%) említette, hogy szívesen látna személyre szabható, felhasználóbarát juttatási csomagokat, míg 41,5% szerint a rugalmas munkavégzés további kiterjesztése lenne a leginkább kívánatos fejlesztés. Érdekesség, hogy egy 20%-kal magasabb fizetést kínáló állásra a válaszadók 36,8%-a azonnal igent mondana, míg közel fele (49,3%) a juttatási csomagtól tenné függővé döntését.
Munkáltatói nézőpont – kínált juttatások és gyakoriságuk
A munkáltatói válaszok alapján a leggyakrabban kínált juttatások közé tartozik a teljesítményalapú bónusz (55,1%) és a rugalmas munkarend vagy távmunka lehetőség (51,9%), amelyek messze a legelterjedtebb béren kívüli elemek. Ezeket követik az étkezési hozzájárulás (36,7%) és a magán egészségbiztosítás (22,8%), utóbbi esetében azonban a családtagokra kiterjesztett fedezetet már csak 10,8% kínál. Az olyan kiegészítő juttatások, mint például tréningek, képzési keretek vagy wellness előfizetések 15–30% közötti gyakorisággal jelennek meg, míg a mentálhigiénés támogatás (7,6%) vagy az extra szabadnapok (13,9%) ritkábban fordulnak elő. A válaszadók egy része (kb. 8%) olyan egyedi juttatásokat is említett, mint az irodai masszázs, partneri kedvezmények vagy egyéb szolgáltatás alapú támogatások.
A jövőre vonatkozó tervek tekintetében a többség inkább kivár: 65,2% nem tervez változást a juttatási struktúrában, míg csupán 10,1% jelezte a költségkeret növelését, és 13,3% tervezi új típusú juttatások bevezetését. Érdekesség, hogy ezzel párhuzamosan 11,4% éppen csökkenteni készül a meglévő csomagját. A válaszok alapján a cégek többsége jelenleg nem kezeli aktívan a juttatási rendszer fejlesztését stratégiai területként.
A munkáltatók szerint az új munkatársak bevonzásában és a jelenlegi dolgozók megtartásában a munkabér és juttatási csomag (43,0%), valamint a munka és a magánélet egyensúlya (44,9%) a legfontosabb tényezők. Ezzel szemben az előrelépési lehetőségek (7%), a szervezeti kultúra (3,2%) és a menedzsmentszerepe (1,9%) alig jelentek meg a válaszokban. Ugyanakkor a bérstratégia felülvizsgálatára vonatkozó tervek is mérsékeltek: a munkáltatók fele nem tervez változtatást, és csak 6,3% számol jelentősebb átalakítással a következő 12 hónapban.
A visszajelzések gyűjtésében is vegyes gyakorlatok figyelhetők meg: bár a vállalatok közel 28%-a használ belső kérdőíveket, és 26% él egyéni megbeszélésekkel, 39,9% egyáltalán nem gyűjt rendszeresen visszajelzést a bérekkel és juttatásokkal kapcsolatban. Ez azt jelzi, hogy a munkáltatói oldalon sok esetben hiányzik a strukturált párbeszéd, amely lehetővé tenné a dolgozói elvárások pontosabb megismerését és az ajánlatok ennek megfelelő alakítását.
A válaszadó munkáltatók körében a leggyakrabban biztosított juttatások közé tartozik a teljesítményalapú bónusz (55,1%), a rugalmas munkarend vagy home office lehetősége (51,9%) és az étkezési hozzájárulás (36,7%). Ezek mellett magán egészségbiztosítást 22,8% nyújt, míg például családtagokra is kiterjedő biztosítást vagy mentálhigiénés szolgáltatást 10% alatti arányban kínálnak.
Összevetés: munkavállalói elvárások és munkáltatói ajánlatok
A válaszok összehasonlítása alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók és munkáltatók más-más súlypontok mentén gondolkodnak a javadalmazásról és juttatási rendszerekről. Míg a munkavállalók számára a bér és a hozzá kapcsolódó csomag döntő fontosságú (több mint 65%-uk ezt jelölte meg váltási okként), a munkáltatók többsége a juttatások terén inkább alapvető vagy alacsony értékű megoldásokat alkalmaz. A nem pénzbeli, de értékalapú juttatások – például egészségügyi támogatás vagy rugalmas munkavégzés – megjelennek, de nem egyenletes eloszlásban.
A kutatás alapján érdemes lehet a jövőben olyan munkáltatói stratégiákra fókuszálni, amelyek figyelembe veszik a dolgozói preferenciák széles spektrumát, és versenyképes juttatási formákat kínálnak. A nyitottság a munkahelyváltásra, valamint az erőteljes jövedelmi motivációk jelzik, hogy az ajánlatok finomhangolása hozzájárulhat a hosszabb távú lojalitás és elköteleződés kialakításához.
„A kutatás egy olyan valóságra világít rá, amelyet egyre élesebben érzékelünk Közép- és Kelet-Európában: a munkavállalók egyre magasabb béreket és személyre szabottabb, valóban értékes juttatásokat keresnek, miközben a munkaadók óvatosan próbálják egyensúlyba hozni ezeket az elvárásokat a gazdasági bizonytalanság közepette. Magyarországon – csakúgy, mint a régióban – az emberek nyitottak a változásra, de nem minden áron. Többre vágynak egy fizetésnél: rugalmasságra, elismerésre és olyan munkahelyre, amely összhangban áll személyes értékeikkel. Sok vállalat azonban még mindig hagyományos vagy korlátozott juttatási modellekkel működik, ami tovább mélyíti az elvárások és a kínálat közti szakadékot. Bíztató ugyanakkor, hogy a munkáltatók több mint 20%-a tervezi juttatási rendszereinek fejlesztését vagy bővítését. Ez reményteli kezdet – de a valódi előrelépéshez stratégiai gondolkodásra, empátiára és alkalmazkodóképességre lesz szükség. A mai munkaerőpiacon az átláthatóság, a relevancia és a kölcsönös tisztelet már nem extra,hanem alapelvárás” -mondta el Costin Tudor, a wherewework vezérigazgatója.
